A Magyar Madártani Egyesület szakemberei és aktivistái egy hét alatt harminc településen több mint kétszáz gólyafiókát gyűrűztek meg. A gólyafészkekre szerelt webkamerákon naponta ezrek kísérték figyelemmel a kicsik életét, a nagyhalászi „gólyakamera” az EarthCam TOP 10-be is bekerült.
Spanyol gólya telelt nálunk
A madarak gyűrűzése a későbbi azonosítás miatt fontos. Madarászok a világ minden pontján távcsővel kutatják a madarakat, a gyűrű alapján pedig információkat gyűjtenek és osztanak meg egymással az állatok állapotáról, mozgásáról. A gólyák védelme szempontjából fontos tudni, hogy merre visz a vonulási útvonal, milyen veszélyek leselkedhetnek rájuk útközben – mondta el a FigyelőNetnek Lendvai Csaba, az MME Gólya road show koordinátora.
Gólyacsalád, gyűrűzés és vihar – KÉPGALÉRIA
A gyűrű alapján lehetett bizonyítani például, hogy a Tápió vidékén egy gólyacsalád évről évre ugyanazon a helyen költ, hogy a hazánkban idén áttelelő gólya valójában „spanyol” volt. Szudánból, Etiópiából vannak adatok Magyarországon kikelt gólyákról. A nagytestű madár egyébként fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke 100 ezer forint. Bár állományuk 5000-5500 pár, ami stabilnak mondható, de élőhelyük vészes zsugorodása miatt van szükségük a „gondoskodásra”.
Megeszik a nyulat is
A gólyák élete vizes élőhelyekhez, rétekhez kötődik, ahol békákkal, kétéltűekkel, apró rágcsálókkal, halakkal táplálkoznak. Az egyik webkamera például megörökítette, hogy a szülők egy kölyöknyulat is megetettek a fiókákkal – mondja a szakértő. És hogy miért kedvelt madár hazánkban a gólya? Szép, nagy madár, amely nem fél az embertől, beköltözik a településekre, évről évre hűségesen visszatér – ez bőven elég ahhoz, hogy a nép szívébe férkőzzön.
Lendvai Csaba nem tud róla, hogy hazánkban valaha is vadászták és fogyasztották volna a gólyát. Talán ritkaságuk – a „hőskorban” is 10-15 ezer pár fészkelhetett Magyarországon – miatt, talán a húsuk íze lehet rossz, de nem váltak kedvelt vadászzsákmánnyá. Ha mégis elfogyasztottuk őket, az esetleg kényszerből történt, szemben Afrikával, ahol ma is sok fekete-fehér madár végzi az őslakosok asztalán.
Gólyacsalád, gyűrűzés és vihar – KÉPGALÉRIA
A gólyának gyakorlatilag nincs természetes ellensége, az emberen kívül egyedül az elemek jelentenek rájuk veszélyt Magyarországon. Kedden orkánszerű szél pusztított a Bihar megyei Újszentmargitán, a főutcán végigsöprő „forgótölcsér” háztetőket rongált meg, elektromos vezetékeket szaggatott le, és lesodort egy gólyafészket is. A fotókon látható tetemek fiókák, erre utal még fekete csőrük, és a „tokos”, azaz fejlődőfélben lévő tollazatuk is – mondja a szakértő.
Ide kattintva ön is bepillanthat a gólyák valóságshowjába.