Bár a hirdetések olvashatók az interneten, a szigeten ingatlant kínáló cégek többségével nem lehet felvenni a kapcsolatot. Számtalan bérelhető apartman is szerepel a kínálatban, turnusokkal, árjegyzékkel, de ezek egy része minden bizonnyal már elbontásra került. Az egyik honlapon például közvetlenül a vízparton kínálnak apartmanokat, amelyeket utca és házszám helyett betű- és számjellel különböztet meg egymástól a cég. A megadott telefonszámot nem veszi fel senki, a pénzek fogadására szóló OTP bankszámlát pedig – a céginformáció szerint – egyetlen magyar cég sem tudja magáénak.
Az MTI-nek nyilatkozó, magát megnevezni nem kívánó forrás – aki több tucat Vir-szigeti apartmant értékesített – úgy véli, hogy a szigeten lévő 12 ezer épület közül jó, ha tíznek van építési engedélye. Történtek már korábban is bontások, például Dubrovnikban magas rangú horvát személyek házait – egy teljes utcasort – bontottak le tavaly. A tengerparti rendcsinálást a helyiek nem nézik jó szemmel, így nem véletlenül égett le Rijekában egy épület, amelyben rengeteg tulajdoni lap lett a tűz martaléka.
A körülmények annyira szabadnak tűntek, hogy volt olyan háztulajdonos, aki saját kikötőt kerített le magának, sőt ha a partot nem tartotta megfelelőnek, akkor feltöltette, vagy éppen kimélyíttette. A helyi vállalkozók is profitáltak az építési lázból, csak Viren négy építőanyag-kereskedő működött. Az építtetőket, vásárlókat az sem tartotta vissza, hogy a szigeten nincs vezetékes víz. Az épületekhez kutakat fúrtak, de inni csak palackos ásványvizet lehetett és lehet a mai napig.
Az engedélyeztetéssel kapcsolatosan a szakértők általában a bürokratikus eljárásra hivatkoznak.
Esküdt László, a Wandox Kft. munkatársa szerint Horvátországban 2004 előtt nem volt kötelező a használatbavételi engedély megszerzése egy ingatlan bejegyzéséhez. Sőt, építési engedély nélkül is bejegyeztek épületet, de a telekkönyben megjegyezték, hogy nincs építési engedélye. Ugyanilyen “széljegy” tanúsította, hogy nincs a háznak használatbavételi engedélye, de más nem történt. Ezért aztán sok fejlesztő nem is kért használatbavételi engedélyt, minthogy az pénzbe került. Még a bankok is adtak hitelt használatbavételi engedély nélküli ingatlanra, építési engedély nélkülire viszont nem.
A bontások úgy kezdődtek, hogy a – Horvátországban telekkönyvet vezető – bíróság értesítette a tulajdonosokat, hogy nincs építési engedélyük, ezért a házuk lebontatható. Miután tulajdonosnak a telek alapján az építtető cég volt bejegyezve, így az kapta a végzést, viszont a vevőit már nem biztos hogy értesítette. Amikor 15 nap elteltével jogerőre emelkedett a bíróság határozata, e tényről újabb értesítést kaptak az érintettek. Végül a harmadik értesítés akkor ment ki, amikor elrendelték a bontást, de a magukat tulajdonosnak tartó apartmanvásárlók ezt sem biztos hogy megkapták – mondta Esküdt László.
