Élet-Stílus

A hangyák valódi matekzsenik

admin
admin

2006. 07. 03. 12:34

Német kutatók szellemes kísérlettel igazolták, hogy a sivatagi hangyák tájékozódásában nagy szerepet játszik a boly és a táplálékforrás között megtett lépések számontartása.

Sok-sok éve foglalkoztatja a tudományos világot, hogy a hangyák vajon milyen módszerrel tájékozódnak, hogyan találnak vissza táplálékszerző útjuk végén a bolyhoz. Különösen érdekes ez a kérdés a sivatagi hangyák esetében, hiszen az ő környezetükben sokszor hiányoznak azok a tereptárgyak, melyek megkönnyíthetnék a tájékozódást.

Sok elmélet felmerült. Az egyik az, hogy vizuális információk alapján jegyzik meg az utat, mint a méhek – ennek azonban ellentmond, hogy teljes sötétségben, sőt szemük eltakarása esetén is hazatalálnak. Jellemző továbbá, hogy az úti cél közelébe érve nem azonnal mennek be, hanem előbb még egy keveset fel-alá futkosnak előtte.

Felmerült még az is, hogy illatanyagok segítségével tájékozódnak, illetve az, hogy az idősebb hangyák megtanítják fiatalabb társaiknak, merre kell menniük. Ezeket azonban nem sikerült helytállóan bizonyítani. Kutatók már 1904-ben felvetették, hogy a megtett lépések számának fejben tartása lehet a megoldás, mindmostanáig azonban senki sem vizsgálta tudományos módszerekkel ezt a lehetőséget.

Gólyaláb és amputálás

A közelmúltban az Ulmi Egyetem kutatói Harald Wolf vezetésével sivatagi hangyákon végeztek (Cataglyphis fortis) érdekes kísérletet. Laboratóriumukban a bolytól 10 méterre táplálékot helyeztek el, melyet alumíniumfolyosón lehetett megközelíteni. Amikor egy hangya odaért az ételhez, a kutatók óvatosan megfogták, és megváltoztatták lábainak hosszát.

Az állatok egy részének lábait disznósörte felragasztásával 1 milliméterrel meghosszabbították, míg a többi hangya lábaiból ugyanennyit levágtak. (Harald Wolf fontosnak tartja megjegyezni, hogy ez – bár kegyetlenül hangzik – nem jelent különösebb szenvedést a rovaroknak. A sivatagban a forró homok miatt nagyon sok hangya veszíti el lábainak végét, és ettől még ugyanolyan teljes életet élnek, mint társaik.)

A gyors beavatkozást követően útjukra engedték a hangyákat, akik hazafelé igyekeztek. Megfigyelték, hogy a meghosszabbított lábú állatok túlrohantak a célon, akár 15 métert is megtettek a szükséges 10 helyett. A csonkolt lábú hangyák épp ellenkezőleg, a kívánatosnál sokkal rövidebb távolság megtétele után úgy érezték, el kellett volna már érniük a boly bejáratát, és akár 5 méter után megálltak.

Ez alátámasztja a belső lépésszámláló létezését, és választ ad a sivatagi hangyák tájékozódásával kapcsolatos kérdésekre. A rovarok nagyon gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez, a beavatkozást követő napon már megváltozott hosszúságú lábaikkal is könnyedén fel tudták mérni az egyes úti célok közötti távolságot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.