Élet-Stílus

Ezerszeres sugárdózis Fukushimában

A fukushimai atomerőmű blokkjai közül jelenleg négy jelent veszélyt a környezetre, de komoly katasztrófától még most sem kell tartani. Az erőmű-telephely határán a sugárzás 1000-szerese a szokásos háttérsugárzásnak. Pillanatkép az atomerőmű állapotáról.

A Fukushima Daiichi telephelyen az atomerőművi balesetet az okozta, hogy a földrengést követő rekord nagyságú szökőár tönkretette a reaktorok biztonsági hűtését biztosító dízelgenerátorokat, így a reaktorok aktív zónája, illetve a pihentető medencék hűtés nélkül maradtak, noha a nukleáris üzemanyagban a leállítást követően is jelentős hőmennyiség szabadul fel – írja Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének vezetője. A szakember legújabb kommünikéjében részletesen beszámol az egyes erőművi blokkok aktuális helyzetéről.
Sérült blokkok

Az 1. blokkban A hűtés megszűnése következtében a reaktor hűtővize elgőzölgött, az üzemanyag túlhevült. A fűtőelemek burkolata a vízgőzzel reakcióba lépve hidrogént termelt, ez március 12-én felrobbant, károsítva a reaktorépület egy részét. Jelenleg a reaktortartályba és a konténment tartályba hűtésként tengervizet juttatnak. A japán nukleáris biztonsági hatóság (NISA) által közölt mérési adatok szerint a reaktortartályban napok óta csak körülbelül a fűtőelemek eredeti névleges középmagasságáig áll a víz. Ez további üzemanyag-sérülést valószínűsít, vagy felveti annak a lehetőségét, hogy a reaktor aktív zónájának felső részén az üzemanyag geometriája már korábban sérült, és esetleg a felső részen már nem található üzemanyag. A reaktortartály feltehetően nem sérült.

Az 1. blokkhoz hasonlóan a 2. blokkban is túlhevülés és hidrogén-képződés következett be. A hidrogén később felrobbant. A robbanás azonban itt nem a reaktorépület felső részében, hanem a reaktortartály alatt elhelyezett nyomáscsökkentő medence tórusz alakú tartályában történt, feltételezhetően ennek sérülését okozva. A reaktor vízszint a NISA adatai szerint itt is a fűtőelemek felső szintje alatti, ami kiterjedt üzemanyag-sérülést valószínűsít. A reaktortartály ugyanakkor feltehetően nem sérült. Jelenleg a reaktortartályba és a konténment tartályba hűtésként tengervizet juttatnak. Ezen a blokkon sikerült helyreállítani a központi áramellátást, a hűtőrendszereket azonban még nem helyezték üzembe.

A Fukushima I. atomerőmű telephelye 2011. március 19-én (Forrás: IAEA)

A Fukushima I. atomerőmű telephelye 2011. március 19-én (Forrás: IAEA)

Kettő biztonságos

Túlhevülés és hidrogénképződés következett be a 4. blokkban is. A hidrogén március 14-én felrobbant, szerkezeti elemek nagy vertikális kidobódását eredményezve, és károsítva a reaktorépület jelentős részét. Jelenleg itt is tengervízzel hűtik a pihentető medencét és a reaktortartályt. A mérések szerint a reaktortartályban a fűtőelemek eredeti magasságának körülbelül feléig áll a víz. A reaktortartály feltehetően nem sérült. Nemrégiben sikeresen visszakapcsolták a 3. blokk vezénylőtermének áramellátását, így a normál blokki mérések remélhetőleg elérhetővé válnak, valamint a blokki hűtő- és vízellátó rendszereket üzembe tudják venni.

A 4. blokk reaktortartályában a földrengés idején nem volt üzemanyag. A pihentető medence külső hűtésének elvesztése túlhevüléshez, majd hidrogénrobbanáshoz vezetett március 15-én. Jelenleg a pihentető medencét kívülről időszakosan tengervízzel hűtik. A blokk központi áramellátása helyreállt, a hűtőrendszereket azonban még nem helyezték üzembe. Az 5. és a 6. reaktorok a földrengés idején álltak, később a blokkokat egy közös dízelgenerátor segítségével hűtötték. Mostanra ezeknél a blokkoknál a villamos ellátás helyreállt, így itt semmilyen további veszélyhelyzet vagy radioaktív kibocsátás nem fenyeget.

Nem Csernobil

A reaktorokban és az érintett pihentető medencékben lévő üzemanyag túlhevülés miatt bekövetkező sérülései radioaktív anyagok kijutását eredményezték. A 4. blokki pihentető medencénél a reaktorépület sérülése miatt egyenesen a környezetbe, az 1-3. blokkok aktív zónájából pedig a túl nagy nyomás elkerülésére szolgáló lefúvató szelepeken keresztül a szellőzőrendszerbe került a gáznemű radioaktív hasadási termékek egy része. Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a reaktortartályok magukban tartották az üzemanyag és a hasadási termékek döntő részét, azaz a radioaktív kibocsátás – a csernobilihez képest – sokkal kisebb volt á ll Aszódi Attila közleményében.

Az erőmű környékén és távolabb mért sugárzási adatok ennek megfelelően akkor mutattak nagyobb értékeket, amikor az épület-sérülések, illetve a tervezett lefúvatások történtek. Az atomerőmű-telephely határán a háttérsugárzás jelenleg (2011. március 22-én) 254 mikroSv/óra, amely kb. 1000-szerese a szokásos háttérsugárzásnak, de sokkal alacsonyabb a korábbi értékeknél, az atomerőműtől délre fekvő Ibaraki prefektúrában pedig sokkal kisebb, 1 mikroSv/óra alatti értékek mérhetők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik