26 éve indult elsõ útjára az Atlantis. Az idén júliusi, utolsó repülésével a NASA Space Transportation System (STS) programját lezáró ûrrepülõ 1985. október 3-án hagyta ott elõször a kilövõállványt
Az elsõ útra természetesen nem terveztek bonyolult programot, ez gyakorlatilag csak az ûrjármû berepülése volt. Hogy az ûrhajósok mégse csak céltalanul körözzenek, ezért pályára állítottak két katonai mûholdat is, majd az október 3-i start után négy nappal rendben landoltak az Edwards légi támaszponton.
Újra a Földön Fotó: Wikipédia
Még 85 novemberében újra a kilövõállásban állt az Atlantis, a fedélzetén az elsõ mexikói ûrhajóssal, Rodolfo Neri Velával. A majd egy hetes ûrutazásba ezúttal két ûrséta is belefért.
Hibák,sérülések
A harmadik út, három évvel késõbb viszont majdnem végzetessé vált az Atlantis akkori legénysége számára. A felszálláskor ugyanis a néhány hõszigetelõ-panel vált le a törzsrõl, megrongálva az ûrrepülõ jobboldalát és megsértve néhány – a hõszigetelésért felelõs – kerámiacsempét.
Szerencsére a sérülés mértéke a kritikus határon belül maradt, így az Atlantis rendben visszatért a Földre. Másfél évtizeddel késõbb azonban ugyanilyen sérülés okozta egy másik ûrrepülõ, a Columbia katasztrófáját.
Újabb három évig mentek rendben a repülések az Atlantisszal, amikor az ûrrepülõ tizedik repülésén elromlott egy fedélzeti mûszer, így tíznaposra tervezett küldetés három nappal megrövidült.
Az Atlantisé lett az emberiség 150. ûrutazása is, 1992. júliusában. Franco Malerba személyében az elsõ olasz ûrhajós is debütált a Földön kívül, mivel a rakomány egy olasz tudományos platform volt. A tervek szerint az ûrhajótól egy kábel segítségével húsz kilométerre helyezték volna el a platformot, ám a kábel megakadt, így mindössze 260 méterig jutott a szerkezet.
Jupiter és Vénusz
Sikeresebb volt az a két küldetés, amikor a Magellán és a Galileo ûrszondákat cipelte magával a NASA második legfiatalabb ûrrepülõje (az Endeavourt 1992-ben lõtték ki elõször), a Magellánt a Vénusz, A Galileót a Jupiter megfigyelésére használták.
Az Atlantis távozik Fotó: Wikipédia
Az Atlantis hétszer kapcsolódott össze Mir-ûrállomással és részt vett a Nemzetközi Ûrállomás moduljainak felhordásában. A Columbia 2003-as katasztrófája után pedig az Atlantis volt, amelyikkel újrakezdõdtek az amerikai ûrrepülések.
A megbízhatóságát az is bizonyítja, hogy az STS-129-es misszió során merült fel az összes küldetés során a legkevesebb probléma.
Végleg a Földön
2011. július 8-án pedig az Atlantis hajtotta végre az amerikai ûrrepülõgép-program legutolsó repülését. Némileg rendhagyó módon csak négyfõs személyzet utazott, akiket orosz szkafanderekkel is elláttak, ugyanis amerikai tartalék ûrrepülõ már nem volt, így vész esetén a Nemzetközi Ûrállomáson várták volna végig az ûrhajósok, hogy a Szojuzok egyesével hazahozzák õket.
Miután július 21-én az Atlantis leszállt, az utolsó amerikai ûrrepülõt a Kennedy Ûrközpont múzeumába állították ki. A gép megszolgálta a helyét, a 26 év alatt ugyanis közel 203 millió kilométert tett meg az ûrben és 4848-szor kerülte meg a Földet.
A cikk megírásában az angol nyelvû Wikipédia, illetve a NASA honlapja volt segítségünkre.
