A müncheni tragikus eseményeket követően a montreali
olimpia elsődleges szempontja a verseny helyszíneinek és körülményeinek maximálisan biztonsága volt. Az előkészületek alatt gigászi építkezések folytak, a házigazdák el akarták kápráztatni a világot a feltűnően modern városképpel.
Viszont néhány olyan probléma merült fel, amelyekkel nem számolhattak, és ezek nyomán a versenyre szánt költségek az ötszörösére nőttek. Az építkezések ütemét sztrájk és időjárási viszontagságok nyújtották, míg bizonyos épületek kivitelezése túlságosan bonyolultnak bizonyult. Így történhetett meg, hogy az olimpiai stadion tornya nem lett kész a megnyitóra, és az egész szervezés olyan pénzügyi mélyrepülést idézett elő, amelyet ezt követően a montrealiaknak éveken keresztül kellett kipótolniuk egy külön erre a célra létrehozott adó formájában.
92 ország vett részt a montreali játékokon (IOC)
Hazautaztak az afrikaiak
Az induló országok közt is támadt némi zavar. Tizenhat afrikai ország ragaszkodott ugyanis ahhoz, hogy Új-Zélandot zárják ki a versenyből, ugyanis rögbiválogatottuk egyszer szerepelt egy versenyen az akkor apartheid rendszerű Dél-Afrikában, és részvételük megsértette az országra kiterjesztett embargót.
NOB közölte, hogy olimpián kívüli sportesemények alapján nem hajlandó kizárni Új-Zélandot, mire válaszul 22 afrikai ország küldöttsége hazautazott. Ez volt ez első nagy olimpiai bojkott.
Tajvan jött és ment
A kanadai rendezők a tajvani csapatnak jelezték, hogy nem szeretnék, ha részt venne az olimpián, mindezt hivatalosan akkor jelentették be, mikor a tajvani csapat egy része már megérkezett a helyszínre. A kanadai kormány ezzel a lépéssel politikai szimpátiáját akarta érzékeltetni Kínával, ahonnan Tajvan nem sokkal korábban szakadt el. A NOB tiltakozását fejezte ki, az Egyesült Államok bojkottal fenyegetőzött, minek hatására a kanadaiak elálltak a kizárástól, de Tajvan már nem akart versenyezni, és a sportolói hazautaztak. Így Montrealban végül 92 ország csapata, 1247 sportolónővel együtt összesen 6028 versenyző előtt nyitották meg a montreali olimpiát.
Négy magyar arany
A magyar sportrajongók nem lehettek elragadtatva, csapatunk ugyanis csak négy aranyérmet szerzett. Németh Miklós gerelyhajításban világrekordot dobott, Magyar Zoltán pedig lólengésben végzett első helyen. Gyakorlatába saját, új elemeket – kápa közti átfogásokat – alkalmazott, ezt a technikát később Magyar vándor néven őrizte meg a sportnyelv.
Faragó Tamásék remekeltek a vízben (MTI)
Tordasi Ildikó egyéni tőrben lett aranyérmes, és vízilabda csapatunk is újra bajnok lett – a mieink a döntőben Olaszországot verték 6-5-re. A válogatottat Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Gerendás György, Horkai György, Kenéz György, Konrád Ferenc, Molnár Endre, Sárosi László, Sudár Attila és ifjabb Szívós István alkotta.
Ezüstéremből öt, bronzból 13 jutott a magyaroknak.
Comaneci triplázott
Az 1976-os ötkarikás játékokon a legnagyobb feltűnést a román Nadia Comaneci keltette, aki tizennégy évesen három aranyérmet nyert – gerendán, felemás korláton és egyéni összetettben. A sportág történetében ő kapta gyakorlataira legtöbbször – hétszer – az elérhető legmagasabb, tíz pontot.
Lasse Viren megvédte bajnoki címeit (IOC)
A finn Lasse Viren 5000 és 10 000 méteren is újra bajnok lett, valószínűleg felkészültségén túl annak is köszönhetően, hogy az esélyes afrikai vetélytársak közül egy sem volt jelen.
Edwin Moses világcsúccsal nyerte a 400 méteres gátat, közel tíz évig nem tudta őt legyőzni ebben a számban. Ezidő alatt négyszer döntötte meg saját rekordját. Mérnök fizikusként minden versenyére tudományos módszerekkel készült.
Az orosz Borisz Onyiscsenko olyan eszközzel „bővítette” párbajtőrét, ami a tényleges találattól függetlenül aktiválta az ellenfél találatjelzőjét. Az angolok többszöri óvása után egy vizsgálat során a dolog kiderült, így kizárták a versenyből.
Nadia Comaneci két 10-es gyakorlata:
Dopping és férfivá lett NDK-s hölgy
Montrealban előtérbe kerültek a doppingügyek. Egy lengyel és egy bolgár súlyemelőtől aranyérmet, egy másik bolgártól pedig ezüstérmet vettek vissza. A kelet-német úszónők tizenegy egyéni számból tízet nyertek meg, nyolc új világcsúcsot állítottak fel. Közülük senki nem akadt fenn a vizsgálatokon,
de évekkel később kiderült, csak azért nem, mert olyan teljesítménynövelő hormonkészítményeket szedtek, amiket akkoriban még nem lehetett kimutatni. Látni azonban lehetett, mert sokan közülük igencsak férfias jellegűvé váltak, sőt, volt olyan is, aki évekkel később férfiként folytatta életét, hormonháztartásának nagyfokú megváltozása miatt.
A játékok krónikájához tartozik, hogy a japán Fudzsimoto talajgyakorlata közben lábát törte, de csapata az oroszokkal nagy csatát vívott, így a sérülést titokban tartotta. Egészen addig, amíg a gyűrűgyakorlata végén a szerről leszállva lába már komolyabb kezelésre szorult, és kénytelen volt visszalépni.
Az éremtáblázaton az első helyen a Szovjetunió végzett, második a Német Demokratikus Köztársaság lett, harmadik az Egyesült Államok. Magyarország a tizedik helyre került.
—-Éremtáblázat—-
Montreal 1976 – arany, ezüst, bronz:
1. Szovjetunió 49, 41, 35
2. Német Demokratikus Köztársaság 40, 25, 25
3. Egyesült Államok 34, 35, 25
4. Német Szövetségi Köztársaság 10, 12, 17
5. Japán 9, 6, 10
6. Lengyelország 7, 6, 13
7. Bulgária 6, 9, 7
8. Kuba 6, 4, 3
9. Románia 4, 9, 14
10. Magyarország 4, 5, 13
11. Finnország 4, 2, 0
12. Svédország 4, 1, 0
13. Nagy-Britannia 3, 5, 5
14. Olaszország 2, 7, 4
15. Franciaország 2, 3, 4
16. Jugoszlávia 2, 3, 3
17. Csehszlovákia 2, 2, 4
18. Új-Zéland 2, 1, 1
19. Koreai Köztársaság 1, 1, 4
20. Svájc 1, 1, 2
21. Jamaica 1, 1, 0
21. Észak-Korea 1, 1, 0
21. Norvégia 1, 1, 0
24. Dánia 1, 0, 2
25. Mexikó 1, 0, 1
26. Trinidad és Tobago 1, 0, 0
27. Kanada 0, 5, 6
28. Belgium 0, 3, 3
29. Hollandia 0, 2, 3
30. Portugália 0, 2 0
30. Spanyolország 0, 2, 0
32. Ausztrália 0, 1, 4
33. Irán 0, 1, 1
34. Mongólia 0, 1, 0
34. Venezuela 0, 1, 0
36. Brazília 0, 0, 2
37. Ausztria 0, 0, 1
37. Bermuda 0, 0, 1
37. Pakisztán 0, 0, 1
37. Puerto Rico 0, 0, 1
37. Thaiföld 0, 0, 1
