Miért nem vált már az a fránya lámpa?
– valószínűleg mindannyian feltettük már magunkban (esetleg hangosan) ezt a kérdést, miután megnyomtuk a zebránál a készüléket, vagy vártuk, hogy bezáródjon a lift miután megnyomtuk a megfelelő gombot. Aztán, ha ez a menet éppen a munkahelyünkre vezet, bekapcsoljuk a termosztátot, de valahogy az se az igazi.
A Harvard Egyetem pszichológusa, Ellen Langer szerint ennek ellenére van funkciójuk, méghozzá az irányítás illúziója. A CNN-nek nyilatkozva arról beszélt, bizonyos cselekvések arra vezetik az embert, hogy ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és ez jó érzés – inkább ez, mint csak passzív szemlélőnek lenni.
Valamit csinálva általában jobban érzed magad, mintha nem csinálnál semmit
– mondta Langer.
Másrészt amikor többen állnak egy zebránál, és valaki közülük megnyomja a gombot, az együtt várakozás összetartásérzetet ad, ami máskülönben elmaradna. Ezek a dolgok pozitív hatással lehetnek a mentális állapotunkra és társadalmi megerősítésünkre.
Közlekedés
New Yorkban az 1000 kereszteződésnél elhelyezett nyomógombból mindössze 750 működött 2004-ben. Ez a szám folyamatosan csökken, ma már csak 100 darab van igazából bekötve – ismerte el a város közlekedési osztálya. Emögött az állhat, hogy azóta sokat romlott a közlekedési helyzet. Mióta az 1960-as években telepítették a jelzőgombokat, egyre nagyobbak a torlódások és egy idő után zavarták a közlekedési lámpák bonyolult koordinációját. Az automata lámpák és közlekedési szenzorok kiváltották a feladatát, de sok esetben meghagyták őket a járda szélén. Nemcsak New Yorkban, hanem Bostonban, Dallasban és Seattle-ben is így van. Londonban 600 ilyen jelzőkészülék van, amiken megnyomásra „wait”, vagyis „várj” felirat villan fel, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ettől könnyebben vált zöldre a lámpa.
Ettől a londoni közlekedésszervezés igazgatója, Glynn Barton még azt kéri, nyomjuk meg a gombot, egyrészt mert a látássérülteknek segíthetünk így (bekapcsolódik a hangjelzés, hogy szabad az út), másrészt egyre többet bekapcsolnak abba az elektronikus rendszerbe, ami érzékeli a forgalmat és ennek megfelelően állítja be az intervallumokat, például elsődleges lesz a busz késedelmének behozása.
Más gombok meg csak a nap egy részében működnek rendeltetésszerűen.
Lift
A liftekben található zárógomb az Egyesült Államokban szinte sohasem működik. „Ettől nem záródnak be az ajtók gyorsabban” – nyilatkozta Kevin Brinkman, az amerikai National Elevator Industry nevű cég munkatársa. De erre jó okuk van: az 1990-es fogyatékkal élőkről szóló törvény, ami kimondja, hogy a felvonók ajtajának bizonyos ideig nyitva kell maradniuk, hogy azt a mozgáskorlátozottak vagy fogyatékkal élők is használni tudják. Gyorsabb feljutás csak a tűzoltóknál, mentősöknél és a karbantartóknál lehetséges, akik tudják hozzá a kódot, vagy van kulcsuk.
Állítólag vannak olyan technikák, amik – gomb ide vagy oda – segíthetik a becsukódást felgyorsítani, ilyen ha hosszan nyomjuk a becsukás gombot, vagy ha a kezünkkel intünk a szenzor előtt. Ilyenkor azt hiheti a lift, hogy valaki be- vagy kiszállt.
Légkondicionáló
A légkondi sok hotelben eleve csak korlátozottan használható, hogy ne szökjön az egekbe az elektromos energiára költött pénz, de így van ez máshol is, ami nem feltétlen baj – mondta Robert Bean, egy fűtéssel és légkondikkal foglalkozó szakembereket tömörítő szervezet, az American Society of Heating and Air-Conditioning Engineers tagja.
A légkondicionálók ugyanis csak a levegő hőmérsékletét szabályozzák, a többi mérőszám kontrollálásának hiányában a levegő hőmérséklete gyakran nem a megfelelő a hőkomfort szempontjából. De olyan modell is létezik, amelyiknek van placebo funkciója: ha sokan beállítanak egy hőmérsékletet, és azt hiszik, hogy annyi fok van a szobában, akkor elviselnek annál alacsonyabb vagy nagyobb hőfokot is.
Azért rakják oda, hogy lecsendesítsék az állandóan panaszkodókat azzal, hogy a kezükbe adják az ellenőrzést. Mármint az „ellenőrzést”. Bár valamennyire mégis arról van szó, ugyanis lehetséges, hogy a placebo hatás előidéz egy valódi hűtést vagy melegítést a testen belül, ha megnyomják a gombot, függetlenül attól, hogy az működik vagy sem.
A Wall Street Journalnek egy légkondiszerelő azt mondta, hogy az irodai termosztátok 90%-a igazából nem működik. Ugyanebben a cikkben egy ingatlankereskedő azt magyarázta, hogy New Yorkban pár épületben annyira pimaszok, hogy fehér zaj-generátorokat helyeznek el, hogy színleljék a szellőzés zümmögését. Visszatérve Langer elméletére: a zebráknál kihelyezett gombok pozitív hozadéka még, hogy elősegítik, hogy jobban figyeljünk a környezetünkre.
Az „irányítás illúziója” kifejezést egyébként Langer először a szerencsejátékra alkalmazta, például vannak, akik kifejezetten szeretik maguk kiválasztani, hogy melyik kaparós sorsjegyet adják el neki. Pedig semmi értelme, a legfelsővel és a sorban ötödikkel ugyanakkora az esélyünk nyerni. De legalább a kezükbe vették az irányítást.
Langer nem szereti a „placebo gomb” kifejezést, mert abban benne van, hogy lököttek vagyunk, ha megnyomjuk, pedig igenis van értelmük:
Így van ez a kamu hangokkal is
A BBC írt arról, hogy léteznek az úgynevezett „jóindulatú csalások”, ezekről elsőként a Michigan Egyetem tudósa, Eytan Adar írt két, a Microsoftnál dolgozó kutatóval együtt. Ilyen például, hogy a Skype-hívások közben egyes esetekben „hamis statikus zajt hallani”, mert ha teljes a csönd, akkor a beszélgetőpartnerek azt hihetik, hogy szétkapcsolt a vonal. De tele van a világ hamis hangokkal, ilyen az autók előre felvett ajtóbecsapási hangja vagy a kompakt digitális fényképezőgépek mesterséges zárhangja is.
Cikkünkhöz a BBC, a CNN, a Wall Street Journal és a 99percentinvisible cikkeit használtuk fel.
Kiemelt kép: Thinklstock
