Nemzetközi tapasztalatok szerint az EU-csatlakozás megdobja az utazási kedvet. Ausztriában például mintegy 25-40 százalékkal megugrott a rövidebb időkre utazgatók száma, és hasonlóképpen volt ez a korábban
csatlakozó országokban is. Miután a fapados légitársaságok is „bombázzák” a hazai utazóközönséget, az utasbiztosítással foglalkozó társaságok szakemberei az üzletág felpezsdülésében bíznak.
Pedig éppen visszaesés is bekövetkezhetne, miután Magyarország európai uniós csatlakozása alapvető változásokat hoz. Egy bizonyos E111-es nyomtatvány kikérésével a magyar állampolgárok is ugyanolyan sürgősségi egészségügyi ellátásra jogosultak, mint amilyet az adott tagállam a saját állampolgárainak nyújt. De ez nem teljesen költségmentes, országonként eltérő összegű önrészt mindenképpen meg kell fizetni, és természetesen a gyógyszerekhez sem juthatunk ingyen. Az új szabályokról érdemes még a nyaralási főszezon előtt tájékozódni.
Hol, miért, mennyit?
A szakorvosi vizitekért, kórházi ellátásért vagy egy-egy recept felírásáért külön kell fizetni a magyar állampolgároknak akkor is, ha van E111-es nyomtatványuk. Az önrész mértéke országonként különböző. Néhány példa a jelenlegi állapot szerint:
• Finnország: 22 euró/ambuláns kezelés; 26 euró/napi kórházi ellátás
• Németország: 10 euró/szakorvosi vizit; 10-15 százalék/kórházi számla
• Luxemburg: 5-20 százalék/szakorvosi számla; 8,86 euró/napi kórházi ellátás
• Svédország: 110-260 korona/szakrovosi vizit (+30-80 korona, ha házhoz jön); max. 80 korona/napi kórházi ellátás
• Svájc: 10 frank/napi kórházi ellátás; egyéb orvosi költségekre 230 frank/év és az e fölötti számla 10 százaléka
• Anglia: 6 font/recept
A tarifák és az elszámoltatható szolgáltatások köre folyamatosan változik, az aktuális helyzetről elvileg a Külügyminisztérium honlapján lehet tájékozódni, de megjegyezzük, hogy nekünk nem sikerült rátalálnunk a listára.
De szükség van egyáltalán utazási biztosításra, ha baleset vagy megbetegedés esetén automatikusan jár a sürgősségi ellátás? A Mabisz utasbiztosítási tagozatának szakértői szerint a válasz egyértelműen igen. Erre utal pusztán az a tény is, hogy a régebbi EU-tagállamok állampolgárai is szinte mindig kötnek utazási biztosítást, ha nyaralni vagy üzleti útra mennek. Ráadásul sokkal nagyobb arányban, mint az nálunk szokás.
Angliában például az utazók 90-95 százaléka, Ausztriában és Németországban 80 százaléka, az unió átlagában (amit egyébként a mediterrán országok rontanak le) is 70-75 százalékuk, miközben az évente külföldre utazó 10-12 millió magyar közül legfeljebb 2-3 millióan kötnek biztosítást. Darvas Gábor, az Európa Biztosító szakembere szerint tehát már pusztán a külföldi tapasztalatok is igazolják, hogy az E111 nem helyettesíti az üzleti biztosítók ajánlatait.
Az „E111″ használata ugyanis olyan szempontból nehézkes, hogy nem minden egészségügyi intézményben váltható ingyenes szolgáltatásra, vagyis ismerni kell a kórházak, rendelők, orvosok listáját, amelyek és akik számláját az OEP megtéríti. Magánorvosok, privát kórházak jellemzően nem jöhetnek szóba, de országonként, sőt tartományonként is lényeges különbségek vannak a támogatott szolgáltatások és a szolgáltatók körét illetően.
Néhány napos vagy hetes kirándulásokra, üzleti utakra tehát továbbra is megéri inkább az üzleti biztosítók néhány száz forintos díját megfizetni, amiért cserébe viszont (a szerződésben meghatározott összeghatárig) bármilyen intézményben fedezve vannak az utazó költségei. Akik hosszabb időre, mondjuk 3-12 hónapra utaznak külföldre, és helyismeretük is van, azoknak viszont megéri a szükséges igazolás beszerzése.
„E111″
Az ingyenes, sürgősségi ellátásra jogosító E111-es nyomtatvány a fővárosban és a megyeszékhelyeken igényelhető az OEP irodáiban. A nyomtatványt a külföldi tartózkodás helyén “elszámolási lapra” kell cserélniük az utazóknak, a kezelés megkezdéséhez ugyanis ez szükséges. Az ellátás költségeit az a biztosító vállalja, amelyiknél az illető személy biztosítva van. Ha nem volt nyomtatvány az ellátásra szoruló személynél, akkor az ellátásért helyben fizetnie kell, és hazatérése után igényelheti vissza a költségek egy részét. Hangsúlyozandó, hogy nem a teljes költségeket fogja visszakapni, hanem csak azt a részt, melyet a biztosítójának akkor kellett volna kifizetnie, ha nyomtatványt használnak az ellátás igénybevételekor. Nyomtatvány esetében a szolgáltató azt az árat tudja érvényesíteni, amelyet a többi, helyben biztosított ellátása után kap a biztosítóktól, nyomtatvány nélkül azonban nincs azonos elbírálási kötelezettség, és a szolgáltató piaci áron fog számlázni.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a baleset- vagy betegségbiztosítás csak egy része az utazási biztosításoknak. Igaz, hogy a káresetek legalább 80 százaléka valamennyi társaságnál ebből a körből származik, a fennmaradó 10-15 százalékot azonban poggyászkárokra térítik a biztosítók, és egyre nagyobb szerepet kap az úgynevezett assistance szolgáltatás – mondja Horváth Péter, a QBE Atlasz Biztosító utasbiztosításokért felelős igazgatója. Ezt a komplex szolgáltatást tehát semmiképpen nem váltja fel az újonnan igényelhető uniós ellátás, illetve a 2006-tól tervezett egységes nemzetközi betegbiztosítási kártya sem.
Az üzleti utasbiztosítások darabszámát így a várakozások szerint növeli majd az uniós csatlakozás, az árakat azonban vélhetően nem érinti. A szolgáltatások költsége ugyanis eddig is a kinti árakhoz igazodott, vagyis a külföldi egészségügyi inflációt és a forint árfolyamát követi. Tavaly egyébként az utasbiztosítással foglalkozó kilenc társasághoz összesen 6,5 milliárd forint díjbevétel folyt be. Ami az idei áremeléseket illeti, Kemény Anna, az utasbiztosítási tagozat elnöke szerint a biztosítók többsége egyelőre nem vagy csak alig drágított a szolgáltatásokon.
