Mint ismeretes, az abszurdnak tűnő elképzelés, miszerint a jövőben elegendő lesz csupán egy kémprogramot telepíteni a súlyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek számítógépére és elég lesz kivárni, amíg az adatok letöltődnek onnan, először Svájcban, majd a szomszédos Németországban merült fel. Tavaly decemberben azonban Ulrich Hebenstreit, a német legfelsőbb bíróság bírája ítéletében kimondta: az online házkutatások illegálisak.
Az indoklás szerint az ilyen cselekmények súlyos beavatkozást jelentenek az emberek magánéletébe, információs önrendelkezési jogukba, ráadásul ezekre az akciókra titokban, mindenfajta érvényes bírói engedély nélkül kerül sor, éppen ezért nélkülöznek minden törvényes hátteret. Az elsőfokú döntést később a Német Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletével is megerősítette.
“A német titkosszolgálatok már 2005 óta titokban kémkednek a magán számítógépeken elhelyezett tartalmak után” – jelentette ki a német parlament belügyi bizottsága előtti meghallgatáson Klaus-Dieter Fritsche, a német kormány titkosszolgálatokért felelős koordinátora. A szakember elmondta, hogy Otto Schily volt belügyminiszter 2005 közepén külön szolgálati utasításban engedélyezte a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a BND német titkosszolgálatnak az online házkutatások megtartását. Még egyelőre tisztázatlan ugyanakkor, hogy hány esetben került sor ilyen akcióra és ezeket a szolgálatok milyen technikai megoldásokkal hajtották végre.
A szakemberek vitatják azt is, hogy a korábbi belügyminiszter által kiadott szolgálati utasítás mennyire tekinthető törvényesnek. A jelenlegi német kormány álláspontja szerint a törvények ezeket az akciókat lehetővé teszik a titkosszolgálatok számára. Hans-Peter Uhl, a CSU és Ralf Göbel, a CDU frakciójának belügyi szakpolitikusa ugyanakkor kétségbe vonták ezt és rámutattak, hogy az online házkutatásoknak “az alkotmányban rögzített joggyakorlatnak megfelelően kellett volna megtörténniük”. A két politikus bírálta az SPD-t is, mondván a párt jelenleg ellenzi a módszert, miközben az általa delegált belügyminiszter vezette be azokat még 2005-ben.
Dieter Wiefelspütz, az SPD frakciójának szóvivője válaszul leszögezte: a párt jelenleg ellenzi ezeket az akciókat, mivel azokhoz mindenfajta jogi háttér hiányzik. “Minden hivatal figyelmét nyomatékosan felhívtuk arra, hogy ne alkalmazzák ezt a megoldást” – mondta a szóvivő, aki azonban a hozzátette: a megfelelő jogi háttér kialakítása után támogatják ezeket az akciókat. Gisela Piltz, az FDP politikusa szerint sem tekinthető a miniszteri szolgálati utasítás megfelelő jogi alapnak és követelte, hogy a 2006 őszén a titkosszolgálatoknak erre a célra folyósított pénzeket azonnali hatállyal zárolják. Silke Stokar, a Zöldek politikusa azt vetette a német kormány szemére, hogy a parlament jóváhagyása nélkül cselekedett és nem határolódott el ezektől a módszerektől.
A vitában megszólalt Hans-Jürgen Papier, a német Alkotmánybíróság elnöke, aki hangsúlyozta: jól megfigyelhető a személyes és az adatvédelmi jogok szignifikáns korlátozása. “Az embernek előbb vagy utóbb át kell majd gondolnia, hogy az államnak nem más módon és minőségben kellene-e megvédenie az állampolgárait” – tette fel a kérdést Papier.
A Stern német magazin tudósítása szerint a Klaus-Dieter Fritsche által elmondottakat megerősítette egyébként Peter Altmaier, a német belügyminisztérium jelenlegi államtitkára is. “Minden merevlemezen van egy hálószoba” – mondta végül Dieter Wiefelspütz, utalva ezzel arra, hogy a titkosszolgálatoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberek magánszféráját.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
