A stressz szempontjából a magyar munkavállalóknak nem a sok, hanem a gyors munka okozza a legnagyobb terhelést. A munka mennyisége csak a második helyen áll. Komoly problémát okoz az igazságtalanság és a kellő tisztelet hiánya – írja a Magyar Nemzet a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének munkahelyi stresszfelmérése alapján. Az emberek mintegy 40 százaléka szenved munkahelyén „szekálástól”.
A nőket gyakrabban éri szexuális zaklatás, fizikai erőszak. A fenyegetés az erőszakkal a férfiaknál gyakoribb. Szexuális zaklatást minden ötödik megkérdezett elszenvedett már a szálláshely-szolgáltatási, vendéglátó-ágazatban és az idegenforgalom területén dolgozóknál. Erőszakkal főleg a védelem területén, a személyszállításban, az egészségügyben, a szociális ellátásban dolgozókat fenyegették. Utóbbiak hét százaléka ténylegesen is áldozatul esett fizikai erőszaknak. Őket az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés is, csakúgy, mint az oktatás szereplőit.
Összességében a magyar nőket nagyobb stressz éri, mint a férfiakat. A kiégés, az alvászavar, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő náluk, és a nők a munkahelyükkel is elégedetlenebbek. A magasabb iskolai végzettség, a szakképzettség egyfajta védőfaktort jelent. A diplomával, illetve a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számoltak be a legkisebb, míg a nyolc általánost vagy annál kevesebb osztályt végzettek a legnagyobb stresszről. A diplomás felső vezetőknél mérték a legalacsonyabb, míg a segéd- és betanított munkásoknál a legmagasabb stressz-szintet. Jelentős terhelésről számoltak be az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is.
Több mint 13 ezer, 18–60 év közötti magyar munkavállaló adatait tartalmazza a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének munkahelyi stresszfelmérése. Az egy Dániában kidolgozott speciális kérdőív magyar verziója alapján készült. Az egy éve kezdett adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati vizsgálata volt. A különböző stressztényezőket 100-as skálán értékelték a szakemberek. További részletek a Magyar Nemzetben.
Magyarországon mintegy 440 milliárd forint vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős. A munkahelyi stressz rontja a versenyképességet, hiszen növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez.Mint korábban megírtuk, a munkahelyi stressz az EU- tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak.
A stressz szervezetünk általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi és motivációs állapota, amely összefügg végzett tevékenységünk jellegével. A pozitív stressz (eustressz) önmagában nem kóros, segít a vészhelyzetekben, a problémák megoldásában. A negatív stressz (distressz) azonban az eustresszállapotot meghaladó túlzott feszültséget jelent, amelyben már a lelki folyamatok károsító hatásai kerülnek felszínre az életesemények, a konfliktusok, az egyéni adottságok miatt.
