Kivágják a csepeli Szabadkikötő utat szegélyező nyárfasort – adta hírül pénteken a XXI. kerületi önkormányzat honlapja. A hétvégenként zajló munkálatok november 8-án kezdődtek, és várhatóan december 6-áig tartanak majd, a forgalom időszakos korlátozása mellett.
A „kedves objektumnak“ befellegzett
A fasor kivágását a terület tulajdonosa, a Budapest Fővárosi Önkormányzat rendelte el, miután egy kertészmérnöki és igazságügyi szakvélemény baleset- és életveszélyesnek minősítette a fákat. Tóth Mihály XXI. kerületi polgármester levélben fordult a fővárosi önkormányzat illetékes közlekedési ügyosztályához, hangsúlyozva: a nyárfák Csepel városképének meghatározó elemei, eltávolításuk valószínűleg nem arat majd osztatlan sikert a lakosok körében.
Nyárfacsonk Csepelen (fotó: Gáti András- FN)
Megkérte az intézkedőket, hogy kizárólag azokat a fákat vágják ki, amelyek valóban veszélyesek, az így keletkező foghíjakat pedig mihamarabb pótolják újabb facsemetékkel. Válaszlevelében Kerényi László Sándor, a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának vezetője együttérzését fejezte ki. „Tudjuk, hogy vannak olyan objektumok, amelyek az ott élők számára különösen kedvesek… Ezek egyike a Szabadkikötő úti fasor“ – írta.
Megígérte, hogy a „rekonstrukció“ során csak a szakvéleményben veszélyesnek ítélt fákat vágják ki. Ugyanakkor utalt arra is, hogy az egy időben ültetett fasor egyedei óhatatlanul egyszerre érik el azt az életkort, amelytől fogva a környezetükre kockázatot jelentenek. Megnyugtatta a csepelieket: a fairtás helyére 2009 tavaszán új csemetéket ültetnek, mégpedig egy olyan juharfajtából, amely nemcsak mutatós, hanem a városi környezet viszontagságainak is jobban ellenáll.
Nem kevés fáról van szó, hiszen mintegy 2,5 km hosszan fut, illetve futott a fasor a Szabadkikötő út mentén – vázolja a helyzetet Polgár György, a csepeli önkormányzat sajtóreferense. A lakosokhoz hasonlóan ő is értetlenül szemléli a pusztítást, hiszen míg a fák egy része szemlátomást megérett a kivágásra, a kidöntött törzsek közt akad olyan is szép számmal, ami teljesen egészségesnek látszik. Elismeri, hogy tehetetlenek az intézkedéssel szemben: a fasor fővárosi tulajdon, a szakvélemény hitelességét pedig nincs okuk megkérdőjelezni. Teljesen legális az eljárás, csak ez esetben a jogszerűség nem társul célszerűséggel – véli.
fotó: Gáti András – FN
Nyárfát már nem ültetnek
Többféle tényező bonyolult vizsgálata előzi meg egy-egy fa „halálos ítéletét“ – magyarázza Nagy Dénes, a fasor átalakításával megbízott Főkert Zrt. fejlesztési igazgatója. Elmondása szerint a csepeli fasor meglehetősen mostoha körülmények közt tengődik: kedvezőtlen a talajszerkezet, a közelben haladó út miatt szennyezett a levegő. Úgy saccolja, ezek a nyárfák 60-90 évesek lehetnek, ami ennél a fafajtánál igencsak élemedett kornak számít.
Amelyik szemre egészségesnek tűnik, az sem feltétlenül az, de többségük már nem aktív biológiailag, vagyis a lombozatnak csak egy része zöld, és a gyökerek zöme is elhalt. Hozzáteszi: nyárfát manapság nem használnak utcafásításra, mert a hasadékony, könnyen odvasodó puhafa fokozottan balesetveszélyes.
A Főkert Zrt. rendszeres metszéssel, gallyazással, permetezéssel és egyéb karbantartással igyekszik maximalizálni a budapesti fák élettartamát, de van olyan, amin már ez sem segít – érvel a szakember. Más, városképi szempontból jelentős fákra – mint például az Andrássy út, a Roosevelt tér vagy a Hűvösvölgyi út díszei – is hasonló sors vár. Ezek rekonstrukciós programja már kidolgozás alatt van, de „megvalósítása egyelőre anyagi megfontolás tárgyát képezi“.
Nyárfacsonk Csepelen 2. (fotó: Gáti András- FN)
Addig is egyenként távolítják el az épp életveszélyessé vált egyedeket. Nagy Dénes rámutat: bár ez a megoldás fájdalommentesebbnek tűnik, városképi szempontból mégis szerencsésebb, ha teljes körű cserével egységes fasorokat, facsoportokat lehet kialakítani.
Nem a fakivágás a fő gond
Lakossági bejelentés alapján a Levegő Munkacsoport is foglalkozott a Szabadkikötő úti fasor ügyével. Lenkei Péter, a szervezet környezeti tanácsadó irodájának vezetője egyetért a főváros döntésével: bár környezetvédőként minden kivágott fáért vérzik a szíve, elismeri, hogy sok esetben a fairtás a kisebbik rossz. A csepeli nyárfák már valóban balesetveszélyes korba léptek, ráadásul a közelükben haladó útvonalak miatt komoly közlekedési fennakadásokat is okozhatnak.
A helyükbe ültetendő juharokat is szerencsés választásnak tartja a zöldszakember. Az előnevelt, 18-20 cm törzskörméretű csemeték már elég nagyok ahhoz, hogy viszonylag gyorsan – 20-30 év alatt – pótolják a kivágott fák lombtömegét, és 80-100 éves korukig nem lesz velük gond. Hasonlóan „várostűrő“ fafajta a tölgy, a hárs vagy a kőris: ezek is remekül bírják a kipufogógáz, a téli sózás és az összetömörödött, levegőtlen talaj okozta megpróbáltatásokat.
Lenkei Péter megjegyzi: faültetés ide vagy oda, a budapesti zöldfelület mennyisége évről évre csökken. Ennek oka nem a fakivágásokban keresendő, sokkal inkább abban, hogy az önkormányzatok fővárosszerte egyre több terület beépíthetőségi arányát srófolják fel a zöldövezet rovására. A beruházók pedig kapva kapnak az alkalmon, és maximálisan kihasználják a rendelkezésükre bocsátott teret. Ez okozza a legnagyobb zöldfelület-veszteséget Budapesten. ráadásul mivel nem közterületről, hanem magántelkekről van szó, pontos mértéke felbecsülhetetlen.
