Az Európai Parlament (EP) a jövőben zéró nettó energiát igénylő épületek felépítését szorgalmazza: hogy az úgynevezett nullás házak a gyakorlatban is megjelenjenek, az EP döntését az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. A WWF Magyarország szerint technikai és gazdasági szempontból nem áll semmi annak útjában, hogy már 2016-tól az új rendeletet az összes új építményre alkalmazni lehessen.
A nullás ház új név, de a gondolat régi: valójában passzív házakról van szó, amelyek külső energiaigénye nulla, vagy erősen közelít hozzá – mondta el az FN-nek Csáki Roland, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója. Európában az épületek használják fel az energia 40 százalékát – túlnyomó részét hűtésre és fűtésre -, valamint az üvegházhatású gázkibocsátás 36 százalékáért felelősek. Magától értetődik, hogy a legtöbb energiát azzal tudjuk megtakarítani, ha a belső hőmérsékletet minél inkább függetlenítjük a külsőtől.
Nem szökhet a hő (MTI)
A pincéből szellőztetünk
Az első és legfontosabb a tető, a falak, az ablakok, a lábazat megfelelő szigetelése, és a légcsere megoldása. A passzív háznál el kell felejteni a kitárt ablakot, hiszen a kinti levegő hőmérséklete akár 20-30 fokkal is eltérhet a belsőtől. Friss levegőre azonban szükség van, amit úgy lehet megoldani, hogy a szellőzőrendszer előmelegíti vagy előhűti a lakásba érkező levegőt.
Például úgy, hogy előtte a pincén vezeti keresztül. Ha ehhez hozzávesszük a napkollektorok, a földhőcserés szivattyúk munkáját, akkor gyakorlatilag nincs szükség hagyományos energiahordozók felhasználásra a fűtéshez, hűtéshez és a melegvíz előállításához. A napkollektorok és a földhőszivattyú komolyabb beruházást – egy átlag családi háznál egy illetve 4-5 millió forint – igényel, ám viszonylag hamar megtérül.
Nehezebb kérdés az elektromos áram megtermelése, amit egyedileg, szélkerékkel, napelemmel megoldani csak villamosenergia-hálózattól távol eső tanyán gazdaságos, városi környezetben nem térül meg. Itt kerülnek előtérbe az olyan energiahatékony megoldások, mint a takarékos izzók, a természetes fény maximális kihasználása, az energiatakarékos háztartási gépek.
Ki adja az áramot kinek?
Kaliforniában már alkalmazzák az úgynevezett intelligens elektromos hálózatot, ami egy újfajta mérési módot tesz lehetővé – mondja Csáki Roland. A mai, mechanikus mérők csak a fogyasztást mérik, és külön rendszerben juthatunk hozzá a nappali és az éjszakai áramhoz.
Az intelligens hálózatban azonban egy digitális műszer segítségével egyetlen kábelen érkezik az áram, amit a gép napszaknak megfelelően képes mérni, és külön-külön tarifa szerint számlázni. Ennek segítségével a fogyasztó – főleg ha némiképp megváltoztatja szokásait – pénzt takarít meg, míg a szolgáltató számára jobban kiszámítható lesz a fogyasztás.
Az „intelligens villanyóra” emellett két irányban mér, vagyis ha például a napelem által termelt áramot éppen nem használjuk fel, azt automatikusan továbbítja a hálózatra. Ilyenkor a szolgáltató „fizet”, a számla pedig az eladás és a vétel egyenlegéről készül hónap végén. A gyakorlat azt mutatja, hogy a rendszer közel harmadával tudja mérsékelni az elektromosáram-igényt.
Az EP által tervezett energiahatékonysági kívánalmak nemcsak az új ingatlanokra, hanem az épületfelújításokra is vonatkoznak majd – emeli ki a kommunikációs vezető. Az európai jogalkotásban azonban egy-egy javaslatnak, döntésnek rögös utat kell bejárnia addig, amíg minden tagállam számára kötelező erejű döntés születik. Erről bővebben az FN EP-választás aloldalán olvashat.
