Az utóbbi időben a forint az egyik legstabilabb devizája a régiónak, miáltal meglehetősen szűk a mozgástér arra, hogy a külföldre utazók nagyokat nyerészkedjenek a különböző kurzusokon. Persze aki érzékeny az átváltási árfolyamokra, az valószínűleg már bevásárolta a nyaralásához szükséges euróját március közepén, amikor is a hazai fizetőeszköz csaknem kilépett az intervenciós sávból, és egy euróért alig kellett többet fizetni 240 forintnál. Aki ezt tette, az a mai árfolyamhoz képest is legfeljebb pár ezer forintot takarított meg (mondjuk egy négyfős család 2000 eurós vakációs büdzséjénél már akár 20 ezer forintot), miközben valószínűleg ennél több forintkamattól esett el.
A hitelkártya előnyei
A hitelkártya nemcsak azért bizonyulhat kifizetődőnek, mert segítségével kiürült büdzsénk átmenetileg kipótolható, hanem mert egyes szállodák vagy például autókölcsönzők bizonyos ideig (akár több hétig), biztosítékként meghatározott (minimum több tízezer forintnyi) összeggel terhelhetik meg a számlánkat. Márpedig debitkártya esetén ez komoly érvágást jelenthet, különösen akkor, ha a zárolt összeget fizetéskor elfelejtik felszabadítani (talán lustaságból, talán tájékozatlanságból). A kártyabirtokos ilyenkor bosszankodhat, hiszen a bankszámlájáról leemelték a pénzt, ám a zárolt összeghez továbbra sem férhet hozzá. Ezt persze jellemzően csak akkor veszi észre, amikor a legközelebbi fizetéskor közlik vele, hogy nincs fedezet a számláján, holott valójában nem futott nullára.
A pénzváltás időzítésére tehát nem érdemes energiáink legjavát fordítani, mint ahogy a váltás helyén és módján is viszonylag keveset kereshetünk vagy bukhatunk. Akit viszont a néhány forintos előnyök is lázba hoznak, az az idei utazása előtt is jobban teszi, ha nem bankba megy, hanem valamely pénzváltóhoz, ezek az intézmények ugyanis kedvezőbb kurzuson konvertálnak. A banki átváltás persze azért lehet kényelmesebb, mert az ügyfél a bankban vezetett forintszámlájáról is kikérheti az eurót, vagyis nem kell a pénzmozgással fáradoznia. Mindenesetre a bankok pillanatnyilag a 253-256 forintos sávban árulják az eurót, a pénzváltók ezzel szemben durván négy forinttal kevesebbet kérnek el egy egységnyi közös valutáért.
Hüvelykujjszabályként érdemes szem előtt tartani, hogy sok készpénzt nem érdemes külföldre vinnünk, inkább bankkártyával legyünk eleresztve. Az sem baj, ha több különböző típusú plasztikkal is fel vagyunk szerelkezve, mert még európai országban is érhetik meglepetések az embert (mondjuk csak a MasterCardot fogadják el, a Visát nem, vagy fordítva, esetleg az Amexet még jobban favorizálják stb.). Ahol lehet, inkább kártyával fizessünk, mert ez külföldön is ingyenes, miközben a pénzfelvét a hazai ATM-díjaknál is lényegesen költségesebb: tranzakciónként minimum 2-3 euró vagy 4 dollár, plusz a felvett összeg 1 százaléka.
Külön trükk, hogy a Visa dollárban számol el a bankokkal, míg a MasterCard euróban. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az eurózónában Visa kártyával fizetünk, akkor először a társaság átváltja az eurót dollárra, a bankunk pedig a dollár devizaeladási árfolyamán veszi figyelembe a költésünket, amikor a forintot leemeli. A MasterCardnál ugyanebben az esetben nincs kétszeres átváltás, az összeget euróban küldik tovább bankunknak. Ha viszont az Egyesült Államokban költünk, éppen fordított a helyzet. Londoni fizetéskor pedig mindkét cég átváltja a fontot euróra, illetve dollárra, és úgy küldi tovább a terhelést, ilyen formán az aktuális keresztárfolyamok is nagyban befolyásolják végleges kiadásunk összegét.
Biztonságban a strandon
Nyáron érdemes körülnézni a biztosítók háza táján is, van ugyanis egy-két kifejezetten vakációs újdonság a piacon. A Generali-Providencia például minden június 15. és szeptember 15. között kötött lakásbiztosítása mellé úgynevezett „vakáció csomagot” kínál, amely bizonyos feltételek és limitösszegek mellett az autóból eltűnt vagyontárgyakra, a strandról ellopott felszerelésekre, illetve egy esetleges balesetben károsodott ruházatra nyújt fedezetet. A biztosító ezenkívül megtéríti az ellopott bicikli árát, illetve a lakástulajdonos kényszerű hazautazásának költségeit is, ha nyaralását megszakítja például egy váratlan otthoni csőtörés.
Ha már a víznél tartunk, a hajótulajdonosoknak speciális vízijármű-biztosítást is ajánlatos, sőt – a legtöbb kikötő elvárása miatt – kötelező is kötniük. A rendszer az autóbiztosításokhoz hasonlóan működik: kell kötelezőt és lehet cascót kötni, amelyek együttesen mindenféle sérülésre, viharkárokra, ütközésekre és az esetleges lopáskárokra is kártérítést nyújtanak.
Extrém extrák
Oda kell figyelni arra is, hogy utasbiztosítási csomagunk milyen extrákat fedez. Ha például extrém sportot is szeretnénk kipróbálni a nyaralás alatt, jó, ha előre tudjuk, hogy például a búvárkodás vagy a paplanernyőzés során elszenvedetett esetleges balesetre automatikusan fizetnek-e nekünk, vagy csak külön díj ellenében. Hasonlóképpen rá kell kérdezni a jet-skire, a vízisíre vagy a hegymászásra is, ezek ugyanis sok helyütt extrém sportnak minősülnek, és vagy sehogy, vagy csak pluszdíjért vállalják be a társaságok.
Utasbiztosítás nélkül nem tanácsos útra kelni, valószínűleg érdemes azt a pár ezer forintot kifizetni, amivel balszerencsés esetben több millió forintot is megspórolhatunk (ha Amerikába utazunk, ott európai mércével mérve még borsosabbak az orvosi költségek, és a rendkívüli hazautazás is többe kerül). Érdemes ugyanakkor utánajárni annak is, hogy a bankkártyával rendelkező utazók kártyája tartalmaz-e baleset-, betegség- és poggyászbiztosítási (bbp) szolgáltatást, illetve ha igen, akkor milyen szintűt. Ezzel ugyanis kiválthatók a klasszikus utasbiztosítások, pénzt és energiát takaríthat meg vele az utazó (jóllehet ma már az internetes kötéseknél futárral házhoz is szállítják a kötvényt, ha az utas ezt igényli).
A kondíciók tekintetében azért van különbség: a kártyák mellé adott bbp-fedezet jellemzően alacsonyabb összegű, mint amit a külön megkötött szerződés nyújt. Ezt tanácsos mindenkinek egyénileg feltérképeznie, és saját igényeihez mérten döntenie. Aki rendszeresen utazik külföldre, annak az utasbiztosítási bérletek jelenthetnek idő- és pénzbeli megtakarítást, amelyek néhány társaságnál már akár sms-ben is aktiválhatók.
És tartós kiküldetésen
Aki pedig tartósabb európai tartózkodásra készül, annak az úgynevezett E111-es nyomtatvány jöhet jól, ezzel ugyanis az uniós tagországokban ugyanolyan sürgősségi egészségügyi ellátás illeti meg a magyar utazót is, mint amilyen az adott ország állampolgárait. Nem ingyenes tehát, de legalább nem drágább, mint amit a helyieknek – önrészként – kell állniuk, jóllehet helyenként ez sem kevés. A nyomtatványt az OEP megyei vagy fővárosi szerveinél lehet beszerezni, a különböző uniós tagországokban fizetendő aktuális ellátási díjakról pedig a Külügyminisztérium honlapján lehet tájékozódni. Fontos momentum, hogy az E111 legfeljebb az egészségügyi ellátás terén váltja ki az üzleti bbp-biztosításokat, de az elveszett csomagok után természetesen semmilyen térítést nem nyújt. Ellenben nem kevés helyismeretet és többletadminisztrációt terhel az utazóra.
