Az őszi óraátállítást követően egyre rövidebbek a nappalok, és ahogy haladunk előre a télben, a sötétség egyre keményebb mínuszokkal párosul. Ennek következtében gyakran érezhetjük azt, hogy fáradékonyabbak vagyunk, nehezünkre esnek olyan dolgok is, amiket korábban nagy kedvvel csináltunk, és a megszokottnál több alvásra van szükségünk.
Ezek a tünetek ugyanakkor egyes embereknél olyan erősek lehetnek, hogy az akár a munka rovására is mehet, és egyszerűen képtelenek normális életet élni.
Ilyen esetben olyan tüneteket tapasztalhatunk, mint a túlalvás vagy a szénhidrát utáni túlzott sóvárgás. Mivel ez a depresszió általános jellemzőinek szöges ellentéte, amikor a betegek nem tudnak aludni és nincs étvágyuk, a szezonális hangulatzavart tévesen gyakran a depresszió enyhébb verziójának nevezik, de a valóságban ez ugyanannak a betegségnek csak az egyik változata.
A szezonális hangulatzavarban szenvedő embereknek főleg egy adott évszakban erősödnek fel a depressziós tünetei, az év többi részében csak elenyészően veszik észre azokat.
Hogy miért létezik ez a betegség, arra az egyik magyarázat az evolúció lehet. A betegek körülbelül 80 százaléka nő, és a probléma főleg a fiatal felnőttek körében fordul elő gyakran. Szakértők szerint a szezonális hangulatzavar nem más, mint hagyaték a múltból, ami az energiamegtakarításhoz kapcsolható. Tízezer évvel ezelőtt, a jégkorszakban ugyanis ez a biológiai tendencia még hasznos volt télen, főleg azoknál a nőknél, akik termékeny életkorban voltak. De a mai 24 órás társadalomban, amikor mindenki azt várja el tőlünk, hogy folyton aktívak legyünk, már kellemetlenséget okoz.
Az orvosok alapvetően mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy tartózkodjanak a piacon elérhető alternatív gyógymódoktól, mert sok esetben félrevezetők lehetnek és gyakran több kárt okoznak, mint hasznot. A szezonális hangulatzavart előbb diagnosztizálni kell, majd a megfelelő szakember bevonásával és annak tanácsai alapján lehet kezelni a tüneteket.
Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
