Élet-Stílus

Ne kapcsoljon el a természetfilmről, ha gyerekkel nézi

Badár Balázs
Badár Balázs
A természetfilmek nemcsak ismereteket adnak át, hanem érzelmileg is fejlesztik a gyerekeket.

Túl sokat ülnek a gyerekek a képernyő előtt, túl korán kezdenek el tévét nézni, elektronikus eszközöket használni – aggódnak évtizedek óta a szakemberek és a szülők. Ugyanakkor az sem lehet reális cél, hogy el legyenek zárva a 21. századi technológiától.

Egy 2-3 éves gyereket még megzavar a sok információ, a telefon vagy a laptop kijelzőjének villódzása, de egy kisiskolás már nyugodtan nézhet 60-90 perces meséket, természetfilmeket.

A mesékről régóta tudjuk, milyen fontos szerepet töltenek be a gyerekek (és a felnőttek) gondolkodásában, fejlődésében és a természetfilmekről is elmondható ugyanez.

Tanulni nem a száraz tények bemagolásával, hanem élményeken keresztül lehet a legjobban, és erre kiválóan alkalmas egy olyan természetfilm is, mint a Vadlovak.

Kapcsolódó

A gyerekek megismerhetik egy-egy állatfaj társadalmának a felépítését, a hierarchia működését és azt, hogy mindez néha hasonlít az emberek világához, máskor pedig teljesen különbözik tőle. Kiderül, hogy az elsőre unalmasnak tűnő táj, ami ránézésre csupasz vagy csak fű nő rajta, valójában sokszínű és izgalmas. Meg lehet figyelni az évszakok váltakozását, az élet természetes körforgását is.

Tudjuk, hogy a művészetek, így a film is, sokat segítenek abban, hogy megtanuljuk átélni az érzelmeket és megértőbbé váljunk. Az ismeretszerzésnél is fontosabb, ahogy egy ilyen alkotás a gyerekek érzelmeire, empátiájára hat. Azonosulhatnak az állatokkal, főleg akkor, ha állatkölykök is szerepelnek a filmben − mint a Vadlovakban Cseppke, a kiscsikó. Olyan hétköznapi tevékenységek közben látják a szereplőket, mint a játék, az élelemszerzés vagy a párválasztás.

Vadlovak – Hortobágyi mese hamarosan a mozikban!

A lélegzetelállítóan szép Hortobágy védett területén, Pentezugban található a világ egyik legnagyobb vadló ménese. Az őshazájukban, Mongóliában a kihalás szélére került állatok fennmaradásában fontos szerepet játszik Magyarország, a vadlovak háborítatlanul élhetnek a pusztán. Ide születik meg Cseppke, a vadlócsikó, aki hamarosan már szülei vezetésével vándorol a hatalmas mocsarakkal és kis ligeterdőkkel megtört végtelen rónaságban, ahol rókákkal, sasokkal és sok más állattal élnek együtt.

Vadlovak-Hortobágyi mese című film november 4.-től országszerte látható lesz a mozikban.

A halállal való szembesülés a gyerekeknél

A szaporodás, a születés és a halál is szerves része lehet egy természetfilmnek, ez teljesen rendben van. Sokan gondolják azt, hogy az a szerencsés, ha egy gyerek minél később szembesül a halállal. Ez nincs így, hiszen egyrészt

már 4-5 évesen, kiváltó ok nélkül is elkezdi foglalkoztatni őket a téma, másrészt bármilyen életkorban személyesen is érintettek lehetnek egy dédszülőn vagy egy kisállatukon keresztül.

Egy természetfilmben a halál nem tabu, az élet része, és az is előfordul, hogy nem csak az idős, beteg állatok pusztulnak el. Ha a szülő ezt a film megnézése után átbeszéli a gyerekkel és válaszol a felmerülő kérdésekre, akkor a gyerek nem fog különösebben szorongani a haláltól.

Beszélgetni egyébként is ajánlott, bármilyen filmet vagy mesét lát a gyerek. Jó alkalom ez arra is, hogy összeüljön a család és egy-egy természetfilm megnézése után akár fel is lehet fedezni az adott tájat. Így az otthonülős vagy mozis program a természet szeretetét is erősítheti és lehet, hogy aki sok ilyen filmet lát, szívesebben mozdul ki.

Ha nincs is kimondva, de az újabb természetfilmekben már óhatatlanul megjelenik az állatok védelmének fontossága mellett a  klímaváltozás problémája is. Állatfajok halnak ki, élőhelyek változnak meg, rövidebbek és kevésbé hidegek a telek az emberi beavatkozás miatt. Erről pedig jó, ha minél kisebb korban tud valaki, mert csak így van esélye annak, hogy pozitív irányba változik az emberek természethez való hozzáállása.

Természetfilmet nézni tehát minden gyereknek hasznos, aki elmúlt 5-6 éves, mert rengeteg tudást szerezhet belőlük, miközben érzelmeket él át és észrevétlenül megtanulja szeretni és tiszteletben tartani a természetet.

A szerző Pál Mónika pszichológus, a 24.hu vendégszerzője

Szponzorált tartalom

A cikk a Mozinet támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik