Túlélődoboz a retikülben, autóban
A túraszervezők egyetértenek abban, hogy nem árt, ha a mindennapi életben is mindig velünk van pár hasznos tárgy. Akár egyénileg is összeállítható egy légmentesen zárható túlélődoboz, amelyben helyet kaphat egy mécses vagy egy pici elemlámpa, néhány sebtapasz, egy kisméretű svájci bicska (már gyártanak női retikülben elférő, praktikus darabokat is), gyufa vagy kova, illetve leveskocka. Az alapfelszerelést azonban egyéni igények szerint bővíthetjük például tükörrel (jeladáshoz vagy tűzgyújtáshoz), fertőtlenítő- és vitamintablettával, mini varrókészlettel, acéldróttal.
Túlélési praktikák hallatán legtöbbünk előtt minden bizonnyal az akciósztár, Rambo képe villan fel, amint éppen az erdőben egy szál kés segítségével nemcsak ruhát készít magának, élelmet szerez, hanem még csapdákat is felállít. „Mindenkit érhet baleset, ezért érdemes rá felkészülni” – oszlatja el Czékus Tamás, túlélőszakértő azt a tévhitet, miszerint csak a katonáknak van szükségük túlélési kiképzésre. „Akár egy ausztriai vagy svájci sítúra alkalmával is kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor a megfelelő tájékozódási, illetve a tűzgyújtási ismereteinktől függ, hogy életben maradunk-e” – teszi hozzá. Fontos, hogy a megfelelõ helyet válasszuk menedéképítéshez (fotó: C.T.) – KÉPGALÉRIA! A tűzgyújtási módszereken kívül a menedéképítésre is nagy hangsúly helyeződik a túlélő tréning keretében, hiszen a zord időjárási viszontagságok miatt (mint például az eső, vihar, hó) mindenképpen szükséges, hogy fedél legyen a fejünk felett. Sőt, a tájékozódási, nyomolvasási, élelem- és vízszerzési, csapdakészítési alapismeretekbe is belekóstolhatunk a túlélőtúra során, ugyanis ezek a praktikák is jól jöhetnek, ha valamilyen baleset, szerencsétlenség éri a városhoz szokott embert.
Könyvből nem megy
Hazánkban nincs olyan nagy hagyománya a civilek számára szervezett túlélési tréningeknek, mint az Egyesült Államokban, ahol például egy vadászat során könnyen több napra is a vadonban „ragadhat” az egyén. Magyarországon csak az utóbbi pár évben terjedtek el a speciális készségeket oktató kalandtúrák, amelyet a tapasztalatok szerint eleinte idegenkedve fogadott a nagyközönség, azonban a hasonló témájú kézikönyvek és ismeretterjesztő tévésorozatok felkeltették irántuk az érdeklődést. Ebben szerepet játszott az is, hogy a könyvben leírt vagy a tévéműsorban látott „trükk” utánzása szakember nélkül legtöbbször nem működik.
Egy hétvégi túra keretében már alapfokon elsajátíthatjuk a túlélési esélyeinket növelő fortélyokat, amelyek számottevően javíthatják életben maradásunkat, vetődjünk akár erdős, trópusi vagy éppen sivatagos terepre. „Rendszerint a Pilisbe, Csobánka környékére szervezem a túrákat, ugyanis az erdős-sziklás terület ideális terepet nyújt” – magyarázza Czékus Tamás. A 24 éves katonai szolgálat alatt több nemzetközi békefenntartó misszióban is részt vett szakember a különlegesebb terepre vágyóknak Egyiptomba (a Sínai-félszigetre) és Izraelbe (a Negev-sivatagba) is szervez túrákat.
Legfontosabb a tűz
„Elsősorban a tűzgyújtási módszereket gyakoroltatom a túráimra jelentkezőkkel, mert ha tudunk tüzet rakni, akkor már meg vagyunk mentve – mutat rá Csiszár Kata túravezető, szervező. A tűz ugyanis több életmentő funkcióval bír: egyrészt ha eltévedünk, jól látszódunk, másrészt elriasztja a vadakat, harmadrészt pedig meleget ad. „A hipotermia, azaz a kihűlés az egyik legveszélyesebb dolog, amellyel szembekerülhetünk a szabadban – teszi hozzá a túraszervező.
A konyhakés is megteszi
A túlélőszakértők elsősorban azoknak ajánlják a túlélőtúrákat, akik szeretnek kirándulni, kedvelik a természetet, s ha valamikor véletlenül bajba kerülnének, pánikba esés helyett fel szeretnék találni magukat. Ami az árakat illeti, a legfontosabb túlélési praktikák elsajátítása fejenként – egy 2-3 napos túra keretében – mintegy 12-15 ezer forintba kerül.
A szakemberek szerint nem árt, ha ügyelünk arra, mit is vigyünk magunkkal. Felesleges összevásárolni egy túra- vagy military-boltot – hangsúlyozzák –, hiszen minimális az esély arra, hogy minden felszerelés velünk lesz, amikor a szerencsétlenség bekövetkezik. A legfontosabb a kellő mennyiségű (2-3 liter) víz, egy jó minőségű kés (akár konyhakés is megteszi), meleg ruha, zokni, hideg élelem, sebtapasz. „Ami a lábbelit illeti, válasszunk egy kényelmes, vízálló cipőt, amely még a bokánkat is jól tartja. A hosszúnadrág erős anyagból készüljön, s nem árt, ha viszünk magunkkal egy polárdzsekit és egy vízálló kabátot is” – hangsúlyozza Csiszár Kata.
