A Pest megyében élő 64 éves betegen augusztus elején támasztották alá laboratóriumi vizsgálatok a fertőzést, az agyhártyagyulladásra jellemző betegség tünetei még júliusban jelentkeztek nála.
Az OEK augusztus közepén közzétett jelentése szerint az Európai Unió tagállamaiban a 32. héten újabb tíz nyugat-nílusi láz megbetegedést regisztráltak, illetve Oroszország területén, Volgográd régióban a megbetegedések száma még mindig növekszik, emellett négy esetet jelentettek ez évben először a Szaratov régióból. Izraelben hat újabb megbetegedést észleltek, főként Haifa körzetében.
A belgrádi közegészségügyi intézet hét eleji jelentése szerint Szerbiában már tíz halálos áldozata van a nyugat-nílusi vírus terjesztette fertőzésnek. Valamennyi áldozat 50 éven felüli, krónikus beteg volt, esetükben jóval magasabb a súlyosabb szövődmények veszélye. A legtöbb halálesetet Belgrád térségében jegyezték fel. A friss adatok szerint Szerbiában 82-en fertőződtek meg a kórral.
Nem terjed emberről emberre
A nyugat-nílusi láz úgynevezett zoonotikus – állatról emberre terjedő – vírusbetegség, amely Magyarországon rendszeresen előfordul. Az 1960-as évek vége óta humán- és állategészségügyi kutatások, 2003 óta humán diagnosztikus vizsgálatok is bizonyítják egyes betegek esetében a vírus kóroki szerepét. Azóta évente négy-öt, laboratóriumi vizsgálattal igazolt megbetegedést diagnosztizáltak, főként a Nagyalföld területén. 2008-ban volt a legtöbb megbetegedés, akkor 19 esetben mutatták ki laboratóriumi vizsgálattal a fertőzést.
A vírus gazdái a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípéssel kerül át a kórokozó. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető. A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, vér- vagy szervdonáció során azonban a befogadó fertőződhet.
A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat. A fertőzöttek többsége tünetmentesen vészeli át a fertőzést, vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében kialakuló megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel jár (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések), magától gyógyul. Mindössze a fertőzöttek maximum egy százalékában alakul ki súlyos idegrendszeri szövődmény. Külön terápia, humán oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre a nyugat-nílusi láz kezelésére.
