Aranylabda: Kaká a győztes

A futballvilág egyik legnagyobb presztízsű elismerését természetesen ritkán osztják könnyedén: idén meglepően nagy volt a küzdelem – a második helyért.

Kakától elájult Európa

Kaká győzelmét gyakorlatilag senki sem kérdőjelezte meg – Cristiano Ronaldót például – a portugál korreszpondens, az O Jogo naná, hogy „hazavoksoló” újságíróján kívül – szinte az összes futballnagyhatalom képviselője az élre sorolta. Európából az olaszok (La Stampa), a németek (SID), a spanyolok (El Mundo Deportivo), a franciák (France Football), és a hollandok (Eindhovens Dagblad) is a fiatal brazilt látták az idény legjobbjának.

Az angolok (The Telegraph) viszont jókora meglepetésre nem a Manchester United portugál szélsőjét pontozták élre, hanem a visszavonulását nem egyszer megszellőztető, ettől függetlenül még aktív Paolo Maldinit jutalmazták életműdíjjal (?).

Dél-Amerikában is Kaká tarolt, hisz a hazai TV Globón kívül az ősellenség Argentínában (ez Messi esélyeit látva nagy szó – Teledeportes), de Uruguayban (Radio Espectador), Paraguayban (Teledeportes) és Kolumbiában (RCN) is az élen végzett.

Aranylabda: jó kezekbe került (MTI/EPA)

A BL döntött

Pedig győzelme – akárcsak az olasz Cannavaro tavalyi elsősége – csupán egy tornán nyújtott teljesítményéhez köthető. A brazilnak ugyanis a Serie A-ban tavasszal meglehetősen hullámzó volt a játéka (idén ősszel viszont még ezzel sem vádolható); a nyári, brazil diadallal zárult Copa Américát pedig fáradtságra hivatkozva kihagyta. A brazilok őszi vb-selejtezőin sem villogott.

A Bajnokok Ligájában viszont vezéregyénisége volt az ellenfeleket rendre meglepő Milannak, s egy ki-ki meccsen móresre tanította a sokak által szintén favorizált Cristiano Ronaldót (emlékeztetőül: a két találkozón Kaká hármat lőtt a Unitednek, míg a portugál Milánóban szóhoz sem jutott az élete egyik legjobbját nyújtó Gattuso szorításában).

Két trónkövetelő

A pályafutása során nem egy mélypontot – édesapja halála, majd az azt követő nőügyek, hisztik, és romló játéknívó – megélő kis portugál is elsősorban tavasszal nyújtott maradandót. Az angol bajnokság toronymagasan legjobb spílere volt, a BL-ben is csak egy futballista volt jobb nála, sőt, javára írható, hogy ősszel nem esett annyira vissza, mint a 2007-es aranylabdás.

Ám még így is alaposan megszorította őt a barcelonai Lionel Messi, aki 2006-ban még másodhegedűs volt a katalán szupercsapatban, 2007-re viszont már ő a prímás a Rijkaard-alakulatban (nem ő tehet róla, hogy a zenekar játékába olykor fals hangok is vegyülnek). Messi az argentinok által előszeretettel Maradona-utódoknak jelölt, az elmúlt bő másfél évtizedben feltűnt támadó középpályások (Ortega, Gallardo, Aimar, Riquelme, D’Alessandro) közül a legjobb képességű, és javára írható, hogy még több rejlik benne – fejlődni fog.

A Világ: futottak még

Idén a francia lap – szakítva a hagyományokkal – arra kérte a szavazásban résztvevő 96 szakújságírót, hogy ne csak az Európában szereplőket vegye figyelembe, hanem arra a játékosra adja le a voksát, akit a világ legjobbjának tart.

A felkérés mégsem okozott falrengető változásokat: az első tizenhárom helyet kisajátították az öreg földrészen játszók, és a 14., a Boca Juniors csapatával Libertadores-kupát nyerő Riquelme is csak félig kakukktojás, hisz a spanyol Villarreal kölcsönjátékosaként vezette diadalra Buenos Aires-i anyaegyesületét.

Kaká
Neve: Ricardo Izecson dos Santos Leite “Kaká”
Született: 1982. április 22., Brasilia
Magasság/súly: 186 cm/83 kg
Klubjai: Sao Paulo (2001-2003), AC Milan (2003-)
Posztja: támadó, támadó középpályás
Válogatottság/gól: 54/15
Első mérkőzés a válogatottban: 2002. január 31. (Bolívia ellen)
Első gól a válogatottban: 2002. március 7. (Izland ellen, 6-1)
Eredményei: világbajnok (2002), Konföderációs Kupa-győztes (2005), Bajnokok Ligája-győztes (2007), Európai Szuperkupa-győztes (2003, 2007), olasz bajnok (2004), olasz Szuperkupa-győztes (2004)
Egyéni díjai: Aranylabdás (2007), a Serie A legjobb labdarúgója (2004), a Serie A legjobb külföldi labdarúgója (2004, 2006), Bajnokok Ligája-gólkirály (2007), a Bajnokok Ligája legjobb támadója (2007), az UEFA év labdarúgója (2007), az UEFA év legjobb középpályása (2005)

—-A szavazás végeredménye—-
1. Kaká (brazil, Milan) 444 pont
2. C. Ronaldo (portugál, Manchester United) 277
3. Lionel Messi (argentin, Barcelona) 255
4. Didier Drogba (elefántcsontparti, Chelsea) 108
5. Andrea Pirlo (olasz, Milan) 41
6. Ruud van Nistelrooy (holland, Real Madrid) 39
7. Zlatan Ibrahimovic (svéd, Inter) 31
8. Cesc Fabregas (spanyol, Arsenal) 27
9. Robinho (brazil, Real Madrid) 24
10. Francesco Totti (olasz, AS Roma) 20
11. Frédéric Kanouté (mali, Sevilla) 19
12. Ronaldinho (brazil, Barcelona) 18
13. Steven Gerrard (angol, Liverpool) 17
14. Juan Román Riquelme (argentin, Boca Juniors és Villarreal) 15
15. Daniel Alves (brazil, Sevilla) 14
16. Filippo Inzaghi (olasz, Milan) 12
17. Franck Ribéry (francia, Marseille és Bayern) 10
18. Paolo Maldini (olasz, Milan) 8
19. Gianluigi Buffon (olasz, Juventus), Petr Cech (cseh, Chelsea), Gennaro Gattuso (olasz, Milan), Thierry Henry (francia, Arsenal és Barcelona) és Clarence Seedorf (holland, Milan) 7-7
24. Fabio Cannavaro (olasz, Real Madrid) és Michael Essien (ghánai, Chelsea) 5-5
26. Wayne Rooney (angol, Manchester United) 4
27. Iker Casillas (spanyol, Real Madrid) és Rogerio Ceni (brazil, Sao Paulo) 3-3
29. Junisz Mahmud (iraki, el-Gharafa) 2-2
30. Dimitar Berbatov (bolgár, Tottenham), Samuel Eto’o (kameruni, Barcelona), Ryan Giggs (walesi, Manchester United), Guillermo Ochoa (mexikói, América) Carlos Tévez (argentin, West Ham és Manchester United) és Robin van Persie (holland, Arsenal) 1-1

—-Aranylabda: dobogósok és magyarok, 1956-2006—-

1956:
1. Sir Stanley Matthews (angol, FC Blackpool)
2. Alfredo di Stéfano (spanyol, Real Madrid)
3. Raymond Kopa (francia, Stade Reims)
4. PUSKÁS FERENC (REAL MADRID)
1957:
1. Alfredo di Stéfano (spanyol, Real Madrid)
2. Billy Wright (angol, Wolwerhampton Wanderers)
3. Raymond Kopa (francia, Real Madrid)
…5. KUBALA LÁSZLÓ (FC BARCELONA)
1958:
1. Raymond Kopa (francia, Real Madrid)
2. Helmut Rahn (nyugatnémet, Rot-Weiss Essen)
3. Just Fontaine (francia, Stade Reims)
1959:
1. Alfredo di Stéfano (spanyol, Real Madrid)
2. Raymond Kopa (francia, Real Madrid)
3. John Charles (walesi, Juventus)
1960:
1. Luiz Suárez (spanyol, FC Barcelona)
2. PUSKÁS FERENC (REAL MADRID)
3. Uwe Seeler (nyugatnémet, Hamburger SV)
1961:
1. Enrico Omar Sivori (olasz-argentin, Juventus)
2. Luis Suárez (spanyol, Internazionale)
3. Johnny Haynes (angol, Fulham)
…5. PUSKÁS FERENC (REAL MADRID)
1962:
1. Josef Masopust (csehszlovák, Dukla Praha)
2. Eusébio (portugál, Benfica)
3. Karl-Heinz Schnellinger (nyugatnémet, 1. FC Köln)
1963:
1. Lev Jasin (szovjet, Dinamo Moszkva)
2. Gianni Rivera (olasz, AC Milan)
3. Jimmy Greaves (angol, Tottenham Hotspur)
1964:
1. Denis Law (angol, Manchester United)
2. Luis Suárez (spanyol, Internazionale)
3. Amancio (spanyol, Real Madrid)
1965:
1. Eusebio (portugál, Benfica)
2. Giacinto Facchetti (olasz, Internazionale)
3. Luis Suárez (spanyol, Internazionale)
1966:
1. Bobby Charlton (angol, Manchester United)
2. Eusebio (portugál, Benfica)
3. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
1967:
1. ALBERT FLÓRIÁN (FERENCVÁROS)
2. Bobby Charlton (angol, Manchester United)
3. Jimmy Johnstone (skót, Celtic Glasgow)
1968:
1. George Best (északír, Manchester United)
2. Bobby Charlton (angol, Manchester United)
3. Dragan Dzsajics (jugoszláv, Crvena zvezda)
1969:
1. Gianni Rivera (olasz, AC Milan)
2. Luigi Riva (olasz, Cagliari)
3. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)
1970:
1. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)
2. Bobby Moore (angol, West Ham United)
3. Luigi Riva (olasz, Cagliari)
1971:
1. Johann Cruyff (holland, Ajax Amsterdam)
2. Sandro Mazzola (olasz, Internazionale)
3. George Best (északír, Manchester United)
1972:
1. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
2. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)
3. Günter Netzer (nyugatnémet, Borussia Mönchengladbach)
1973:
1. Johann Cruyff (holland, Ajax és FC Barcelona)
2. Dino Zoff (olasz, Juventus)
3. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)
1974:
1. Johann Cruyff (holland, FC Barcelona)
2. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
3. Kazimierz Deyna (lengyel, Legia Warszawa)
1975:
1. Oleg Blohin (szovjet, Dinamo Kijev)
2. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
3. Johann Cruyff (holland, FC Barcelona)
1976:
1. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
2. Robby Rensenbrink (holland, Anderlecht)
3. Ivo Viktor (csehszlovák, Dukla Praha)
1977:
1. Allan Simonsen (dán, Borussia Mönchengladbach)
2. Kevin Keegan (angol, Hamburger SV)
3. Michel Platini (francia, Nancy)
1978:
1. Kevin Keegan (angol, Hamburger SV)
2. Hans Krankl (osztrák, FC Barcelona)
3. Robby Rensenbrink (holland, Anderlecht)
1979:
1. Kevin Keegan (angol, Hamburger SV)
2. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München)
3. Ruud Krol (holland, Ajax Amsterdam)
1980:
1. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München)
2. Bernd Schuster (nyugatnémet, FC Barcelona)
3. Michel Platini (francia, St. Etienne)
1981:
1. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München)
2. Paul Breitner (nyugatnémet, Bayern München)
3. Bernd Schuster (nyugatnémet, FC Barcelona)
1982:
1. Paolo Rossi (olasz, Juventus)
2. Alain Giresse (francia, Girondins Bordeaux)
3. Zbigniew Boniek (lengyel, Juventus)
1983:
1. Michel Platini (francia, Juventus)
2. Kenny Dalglish (skót, FC Liverpool)
3. Allan Simonsen (dán, Vejle BK)
1984:
1. Michel Platini (francia, Juventus)
2. Jean Tigana (francia, Girondins Bordeaux)
3. Preben Elkjaer-Larsen (dán, Hellas Verona)
1985:
1. Michel Platini (francia, Juventus)
2. Preben Elkjaer-Larsen (dán, Hellas Verona)
3. Bernd Schuster (nyugatnémet, FC Barcelona)
1986:
1. Igor Belanov (szovjet, Dinamo Kijev)
2. Gary Lineker (angol, FC Barcelona)
3. Emilio Butragueno (spanyol, Real Madrid)
1987:
1. Ruud Gullit (holland, AC Milan)
2. Paulo Futre (portugál, Atlético Madrid)
3. Emilio Butragueno (spanyol, Real Madrid)
1988:
1. Marco van Basten (holland, AC Milan)
2. Ruud Gullit (holland, AC Milan)
3. Frank Rijkaard (holland, AC Milan)
1989:
1. Marco van Basten (holland, AC Milan)
2. Franco Baresi (olasz, AC Milan)
3. Frank Rijkaard (holland, AC Milan)
1990:
1. Lothar Matthäus (német, Internazionale)
2. Salvatore Schillaci (olasz, Juventus)
3. Andreas Brehme (német, Internazionale)
1991:
1. Jean Pierre Papin (francia, Olympique Marseille)
2. Lothar Matthäus (német, Internazionale),
Darko Pancsev (jugoszláv, Crvena zvezda) és
Dejan Szavicsevics (jugoszláv, Crvena zvezda)
1992:
1. Marco van Basten (holland, AC Milan)
2. Hriszto Sztoicskov (bolgár, FC Barcelona)
3. Dennis Bergkamp (holland, Ajax Amsterdam)
1993:
1. Roberto Baggio (olasz, Juventus)
2. Dennis Bergkamp (holland, Internazionale)
3. Eric Cantona (francia, Manchester United)
1994:
1. Hriszto Sztoicskov (bolgár, FC Barcelona)
2. Roberto Baggio (olasz, Juventus)
3. Paolo Maldini (olasz, AC Milan)
1995:
1. George Weah (libériai, AC Milan)
2. Jürgen Klinsmann (német, Bayern München)
3. Jari Litmanen (finn, Ajax Amsterdam)
1996:
1. Matthias Sammer (német, Borussia Dortmund)
2. Ronaldo (brazil, FC Barcelona)
3. Alan Shearer (angol, Newcastle United)
1997:
1. Ronaldo (brazil, Internazionale)
2. Predrag Mijatovics (jugoszláv, Real Madrid)
3. Zinedine Zidane (francia, Juventus)
1998:
1. Zinedine Zidane (francia, Juventus)
2. Davor Suker (horvát, Real Madrid)
3. Ronaldo (brazil, Internazionale)
1999:
1. Rivaldo (brazil, FC Barcelona)
2. David Beckham (angol, Machester United)
3. Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan)
2000:
1. Luis Figo (portugál, Real Madrid)
2. Zinedine Zidane (francia, Juventus)
3. Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan)
2001:
1. Michael Owen (angol, FC Liverpool)
2. Raúl (spanyol, Real Madrid)
3. Oliver Kahn (német, Bayern München)
2002:
1. Ronaldo (brazil, Real Madrid)
2. Roberto Carlos (brazil, Real Madrid)
3. Oliver Kahn (német, Bayern München)
2003:
1. Pavel Nedved (cseh, Juventus)
2. Thierry Henry (francia, Arsenal)
3. Paolo Maldini (olasz, AC Milan)
2004:
1. Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan)
2. Deco (portugál, FC Porto/FC Barcelona)
3. Ronaldinho (brazil, FC Barcelona)
2005:
1. Ronaldinho (brazil, FC Barcelona)
2. Frank Lampard (angol, Chelsea)
3. Steven Gerrard (angol, FC Liverpool)
2006:
1. Fabio Cannavaro (olasz, Real Madrid)
2. Gianluigi Buffon (olasz, Juventus)
3. Thierry Henry (francia, Arsenal)

—-Aranylabda rangsorok—-

A győztesek rangsora klubok szerint:
8 győzelem: Juventus (Platini 3, Sivori, P. Rossi, R. Baggio, Zidane, Nedved) és AC Milan (Van Basten 3, Rivera, Gullit, Weah, Sevcsenko, Kaká)
6: FC Barcelona (Cruyff 2, Suárez, Sztoicskov, Rivaldo, Ronaldinho), Real Madrid (Di Stéfano 2, Kopa, Figo, Ronaldo, Cannavaro)
5: Bayern München (Beckenbauer 2, K-H. Rummenigge 2, G. Müller)
3: Manchester United (Law, B. Charlton, Best)
2: Dinamo Kijev (Blohin, Belanov), Hamburger SV (Keegan 2), Internazionale (Matthäus, Ronaldo)
1: Ajax (Cruyff), Benfica (Eusebio), Blackpool (Matthews), Borussia Dortmund (Sammer), Borussia Mönchengladbach (Simonsen), Dukla Praha (Masopust), Dinamo Moszkva (Jasin), FERENCVÁROS (ALBERT FLÓRIÁN), FC Liverpool (Owen), Olympique Marseille (Papin)

A győztesek rangsora országok szerint:
7 győzelem: NSZK/Németország, Hollandia
6: Franciaország
5: Anglia, Brazília, Olaszország
3: Spanyolország, Szovjetunió
2: Portugália, Csehszlovákia/Csehország
1: Bulgária, Dánia, Észak-Írország, Libéria, MAGYARORSZÁG, Skócia, Ukrajna

A győztesek rangsora bajnokságok szerint:
17 győzelem: Olaszország
12: Spanyolország
9: NSZK/Németország
5: Anglia
3: Szovjetunió
1: Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, MAGYARORSZÁG, Portugália