Magyarországon a mai napi nem veszik elég komolyan a kullancsok elleni védekezést, pedig a baj sokkal könnyebben megtörténhet, mint gondolnánk. Szinte egész évben találkozhatunk aktív, fertőzött kullancsokkal, és közel sem elég a fokhagyma vagy egyéb népi gyógymód ahhoz, hogy megvédjük ellenük magunkat és családtagjainkat.
A kullancs a közhiedelemmel ellentétben nem repül, és nem is esik ránk a fákról, hanem mindig mászik, és csak lassan araszol. Főként a bozótos, sűrű aljnövényzetet kedvelik, pláne egy kiadós esőzés után. Az itt várakozó állatok az erdei sétára indulók által kilélegzett levegő szén-dioxid tartalmát érzékelve támadnak, de ezt nem érezzük egyből, mert a szúrás előtt érzéstelenítik az áldozat bőrfelületét. Éppen ezért kiváltképp veszélyesek.
Sokan azt gondolják, hogy a kullancsszezon tavaszra korlátozódik, de ez a klímaváltozás hatásai miatt sajnos már nem így van. Ugyan a nagy rajzás tényleg február végén, március elején indul, de egész nyáron, sőt még ősszel is számolnia kell a természetben kirándulóknak az általuk okozott veszélyekkel.
A kullancsok ugyanakkor nem kizárólag a túrázókra specializálódtak. A vérszívók ott lehetnek a kertjeinkben is, ezáltal egy hétköznapi locsoláskor is megtámadhatnak bennünket, de bármilyen kisebb nyári fesztiválon, vásáron is érdemes elővigyázatosnak lenni. Akkor is érdemes védekezni ellenük, ha vízpartra megyünk kikapcsolódni, mert napozás közben is észrevétlenül megcsíphetnek.
Magyarország összes térségében előfordulhatnak FSME-vírussal fertőzött kullancsok, ugyanakkor annak mértéke helyenként változó. A kullancstérkép szerint a fertőzött vérszívók legmagasabb arányban az ország nyugati, délnyugati vidékein, illetve az Északi-középhegységben fordulnak elő. Budapest és Pest megye közepesen fertőzött terület, természetesen itt sem árt az óvatosság.
Kiemelt kép: Getty Images
