Európában 1996 óta használják az óraátállítási módszert, melynek az egész kontinensen az a célja, hogy áramot spóroljon az országoknak és védje a környezetet. A módszer azon alapszik, hogy március 21. és szeptember 21. között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák, ha pedig előre állítjuk az órákat egy órával, akkor elérjük, hogy az ébrenlét ideje (általában reggel 7 és este 10 között) jobban egybeessen a világos időszakkal. Azaz kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.
A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést azonban az utóbbi időben egyre többen vitatják. Arra hivatkoznak például, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások – az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is –, ami módosította a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait.
„Bagoly típusúak” veszélyben
Ugyanakkor az átállás hatással van az emberek – különösen az idősek – közérzetére, felborítja a megszokott bioritmusukat, a statisztikák szerint ilyenkor megnő a közlekedési balesetek száma és a szívinfarktus veszélye, de rosszabbul érezhetik magukat azok is, akik magas vérnyomástól vagy migréntől szenvednek.
A müncheni egyetem kutatói bebizonyították, hogy míg a tavaszi óraátállítás a korán kelő és fekvő típusú embereknél kevesebb nehézséget okoz – hiszen az egyszeri megrövidített nap megfelel természetes ritmusuknak –, addig a „bagoly típusúakat” – és ők vannak többen – alaposan megviseli. Esetükben akár egy hónapig is eltarthat az átállás, mialatt csökken a reakcióképességük, eredménytelenebb a stresszkezelésük és gyakrabban lesznek fáradtabbak a munkaidő alatt.
Változnak a menetrendek is. Az óraátállítás érinti a BKV és a MÁV több járatát is. Ide kattintson a részletekért!
