Árverseny: Adria versus Balaton

Horvátország vagy Balaton? A nyári kikapcsolódás helyszínei után kutató utazni vágyók körében egyre gyakrabban merül fel a kérdés, mely ritkán mellőzi a családi költségvetés szempontjait. Nem is csoda, hiszen a színvonal többé-kevésbé hasonló, a legnagyobb különbség a megközelítéshez kapcsolódó költségek mellett, vagy talán azokat ellensúlyozandó, az időjárás. A horvát tengerparton ugyanis bátran garantálható a jó idő egészen szeptember közepéig, míg a magyar üdülőparadicsom esetében könnyen beárnyékolhatja az időjárás az egyhetes nyaralás örömeit. Az égi áldásnál viszont könnyebben lehet kalkulálni az árakkal és költségekkel.

Az odaút szempontjából viszonylag egyszerű a helyzet. Ha valaki figyelmetlenségből nem a Budapestről Keszthelyre közel 10 óra alatt eljutó Uniqa intercityre vesz teljes árú vonatjegyet több mint ötezer forintért, az könnyedén eljuthat a Balaton túlsó csücskébe fele ennyiért, harmadannyi idő alatt is. Nagyjából hasonló, 2-3 órás menetidővel és 1500-2500 forint közötti jegyárral számolhat az is, aki busszal közelíti meg a Balaton túlsó felét. Ha elkerüljük a hétvégi dugót, kocsival leggyorsabb és a legkényelmesebb, de ha egyedül utazik az ember, biztosan nem a legolcsóbb. Ha az összehasonlítás kedvéért maradunk a magyar tenger Budapesttől legtávolabb eső pontjánál, azaz a legdrágább lehetőségnél, a benzin egy útra 1500-2000 forint, amihez még hozzájön a napokban megdrágult autópályadíj, amely egy négynapos matrica esetében 1460 forint, a tíznapos pedig 2300 forintba kerül.

Az oda-visszaút tehát busszal vagy vonattal kedvezmények nélkül egy embernek 4-5000 forintba kerül, de ha már ketten együtt nyaralnak, biztosan olcsóbb az autó, melynek teljes költsége is alig haladja meg 5500-6000 forintot.

Indulás pénteken

Adria vonattal a legolcsóbb, és ha az idő nem számít, talán a legkényelmesebb is. Rijekába már 11 ezer forintért el lehet jutni, és haza is lehet jönni, Splitbe pedig 14 650-ér árulnak egy retúrjegyet. A vonatok minden héten pénteken startolnak és akinek kevés szabadsága van, vagy hirtelen tör rá a nyaralhatnék, és már nagyon menne, biztosan örül a háromórás indulásnak – arra a napra nem kell szabit kivenni, elég elkéredzkedni. Az éjszakát viszont a vonaton kell tölteni, így kissé álmosan kezdődik a nyaralás. Ha a vonat mellett döntünk, 14-15 órát biztosan élvezhetjük a Magyar Államvasutak vendégszeretetét.

Busszal utazva a horvát tengerpartra, felezhetjük a zötykölődéssel töltött időt, mintegy cserébe viszont néhány ezressel többet kell áldoznunk vakációnkra: Rijekába egy odaút körülbelül 15 ezer forintba kerül, és szinte valamennyi utazási iroda indít buszokat déli szomszédunk tengerpartjára szeptember első-második hetéig.

Autóval vagy fapadossal

Természetesen autóval még gyorsabb. A tengerparti Zadar kereken 600 kilométerre fekszik Budapesttől, mely egy jó kocsival kb. hat óra utazást és 10-12 ezer forintos benzinköltséget jelent – majd ugyanennyit vissza. Hogy a menetidő nem több, mint hat óra, az leginkább annak köszönhető, hogy a horvát szakaszon már sztrádán lehet haladni, három kapun átlépve 150 kuna (kb. 5 ezer forint) ellenében Zadarig lehet száguldozni.

Az utazók kegyeiért egy fapados légitársaság, a SkyEurope is ringbe szállt. Splitbe és Dubrovnikba már 4590 forintért reptet – egy irányba. Ehhez még adjunk hozzá 25 euró (kb. 6300 forint) illetéket, és meg is van a teljes összeg: ha jól foglalunk, akár tízezer forintért egy óra alatt az Adriánál lehetünk.

Szállásárak: fentről lefelé

Ha már egyszer megérkezünk, attól nem kell tartani, hogy szállás nélkül marad bárki is, hiszen, mind a magyar, mind a horvát tengerpart kiadó szobák és apartmanok összefüggő szövete. A legnagyobb árkülönbség a legdrágább, négy vagy annál több csillagos szállodák esetében van, – számolt be a FigyelőNet kérdésére Pajor Mariann, a StartUtazás irodavezetője, hozzátéve, hogy ezen a szinten viszont a szolgáltatás illetve az infrastruktúra színvonalában is érződik a különbség. Az adriai luxusszállodák többsége nem csupán a valódi tengerparti fekvést hasznosítja hatékonyan balatoni kollégáikkal szemben, de a folyamatos turistainvázió tapasztalatival is ügyesen gazdálkodnak, felkészültebben várják a vendégeket.

Akciós utak és kivételek persze mindig akadnak, de általánosságban elmondható, hogy míg egy négycsillagos Balaton-parti szállodában, mondjuk a balatonfüredi Flamingo Hotelben, vagy a Club Tihany Üdülőközpontban egy kétágyas szoba, egy hétre, félpanzióval a csúcsszezonba 150 -200 ezer forintba kerül, addig ugyanez a kategória ugyanezzel a feltételekkel az Adrián akár 40 százalékkal is drágább lehet, megközelítve a 300 ezer forintot, mint például a rovinji Hotel Edenben.

Ahogy lejjebblépdelünk elvárásainkkal, úgy csökken a különbség a balatoni és az adriai szálláshelyek árai között. Egy középkategóriás, gyakorlatilag minden helyi jellegzetességtől mentes, ezért kiszámítható kétágyas szállodai szobát a horvát tengerparton egy hétre már 100 ezer forintért, a Balaton partján még ennél is olcsóbban lehet találni. Ez vízparti fekvést jelent, közepes méretű medencét, gyerekjátékokkal és egy pingpongasztalt.

Az apartmanok díjai között gyakorlatilag már nincs különbség a Balatonon és az Adrián, két vagy egycsillagos szállást már néhány tízezer forinttól találhatunk. Ha nincsenek különös igényeink vagy nem zavar, ha szálláskereséssel kezdődik a nyaralás, nem biztos, hogy érdemes előzetesen bíbelődni ezzel. Nem csupán azért, mert ez esetben előre elkötelezzük magunkat, de egy bizonyos árszinten alul már megkérdőjelezhető a katalógusban leírtak igazságtartalma.

A romantika ára

A fenti problémák maguktól oldódnak meg, ha az ember felülemelkedik biológiai determináltságán, és vízre száll. Motoros hajót és romantikus testvérét, vitorlást gyakorlatilag minden adriai kikötőben bérelhetünk. Előbbi egy hétre 300 ezer forintnál kezdődik, a nagyobb, 4-8 személyesek fedélzetén pedig konyha, folyóvíz és toalett is található. A vitorlás ennél valamivel drágább, egy hétre legalább 400 ezer forintba kerül, de akár 8-10 személynek is dülöngélő otthont adhat. Ha éjszakánként a nyílt tengeren ringatózó hajó veszít romantikájából, ki lehet kötni a parton mintegy tízezer forintért naponta, sőt ha valaki az Adrián kap kedvet először a vitorlázáshoz, az egy kétnapos gyorstalpaló tanfolyam után 50-60 ezer forintos összköltséggel megszerezheti a vezetői engedélyt is.

Hazánkban a tanfolyam és a vizsga jóval körülményesebb és drágább is, a bérlés viszont a magyar tenger partján sem lehetetlen. A balatoni 4 személyes vitorlások naponta 14-20 ezer forintért vehetők birtokba, a nagyobb, 6-8 férőhelyesek 80 ezer forintot is kóstálnak, viszont a kikötő oltalmában három- és tízezer forint közötti ár ellenében részesülhetünk.

Az ajándékvásárlás vagy a napi betevő előteremtése sem az Adrián, sem a Balatonon nem okozhat gondot. Butikok, éttermek, kisboltok és kisvendéglők hosszú sora fogadja a turistát mindkét helyen – a horvát tengerparton valamivel borsosabb árakon, mint idehaza (lásd a táblázatot). Cserébe az adriai vendéglátás, ha nem is feltétlenül szívélyesebb, de esetenként korrektebb, bár az is igaz, hogy szépen lassan a Balaton-parti vendéglátósok is kezdik vendégként kezelni a belföldi turistákat is. Nem is csoda, hiszen manapság inkább belőlük válhat törzsvendég, márpedig a turizmusból élők számára nem az a legnagyobb kérdés, hogy mi, mennyibe kerül, hanem hogy hol költi el azt a pénzt a kedves vendég.