1993 óta immár a hatodik természetes múmiát találták meg az iráni Hamzehlu tartomány egyik sóbányájában. Az idén feltárt múmiát azonban az előző öttel ellentétben az iráni hatóságok nem akarják kiásni, mivel meglátásuk szerint sem a technikai, sem pedig az anyagi feltételei nincsenek meg annak, hogy a konzerválódott tetemet megfelelő körülmények között őrizzék. Pedig ilyen különleges múmiák tudnának újat mondani a tudomány számára.
Űr- és légfelvételek, valamint terepmunka révén sikerült feltérképezni az egykori kambodzsai birodalom központját, amely a tudósok szerint több mint ezer négyzetkilométeren terült el. A kutatási eredmények szerint a középkori Angkor még a mai New Yorknál is nagyobb lehetett.
Kolumbusz elõtti kultúra nyomait tárták fel
Amerikai és Puerto Ricó-i régészek feltárták a Karib-tenger térségének valószínűleg egyik legfontosabb Kolumbusz előtti korból származó régészeti lelőhelyét, ahol kőtömbökbe vésett ősi petroglifákra (ábrákra) és szokatlan temetkezési kultúráról tanúskodó sírokra bukkantak.
Bár nem régészeti, de tudománytörténeti szempontból érdekes híre volt az évnek, hogy New Yorkban felbukkant Galilei műve, a Sidereus Nuncius egyik eredeti példánya. A 400 éves könyvben a csillagász saját kezűleg készített rajzai először ábrázolják a Hold „hegyeit és tengereit”; korábban ugyanis azt hitték, hogy holdunk szabályos gömb alakú.
Május elején a Héber Egyetem munkatársai bejelentették, hogy egy izraeli régész megtalálta az ókori Izrael „legendás építőjének”, Heródes királynak sírját. A sírra Jeruzsálemtől délre a Júdeai sivatagban, Heródes palotájának, a Heródiumnak a feltárása közben bukkantak rá. A kutatók már korábban is sejtették, hogy valahol itt kell keresni a Kre. 4-ben Jerichóban elhunyt király nyughelyét, ugyanis Josephus Flavius A Zsidó Háborúról szóló művében utal rá.
Egy 20 ezer négyzetméter alapterületű ultramodern épület valószínűleg jövőre már új otthont ad Görögország legértékesebb kincseinek. Az Akropolisz kincseit bemutató üveg és beton kombinációjú létesítmény ősszel indult építését sok bírálat érte mérete és elhelyezkedése miatt.
Olasz régészek a római Palatinus dombon feltárták azt a barlangot, amelyről a régi rómaiak azt tartották, hogy ott szoptatta a nőstényfarkas Romulust és Remust, akik a hagyomány szerint i. e. 753-ban megalapították Róma városát. Még senkinek sem sikerült bejutnia a 16 méter mélyen lévő barlangba, csak felvételeket készítettek a gazdag bozaikborítású szent helyről.
Két magyar esemény híre is bejárta a világsajtót
Kétségkívül az év egyik legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó magyar híre volt, amit két magyar kutató június elején, egy firenzei konferencián jelentett be. Wierdl Zsuzsanna festő- és restaurátorművész, valamint dr. Prokopp Mária, az ELTE művészettörténész professzora úgy véli, az esztergomi királyi palota egyik freskóját, a Mértékletesség allegóriáját az itáliai korai reneszánsz egyik legnevesebb művésze, Sandro Botticelli festette. A hír nagy port kavart, és természetesen egyből megjelentek cáfolatok külföldi és magyar szakemberek részéről is.
Botticelli vagy sem?
Bár nem régészeti, hanem földtörténeti feltárás helyszíne volt a bükkábrányi lignitbánya, a lelet egyedisége világszenzáció. A lignitbányában ugyanis egy nyolcmillió évvel ezelőtti mocsárciprus-erdő meglepően épen maradt fái eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak. A feltárás során a 16 fából tizet sikerült épen megmenteni. Négy fatörzs a miskolci Herman Ottó Múzeumba került, ahol a januárban kezdődő – cukoroldatban történő – konzerválás után tudományos vizsgálatnak vetik alá ezeket. Maga a konzerválási eljárás is világviszonylatban egyedülálló, ugyanis ilyen idős és ekkora fákat még sehol nem tartósítottak ezzel a módszerrel. A többi épen maradt hat fatörzs a Bükki Nemzeti Park ipolytarnóci bemutatóközpontjában az ősszel megnyílt új kiállítás keretében tekinthető meg.
Bár a helyszín nem Magyarország, de magyar kutatók nevéhez is fűződik a szudáni Nílus-gát leletmentése. Egy magyar kutatócsoport feltáró munkája révén negyedmillió éves kőeszközök és több, az óegyiptomival egykorú civilizáció nyomai kerültek elő a földből, valamint feltártak egy mindeddig ismeretlen keresztény várost is Szudánban.
Állva örzõdtek meg a nyolcmillió éves mocsárciprusok (fotó: Mizák József)
