Jóllehet, az infláció a vártnál magasabb, a társadalombiztosítási alapok hiánya az előirányzottat messze meghaladja, és a strukturális reformok is lassabban haladnak a tervezettnél, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége szerint a makrogazdasági folyamatok az előre megszabott mederben haladnak.
Augusztusra várható az IMF igazgatótanácsának azon ülése, amelyen a Budapesten vizsgálódó delegáció jelentése alapján határoznak arról, hogy a közel 400 millió dolláros készenlétihitel éppen lehívható része eztán is hozzáférhető legyen. Erre persze a magyar kormány többszörösen és újólag kinyilvánított szándéka szerint továbbra sem kerül sor; a “küzdelem” a nemzetközi megítélés javulásáért folyik. Szeptemberben pedig – hiszen addigra újabb negyedév telik el – megint Magyarországra érkezik Carlo Cottarelli és a 23 hónapos futamidejű megállapodást menetrendszerűen felülvizsgáló csapata, és egyúttal folytatja a tárgyalásokat a jövő évi költségvetésről is.
A mostani kéthetes látogatás lezárásaképpen tartott hétfői pénzügyminisztériumi találkozóra már csak a fogalmazásbeli különbségek elsimítása maradt. Az IMF képviselői végül egy olyan dokumentummal távoztak, amiben a magyar kormány rögzíti, hogy az elmúlt fél évben a gazdasági folyamatok – azon belül is az államháztartási hiány és a folyó fizetési mérleg deficitje – a szándéknyilatkozatban foglaltak szerint alakult, és várhatóan az év hátralévő részében is úgy fog. Azaz év végére az előbbi nem haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát, az utóbbi pedig a két milliárd dollárt.
Ugyanakkor új szándéknyilatkozat kibocsátásáról is határoztak a felek, amely a költségvetés és a jegybank közötti elszámolás változását és annak következményeit is magában foglalja majd. Ez pusztán technikai jellegű korrekció – mondta el kérdésünkre Tétényi Tamás, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára -, amit az IMF is ekként fogad el. A nemzetközi pénzügyi szervezet egyúttal üdvözli a lépést, amelynek révén az elszámolási rend átláthatóbbá válik. Ráadásul ez az Európai Unióhoz való majdani csatlakozás előzményeként folytatott jogharmonizációba is beleillik. A megállapodás következményként az államháztartás hiánya jövőre meghaladhatja a korábban a GDP 3 százalékában megszabott mértéket. A két intézmény közötti elszámolási rend átalakításához a Valutaalap egyébként technikai segítséget nyújt.
Az államháztartás elsődleges egyenlegének 1997-es alakulását – az idei szinten marad – is érintő szándéknyilatkozatot mindenesetre először majd a magyar kormánynak kell jóváhagynia, és csak ezután postázható a Valutaalapnak. Az elkövetkező évre vonatkozóan az IMF képviselői kinyilvánították továbbá, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának csökkennie kell. Mint ismeretes, a kormány terveiben az idei kétmilliárd dolláros deficit után 1997-re másfél-két milliárd dolláros hiány szerepel. A Valutaalap delegációja az infláció mértékét magasnak, tendenciáját viszont kielégítőnek tartotta. Úgy ítélte meg, hogy a kormány ez évi, immáron módosított elképzelése – 22-24 százalék – már megvalósítható, csakúgy mint a jövő évi 17-19 százalék. A társadalombiztosítási alapok hiányát az IMF már szigorúbb szemmel nézte: a problémát elsősorban nem az államháztartási hiány alakulásában betöltött szerepük jelenti – lévén, mint ahogy azt a pénzügyi kormányzat minduntalan hangsúlyozza, ezt a deficitet a költségvetés többlete ellensúlyozza -, hanem a tb önkormányzatok költségvetési fegyelmének hiánya.
Pontosan ezért a Nemzetközi Valutaalap képviselői a szerkezeti reformok alakulását alaposabban szemügyre vették, és a szándéklevélben foglaltak teljesülését ellenőrizték. A delegáció ugyan díjazta az eddig megtett lépéseket, de természetesen felfigyelt a késésre is, hiszen például a nyugdíjkorhatár emeléséről csak most határozott a parlament. Az eredeti ütemezéshez képesti lemaradást az IMF képviselői tudomásul vették, és egyetértve magyar tárgyalópartnereikkel, a reform gyorsítása mellett tették le voksukat.
