Az üzem tervezett égetési kapacitása 325 ezer tonna kommunális hulladék évente: ez az adott helyszínre teljesen túlméretezett, nincs rá igény – írja közleményében a Greenpeace Magyarország. Burgenland egész területén évente jelenleg csak 30 ezer tonna hulladék keletkezik, ezért az üzem gazdaságos működéséhez a hulladék legalább kétharmadát importálni kellene.
Visszaeshet az újrahasznosítás
A hulladék nagy távolságokra történő szállítása ökológiai és környezetvédelmi szempontok miatt is elutasítandó. A BEGAS – a projekt megpályázója – nem hoz nyilvánosságra semmilyen adatot a hulladékok származási helyét illetően. Az a tény, hogy Ausztriában nincs elegendő mennyiségű hulladék egy ekkora égetőhöz, megalapozza a gyanút, hogy elsősorban Olaszországból származó szemetet égetnének el itt.
Közös demonstráció a határ menti szemétégető ellen (fotó: MTI)
Az üzem túldimenzionálása miatt a hulladék csökkentésére és újrahasznosítására irányuló törekvések jelentősen háttérbe szorulhatnak – véli a szervezet. Egy már működő hulladékégetőnek mindig teljes kapacitását kihasználva kell működnie, hogy üzemeltetése gazdasági és technikai szempontból is értelmes legyen. Ebből kifolyólag a hulladék csökkentése és a hulladék szelektálása helyett a hulladéktermelésre fogják biztatni az embereket.
Már így is szennyezett a térség
Bécs elrettentő példaként szolgálhat a Burgenlangi Tartományi Kormányzat számára: amióta megnövelték a hulladékégető kapacitását, a műanyagáruk szelektív gyűjtése drámaian lecsökkent, ugyanúgy, ahogy a komposztálható szerves hulladék gyűjtését is korlátozták. Az égető tervezett helyszíne a finompor-szennyezettség szempontjából is kényes területen fekszik.
Ez az érték itt 37 mikrogramm/m3, ami az osztrák átlag felett van. Az üzem működéséből származó emisszió és az üzemhez kapcsolódó közlekedés miatt a finompor-szennyezettség várhatóan meg fog nőni. Különösen meggondolandó a hulladékégetőknél az ultrafinompor-kibocsátás, amelynek mértéke jelenleg még nincs törvényben szabályozva – írja közleményében a zöldszervezet.
