A meteorológusok arra figyelmeztetnek, hogy az extrém magas UV-B értéknél egy normál bőrtípus esetében már 15 perc napon tartózkodás esetén keletkezhet bőrpír, ezért maradjunk inkább árnyékban. Ha mégis ki kell mozdulni az árnyékból, két fronton indulhat a védelem: öltözködés és fényvédő krémek. A vizes pólón például könnyebben áthatolnak a káros sugarak, viszont minél sötétebb és sűrűbb szövésű a ruha, annál nagyobb védelmet nyújt.
Az OMSZ arra kéri a szabadban tartózkodókat, hogy fokozottan ügyeljenek a napsugárzás okozta leégés elleni védelemre. Amennyiben lehetséges, napközben 11 és 15 óra között kerüljük a napozást (ilyenkor a legerősebb az UV sugárzás), használjunk fényvédő krémet, viseljünk kalapot és UV-szűrős napszemüveget. A melegben pedig ajánlatos sok folyadék fogyasztása.
A tiszta levegő a felelős
A nagyon erős kategóriájú UV-B sugárzásért nem a környezetszennyezés a felelős, ugyanis a levegő annyira kitisztult, hogy kevésbé szűri a napsugarakat. A Napból érkező UV sugarak valójában elektromágneses sugarak, amelyek hullámhossz szerint az ultraviola tartományba tartoznak, és ezen belül három kategóriát (UV-A, UV-B és UV-C) alkotnak. Az emberi szervezet számára az UV-C sugárzás a legveszélyesebb, ezt azonban a légköri ózon elnyeli. Az UV-B sugár „barnítja” a bőrt, és segít a szervezet D-vitamin-képzésében, de leégést és bőrrákot okozhat. Az UV-B sugarakból is viszonylag kevés éri el a földfelszínt.
Negyedóra után már jön a bőrpír (fotó: MTI)
Az UV sugárzást elsősorban az ózonréteg szűri meg, amelynek csökkenése az 1990-es évektől megállt, sőt azóta némi javulás is megfigyelhető. Ezért első hallásra furcsa lehet, hogy az ózonréteg regenerálódásával párhuzamosan miért nő az ultraviola sugárzás ereje. A magyarázat, hogy az elmúlt egy-két évtizedben a környezetszennyezés visszaszorításával nőtt a légkör sugárzásáteresztő képessége.
Daganatot okozhat
Bőrgyógyászati szempontból a tűző napfényt egyenesen kerülni kell. A bőr barnulása valójában válaszreakció a Napból érkező UV sugarak káros hatására, amelyek azonnal leégést, távlatilag pedig – mivel károsodik a DNS, a sejtekben mutáció indul el – daganatot, a bőr idő előtti és fokozott öregedését okozhatják.
Az UV-B sugárzás erős daganatkeltő hatású, napégést, fokozott pigmenttermelést (azaz lebarnulást) vált ki. Ráadásul a bőr nem felejt: az élet során kapott UV sugarak hatása összegződik. A késői daganatkeltés szempontjából a legnagyobb rizikót a gyermekkorban elszenvedett napégések jelentik.
Tízezrek a strandokon
Rekordot döntött a strandok látogatottsága, több tízezren mentek ki a budapesti fürdőkbe szombattól hétfőig – közölte a Budapest Gyógyfürdő Zrt.
Csak a Dagály strandon több mint 14 ezren fürödtek a három kánikulai napon. Hétfőn voltak a legtöbben: 6400-an látogattak ki a strandra. A Palatinuson összesen mintegy 12 ezren vettek belépőt a legmelegebb napokon. Itt vasárnap volt a legtöbb vendég: 5300-an látogattak ki felfrissülni.
Időjárási előrejelzésekről bővebben az FN Időjárás rovatában olvashat.
