Legyünk bármilyen korúak, lakjunk vidéken vagy nagyvárosban, dolgozzunk akárhol, a stressz kikerülhetetlen része az életünknek. Nincs is ezzel semmi gond, amíg mindez egészséges keretek között marad. Sokan egyébként is kimondottan jól reagálnak a stresszhelyzetekre, ami a legjobb teljesítményt hozza ki belőlük. Másokat ugyanakkor megbénít a stressz, sőt akár teljesen megkeseríti az életüket, olyannyira, hogy hatására súlyos depresszió is kialakulhat náluk. Utóbbi csoportról még mindig nem esik elég szó, pedig olyan jelenségről van szó, amitől egyre többen szenvednek. A helyzet annyira komoly, hogy a modern kori orvostudomány a depresszió előszobájának tekinti egyebek közt a folytonos szorongást, amelynek konkrét okát gyakran szinte lehetetlen azonosítani.
A lelkünk mellett a testünk is reagál
A stressznek két formáját ismerjük. Az egyik esetben tartósan, hosszú ideig fennálló állapotról beszélünk, amelyet akár a rossz munkahelyi környezet, vagy párkapcsolati vívódás is okozhat, míg a másiknál, az akut stressznél valamely hirtelen történés (például haláleset) idézi elő a szorongást. Egyik sem jó, mindkettő hatalmas károkat képes okozni az ember testében és lelkében, és mindkét esetben lehet a végeredmény súlyos mentális betegség, depresszió.
Stressz hatására testünkben számos hormon felszabadul, így például kortizol és adrenalin, amelyek mozgósítják a szervezetet, hogy leküzdje a veszélyhelyzetet, legyen szó kiélezett szituációról vagy egyéb negatív hatásról. Depresszió esetén a szervezetünk még több kortizolt fog termelni, ellenben a dopamin, azaz boldogsághormon mennyisége elenyészővé válik – és ez ágyaz meg igazán a problémáknak.
Ha a stressz folyamatossá válik, beépül az életünkbe, jóformán meghatározza a cselekedeteinket, ettől pedig egyfajta öngerjesztő folyamatként folyamatosan érnek bennünket a negatív ingerek. A test konzerválja a stresszes állapotot, idővel pedig depresszióvá alakítja át. Ezt tapasztalhatjuk magunkon, ha olyan tünetekkel találkozunk, mint tartós álmatlanság, étvágytalanság, rosszkedv, tehetetlenség érzése. Ezek mind a depresszió tünetei.
A tisztánlátás végett el kell mondani, hogy nem mindenki fogékony arra, hogy a rendszeresen fennálló stressz miatt depresszióba zuhanjon, de az is igaz, hogy sokan hajlamosak erre, akár genetikai okokból is. Akiknek a családjában előfordult már depresszió, azoknál könnyebben alakul ki a betegség, akik pedig neurotikus, a negatív érzelmeket jobban kimutató személyek, azok eleve hajlamosabbak többet stresszelni, így a depresszióra is fogékonyabbak.
Tartozzunk bármelyik táborba, biztosak lehetünk benne, hogy a testünk előbb utóbb jelezni fog, ha baj van. Muszáj komolyan vennünk a depresszióra utaló jeleket, és ha szükséges, kérjünk segítséget. A depresszió már népbetegséggé vált, sokan mégis szégyellik, pedig nem kellene – ha csupán ezt felismertük, máris hatalmas lépést tettünk a gyógyulás felé.
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
