Mire kell figyelni?
ne csak az éves (féléves) díjat nézze, vegye figyelembe a fizetendő önrészt is a különböző ajánlatok összehasonlításánál
akinek csak nyáron van a kikötőben a hajója (télen mondjuk egyéb tárolóhelyen, garázsban tartja), az kössön féléves szerződést
részletesen töltse ki a nemzetközi kárbejelentőt, a baleset minden résztvevőjével írassa alá, ha lehet, ezen belül a felelősség kérdését is tisztázza
Kevésbé köztudott, de felelősségbiztosítást és cascot a kishajókra is kell kötni. Nem csak a hazai törvények kötik a tulajdonosokat és üzemeltetőket, de „tudomásom szerint nincs olyan kikötő a magyar hajósok által megközelíthető vizeken, amelyik ne írná elő kötelezően legalább a felelősségbiztosítást” – mondta el kérdésünkre Csáki Gyula, a Generali-Providencia csoportvezetője.
Aki tehát vitorlással, jachttal vagy motorcsónakkal közlekedik a Dunán, a Tiszán, a Balatonon vagy kisebb hazai vizeinken, netán a Földközi-tengeren szokott hajókázni, annak még az igazi szezon beindulása előtt érdemes feltérképeznie a helyzetet.
Horvát, osztrák konkurensek
Nincsenek pontos adatok arról, hogy hány magyarnak van egyáltalán hajója, de biztosítási szakemberek becslése szerint a potenciális piac nagysága 4-5 ezer vitorlás és 2-3 ezer motoros hajó. Legalábbis ennyi vizijármű rendelkezik hajólevéllel – pontosítja az Allainz Hungária szakértője. A tapasztalatok szerint ugyanakkor csak a hajópark kicsiny részét biztosítják az emberek, s általában a nagyobb hajókat. A cascóban 10-15, a felelősségbiztosításban viszont 80 százalékos a lefedettség, köszönhetően annak, hogy az utóbbi meglétét ma már sok kikötő előírja.
A honi hajópiacon információink szerint a Generali, az Allianz, az OTP-Garancia és a nemrégiben K&H-ra nevesült Argosz Biztosító osztozik (a többi hazai társaság nem foglalkozik vízijármű-biztosítással), illetve próbál konkurálni a jellemzően alacsonyabb tarifákat kínáló horvát és osztrák biztosítókkal.
Egyes hazai társaságok, mint például az OTP-Garancia alapvetően a magyarországi állóvizekre koncentrál, az itt használt és tárolt járművek, ezen belül is elsősorban vitorlások biztosítására specializálódik. Motorcsónakokat, főleg nagy értékűeket (5 millió forintot meghaladó újkori érték esetén), illetve a használt, valamint folyó vizeken használt járműveket csak szigorú kockázat-elbírálás után lehet vállalni. Jetskire pedig biztosítás – legalábbis az OTP-nél – nem köthető.
Az önrész is számít
„Előfordult már, hogy ugyanazt a hajót mi hat hónapra 27 ezer forintért biztosítottuk volna – mesél egy konkrét példát Csáki Gyula – miközben egy horvát konkurensünk 16 ezer forintos díjat számolt fel.” Ez általánosságban is érvényesül, ugyanakkor tudni kell, hogy más a tarifarendszerük – hangsúlyozza a szakember: az alacsonyabb éves díj magasabb önrésszel párosul a baleset vagy egyéb kár bekövetkezésekor, nem beszélve az esetleges nyelvi akadályokról, amelyekkel a kárrendezéskor szembesül az ügyfél.
Viszonyításképpen, a hazai társaságoknál hozzávetőleg 30-40 ezer forintos éves díjjal lehet számolni (ahol van féléves szerződés, ott valamivel olcsóbbal) a felelősségbiztosítás esetén, ezért cserébe néhány (legfeljebb 10) millió forintos kártérítés jár baj esetén. Az önrész 10-20 (legfeljebb 30) százalék között mozog, 10-30 ezer forintos maximummal.
A legősibb biztosítás
A biztosítási szakma egésze a hajóbiztosításokra vezethető vissza. Az első közös kockázatviselő egyesülések már az ókorban a hajósok között jöttek létre – úgynevezett tengeri kölcsönszerződések, vagy az áruk kidobásáról szóló egyezmények formájában. Az újkori biztosítás megszületése szintén a hajózáshoz, a londoni Lloyd’s szindikátushoz köthető.
A felelősségbiztosítás mellett érdemes cascot is kötni a hajókra. Igaz, hogy a vízi közlekedésben a legalacsonyabb a balesetek aránya, ám egy rossz manőverrel tízmilliós károk okozhatók – figyelmeztetnek az Allianz Hungária szakemberei. A casco biztosítás terhére arányaiban kevesebb bejelentés érkezik, mint a gépkocsik esetében, de például csak a Balatonon évente 10-15 komolyabb baleset történik.
A casco többek között az időjárás (vihar, villámcsapás, földrengés, árvíz, jégverés, stb.) viszontagságai miatti károkra, a téli tárolás vagy vízre-emelés/kiemelés okozta sérülésekre, illetve lopásra nyújt fedezetet (utóbbira viszonylag ritkán van szükség). A leggyakoribb casco-károk közé a zátonyra futás miatti sérülések tartoznak (tipikusan a meghajtóberendezés szokott megrongálódni), de egy komolyabb vihar során eltörhet az árboc is (akár a kikötőben szabályosan kikötött állapotban is) és ha az egész hajót nem is könnyű, de a külső motort gyakran ellopják.
A magyarok, Zagyi Attila, a Generali hajó-casco szakértőjének tapasztalatai szerint, általában motorcsónakokra, vitorlásra és yacht-ra kötnek casco-t, de például lízingelt hajókra egyenesen kötelező a biztosításnak ezen fajtája. Aki bérlésre szánja saját hajóját, annak is tanácsos cascoval felszerelkeznie, mert a szakemberek szerint az Adriára leutazó és hajón mulatozó vendégsereg sokszor mámoros állapotban hajt neki egy-egy zátonynak, hídnak, vagy felejt el megállni a kikötő falánál.
A három nagyobb hazai vízibiztosító közül egyébként az Allianz és az OTP-Garancia mindig egyedileg tarifál, míg a Generali állandó (ám a konkurensek miatt nem szívesen publikált) tarifával dolgozik. Egy biztos: a külföldi riválisok ebben a szegmensben is olcsóbbak, de magasabb önrésszel dolgoznak. A Generalinál például 50 ezer forintban maximalizálták a casco-önrészt, míg ez az összeg a konkurens horvát biztosítóknál 1000-2000 euró körül mozog.
 |
 |
|
|
