Gazdaság

RICHTER GEDEON RT. – Előnye a hátránya

Beruházásba fogott a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., az egyetlen a nagy magyar gyógyszergyárak között, amelyik külföldi szakmai befektető nélkül működik. Az invesztíció azonban csak piaci pozíciójának megőrzését teszi lehetővé, kapacitásfejlesztést nem. A cég abban is eltér magyar társaitól, hogy nem specializálódott egyes termékcsoportokra.

Hétmilliárd forintos beruházásra készül a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. A pénzt egy szilárd gyógyszereket gyártó és csomagoló részleg, egy gépesített raktár és egy, a termékfejlesztéshez szükséges félüzem megépítésére költik.

“Az új részleg alig növeli a gyár kapacitását, inkább csak a minőség fejlesztését szolgálja – mondta Chikán Tamás, a cég beruházási és karbantartási igazgatója. – Erre azért van szükség, mert a termékek értékesítésénél egyre fontosabb követelmény, hogy a gyártás és a kutatás körülményei megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak. Így a fejlesztések célja elsősorban a piaci pozíció megőrzése.” Azért is nélkülözhetetlen ez a fejlesztés, mert a Richter 1995-ös, 27,4 milliárd forintos árbevételének kétharmada az exportból származik.

A beruházást a vállalat nyereségéből és az 1994. évi 5,2 milliárd forintos tőkeemelésből finanszírozza. Ezt azért is megteheti, mert 1995-ben az adózás előtti eredménye meghaladta a 7,7 milliárd, üzleti eredménye pedig az 5,5 milliárd forintot. Az alaptőke-emelés egy részéből kifizették a cég összes forinthitelét. Így a Richternek már csak export-előfinanszírozást szolgáló devizakölcsönei maradtak, amit nem sok magyar cég mondhat el magáról.

A társaság mostani beruházása egy 1994-ben kezdett, nagyobb fejlesztési program része, amelyre adókedvezményt is kaptak. Mindezt ráadásul úgy szerezték meg, hogy nem vállaltak kötelezettséget új munkahelyek teremtésére.

A Richternél 1992-ben kezdődött az új időszámítás, amikor új vezetés került a társaság élére. A legfőbb cél a minőség javítása volt. A mai termelési kapacitás ugyan már a nyolcvanas évek végén kiépült, de a minőséget elsősorban a szovjet piac követelményeihez igazították. Az elsődleges feladat ennek javítása volt, de nemcsak a termelési, csomagolási eljárások, hanem a kutatás-fejlesztés és a gyár belső infrastruktúrája, például a raktározás, anyagmozgatás tekintetében is.

A Richter a magyar piacon jelentős tényező, hiszen az Egis gyógyszergyár után a második helyet foglalja el mintegy 10 százalékos részesedésével. A hatóanyagot és készterméket egyaránt előállító cég, szemben az egy vagy néhány termékre specializálódott többi gyógyszergyárral, 150 féle terméket gyárt. Ehhez 25 gyártási technológia tartozik. Ez a korábbról maradt adottság a cég piaci stratégiájának alapja, de gazdálkodása minden bajának okozója is.

Elindítottak ugyan egy fokozatos termékleépítést, de nem szívesen szabadulnak meg semmitől sem. Hiszen piaci stratégiájuk az – nem is lehet más -, hogy nem “tarolnak” egy-egy termékkel a világpiacon, hanem megkeresik a piaci réseket, és ott ugranak be kisebb mennyiségekkel. Például, ha valamelyik nagyobb gyógyszergyárnál valamiért leáll a termelés, és nem tudja ellátni a piac egy részét az adott termékkel, ide befér a Richter a kisebb mennyiségeivel.

Mindennek persze az a hátránya, hogy akár hosszabb ideig is állhat kihasználatlanul egy-egy üzemrész; ilyenkor az ott dolgozókat vagy átcsoportosítják, vagy kényszerszabadságra küldik. Mivel gyakran szükség lehet a munkásokra, csak lassan építik le a létszámot. Ez pedig költséges mulatság, hiszen az energiát és béreket majdnem ugyanúgy kell fizetni, mintha a termelés változatlanul folyna.

A négy és fél ezer alkalmazottnak ma már csak mintegy negyede dolgozik a közvetlen termelésben. Az arányok úgy tolódnak el, hogy egyre többen vannak a marketing és a kereskedelem területén, de a kutatás-fejlesztésben tevékenykedők száma is növekszik. Az egyszerűbb szolgáltatásokat leépítik, és külső vállalkozásoknak adják ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik