Utolsó menetrend szerinti gépmozgásként tavaly október 25-én a Ryanair Boeing 737-es gépe szállt fel Sármellékről (FlyBalaton Airport) London felé. Azóta a balatoni reptér téli álmot alszik, csak „igény esetén” nyit ki, mert tavaszig nem sikerült menetrend szerinti járatra szerződnie, és ebben az időszakban charterek sincsenek. Ám ennél is aggasztóbb, hogy pillanatnyilag még a Ryanair nyári szezonra való visszatérése sem biztos. Korábban úgy tűnt, az ír fapados 2009 tavaszától újra repül majd Londonba, Frankfurtba és Düsseldorfba, sőt, három új összeköttetés beindítása is szóba került. Most azonban hiába van fenn a Ryanair honlapján a három korábbi célállomás, nyárra foglalni nem lehet rájuk.
A 24. órában
A Ryanair jelenléte Sármelléken kulcsfontosságú a repülőteret üzemeltető Cape Clear Aviation (CCA) Kft. jövője szempontjából. A társaság ír (és részben magyar) tulajdonosai eddig összesen 3,5 milliárd forintot fektettek be az egykori szovjet katonai reptéren, de a cég a működésének negyedik évében – természetesen – még nem kezdte el visszahozni a tőkét, üzemi szinten is veszteséges. A bevétel nagy részét már az elviszi, hogy a légi irányítást szolgáltatásként megveszik az állami tulajdonban lévő HungaroControl Zrt.-től. Nagyobb forgalom mellett fajlagosan minden hasonló költség csökkenne, ám a növekedésben a Ryanairnek döntő szerepet kellene játszania.
Amint azt lapunknak Palkó Lajos értékesítési és marketingigazgató elmondta, 2008-ban 125 ezres utasforgalmat ért el a FlyBalaton (a tervezett 170–180 ezer helyett), és ezen belül a Ryanair járatok 70 ezres forgalmat hoztak. Ha a következő nyáron ez kiesik, akkor éves utasforgalmuk 40 ezer körülire zuhanhat, ugyanis a Germanwings térképén sem szerepel már Sármellék, pedig tavaly még repült oda Berlinből. Mindez aláássa azokat a terveket, amelyek pár éven belül elérendő 300 ezres mutatót tartalmaztak.
A FlyBalaton és a Ryanair között– miként azt Palkó Lajos is megerősítette – jelenleg még csak nem is folynak tárgyalások az újraindulásról. Mindez azért nagy probléma, mert Sármellék már így is az utolsó utáni pillanatban van ahhoz, hogy a Ryanair nyári menetrendjébe bekerülhessen, és ha január végéig nem sikerül megállapodnia, a szezon valószínűleg elúszik.
A sármelléki reptéren. Lesz majd ki után takarítani? Fotó: MTI
A napokban lemondott posztjáról Gubicza Ágoston ügyvezető igazgató, aki jelenleg a 60 napos felmondási idejét tölti. Mindez a CCA rendezetlenné vált belső viszonyaira utal. Gubicza asszisztensén keresztül lapunknak azt erősítette meg, hogy „az ír befektető december 31-ig nem hozta meg azokat a stratégiai döntéseket, amelyek a reptér eredményes működtetéséhez szükségesek”. Nem világos, hogy pontosan miről van szó, de úgy tudjuk, az írek az elmúlt hónapokban lényegében „nem törődtek” magyarországi befektetésükkel.
Az ingatlanbizniszben utazó tulajdonosok portfóliójában ugyanis Sármellék finoman szólva nem jelentős tétel, és elsősorban azzal voltak elfoglalva, hogy a pénzügyi válság közepette a nagyobb, fontosabb projektjeik ügyeit kezeljék. Hitelhez jutási lehetőségeik erősen beszűkültek, így megkérdőjeleződött, hogy a Ryanair-bukta fényében továbbra is finanszírozni akarják-e a reptér veszteségeit. Ezért a CCA teljes vagy – friss tőkebevonás reményében – részleges eladását tervezik, ám ennek előkészítése nem halad.
Gubicza Ágoston egyébként a Quadrator Kft.-n keresztül továbbra is résztulajdonos a CCA-ban, ám lapunkkal azt közölte, hogy a tulajdonosi szerkezet várható változásakor kiszáll a cégből. Egy név nélkül nyilatkozó forrásunk szerint az ügyvezető és az írek közötti viszonynak az említett huzavona mellett az sem tett jót, hogy Gubicza Ágoston az utóbbi időben már a mezőkövesdi repülőtér üzemeltetési jogát megszerző, áttételesen a résztulajdonában lévő cég ügyeit is vitte. Annál is inkább, mert ebben a projektben szintén ír partnerekkel dolgozik, de persze nem a CCA-tulajdonosokkal.
Sovány marketing
A Ryanair meggyőzéséhez (a tárgyalások sürgős megkezdése mellett) nagy szükség lenne az úgynevezett Légi Marketing Alap büdzséjének növelésére. Ennek lényege, hogy a reptér utasforgalmának bővítésében érdekeltek – a Magyar Turizmus Zrt., a környékbeli önkormányzatok és turisztikai vállalkozások – évről évre összedobnak egy bizonyos összeget, hogy a Balatonra érkező járatokat az induló állomásokon reklámozzák.
Tavaly 25 millió forint jött össze, ám ez a Ryanair mércéjével meglehetősen sovány eredmény. Palkó Lajos szerint évi 400–500 millió forint lenne elvárható, mely összeg busásan megtérülne, ha a tervezett 300 ezres utasforgalmat sikerülne elérni. A számítások szerint ugyanis – amellett, hogy a helyi turisztikai szolgáltatók üzlete fellendül – a vendégek költései az államnak 3,5 milliárd forint adóbevételt hoznának.
Más léptékekben kénytelen gondolkodni azonban például Hévíz önkormányzata, hiszen tavaly 3 millió forintot tudott adni az alapba. Vértes Árpád polgármester szerint a térségnek nagyon kellene a reptér fellendülő forgalma, és a város minden tőle telhetőt megtesz a támogatásért. Arra a felvetésünkre azonban, hogy utasforgalom híján már az évi 3 millió is ablakon kidobott pénz volt, sztoikusan így válaszolt: „Lehet, de ki tudta ezt előre?!”
