Ha Budapest csődbe megy, lesz pénz. Ez a lényege annak az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározatnak, amely a Magyar Közlönyben jelent meg „Budapest Főváros fizetésképtelenné válása esetén szükséges kormányzati intézkedésekről” címmel.
Azt írták, hogy minden fővárosi érdeke, hogy a közszolgáltatások – ideértve a közösségi közlekedést – működőképesek maradjanak akkor is, ha a főváros fizetésképtelen helyzetbe kerül. Ez persze minden magyar állampolgár érdeke, de a határozat külön hangsúlyozza: a kormány „a budapestiek védelme érdekében” döntött.
1. A Kormány elkötelezett amellett, hogy Budapest Főváros fizetésképtelenné válása esetén a fővárosi közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalanul működjenek.
2. A Kormány kész minden segítséget megadni, hogy a fővárosi közszolgáltatásban, ideértve a fővárosi tömegközlekedésben érintett dolgozók minden körülmények között megkapják munkabérüket, amennyiben a Fővárosi Önkormányzat nem tesz, vagy nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek.
A határozat Gulyás Gergely miniszter Kormányinfón tett bejelentése után nem meglepő. A döntést ugyanakkor árnyalja, hogy a kormány csütörtökön újra inkasszózott, illetve az is, hogy több vidéki városnak a minap éppen működőképessége megőrzésére adott pénzt.
Karácsony Gergely főpolgármester hétfőre összehívta a fővárosi közgyűlés rendkívüli ülését, illetve bejelentette: a döntést, hogy súlya legyen, személyesen viszi majd el a Karmelitába, de ezúttal a budapestieket is oda hívja. Karácsony Gergely szerint ez lesz a budapesti Büszkeségmenet 2.0, este fél hétre hívott mindenkit, hogy a Clark Ádám térről sétáljanak a miniszterelnök budai Várban található irodája elé. Egy friss kutatás szerint egyébként
Nem alázkodnak meg
Ezt mondja a Tisza Párt is. A fővárosi frakció elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány csak akkor segít, ha a közgyűlés hivatalosan kimondja Budapest fizetésképtelenségét, miközben az elmúlt években tudatosan, módszeresen gyengítette a főváros költségvetését. A frakció közleménye szerint a kormány:
- évről évre drasztikusan megemelte a szolidaritási hozzájárulást,
- az iparűzési adó szabályainak megváltoztatásával jelentős bevételt vont el Budapesttől,
- állami holdingokon keresztül visszatartott, illetve késleltetett olyan forrásokat, amelyek a fővárost illetik,
- jogellenes inkasszót hajtott végre a főváros számláján, amely miatt a Kúria elmarasztaló döntést hozott.
A Tisza Párt visszautasítja azt a kormányzati narratívát, amely a főváros jelenlegi nehéz helyzetét a városvezetésre próbálja hárítani, Budapestet pedig „csődvárosként” bélyegezné meg. A kormány által elvárt „fizetésképtelenségi nyilatkozat” egy politikailag motivált megalázási kísérlet, amely:hosszú távon rontaná Budapest hitelességét, érdekérvényesítő képességét, alapot teremtene az önkormányzatiság további korlátozásához, Azt írták: Budapest nem a kormány kegyéből létezik, az ország fontos gazdasági motorja, nettó befizetője a központi költségvetésnek, ezért nem támogatják, hogy a Fővárosi Közgyűlés önként magára vegye a „csőd” bélyegét azért, hogy a kormány politikai győzelmet hirdethessen. Nem asszisztálnak ahhoz, hogy a kormány előbb kifossza a fővárost, majd a következményekért a budapestiek által megválasztott városvezetést tegye felelőssé. Karácsony Gergely egyetértett a Tisza-frakcióval, csak olyan határozatot támogat, amellyel a főváros nem alázkodik meg a kormány előtt.
Magyar György nem érti az elvárást
Az ügyvéd a Népszavának azt mondta: helyi önkormányzat formálisan nem jelenthet be fizetésképtelenséget, település nem mehet csődbe. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerint kell eljárni, így nem nagyon értelmezhető, mit vár a kormány a fővárostól. A törvény szerint adósságrendezési eljárást az önkormányzat hitelezője, maga az önkormányzat kezdeményezhet, ha lejárt tartozásainak összege a tárgyévben meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget vagy mértéket, illetve kifizetetlen 60 napon túli elismert számlatartozása van. Ilyen esetekben a bíróság polgári nem peres eljárásban csődbiztost jelöl ki, és ugyancsak a bíróság dönthet adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés megindításáról.
A biztos áttekinti az önkormányzat gazdálkodását – egy évre visszamenőleg a megkötött szerződéseket is –, egyezséget keres a hitelezőkkel, engedélyez kifizetéseket, megállapítja, melyek az önkormányzat szabadon értékesíthető vagyonelemei. Kötelező feladat azonban nem maradhat ellátatlan – tette hozzá Magyar György. A közgyűlés által jóváhagyandó válságköltségvetés készül, amelynek része lehet reorganizációs hitel felvétele – külön kérés esetén esetleg kamattámogatással –, és az állam is nyújthat visszatérítendő kamatmentes támogatást, de akár vissza nem térítendőt is. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az állam elengedje az önkormányzattal szembeni követelései legfeljebb felét. Az ügyvéd azt is felvetette, pikáns lenne, ha a fizetőképesség helyreállítása érdekében el kellene adni Rákosrendezőt.
Karácsony Gergely főpolgármester szintén úgy látja: a fizetésképtelenség jogi értelemben nem értelmezhető.
