Tehetünk-e bármit az ellen, ha augusztus 20-án nem hagy nyugodni a tűzijáték zaja?

A szinte az utolsó pillanatig a fejünk felett lógó vihar miatt egyórás késéssel, 22 órás kezdettel tartották meg a látványos, és ismét az eddigi legdrágább augusztus 20-i tűzijátékot Budapesten. A 24.hu-hoz azonban érkezett olyan olvasói levél is, amelynek küldője a műsor vizualitása helyett a hanghatásokkal foglalkozott. Egyik olvasónk ugyanis azzal keresett meg minket: annak ellenére, hogy a Duna mentén a tűzijáték gyakorlatilag egésze sűrűn lakott városrészek felett zajlott, a szervezők este 10 óra után nem vették figyelembe a lakók nyugalmát, amivel szerinte tűrhetetlen zajártalmat okoztak az inkább pihenni vágyóknak.

Tény, hogy 22 órát követően kisebb zajkibocsátás engedélyezett, mint este tíz előtt. (Lásd keretes írásunkat.) Emlékezetes, hogy a Sziget Fesztivál szervezői éveken át folyamatos küzdelmet folytattak azért, hogy a rendezvény 22 óra után képes legyen betartani a zajszintre vonatkozó előírásokat. Az idén ezzel nem volt probléma, az előírásoknak megfelelő, a határértéken jóval belüli volt a Sziget zajszintje.

Utánanéztünk, igaza lehet-e a levélírónak, azaz megszeghette-e a lakosok csendhez való jogát a milliókat vonzó tűzijáték, vagy pedig az a helyzet, hogy az aznap este nyugalomra vágyóknak nincs mit tenniük az állam által szervezett népünnepéllyel szemben.

Dr. Sáfrány Írisz jogász megkeresésünkre elmondta, hogy a 284/2007. X. 29. kormányrendelet ír a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. Ez egy általános, az egész országban alkalmazandó kormányrendelet, ami a zajártalommal kapcsolatos minimumkövetelményeket állapítja meg, így a szakértő szerint csendháborításügyben ebből érdemes kiindulni. A jogszabály első bekezdése szerint „hatálya azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak.” A szöveg következő bekezdése viszont leszögezi, hogy mindez mire nem terjed ki, márpedig

 az első pont szerint „a kizárólag közterületen megtartott, alkalmi rendezvények” ilyenek.

Ez a zajártalom alóli kivétel egyébként érvényes még például a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre, a vallási tevékenység végzésére, de a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre is – egyéb dolgok mellett. Az általános rendelet alapján tehát semmiféle hanghatásbeli korlátja nincs a köztéri, nem magánszemélyek által végzett tűzijátékozásnak. Így arra sincs lehetőség, hogy bárki bármilyen fórumon a hatósághoz forduljon, ez esetben a Szent István napjával együtt járó zavaró hanghatások miatt sem – mondta a jogász.

Sáfrány Írisz hozzátette, hogy az egyes önkormányzatoknak, így a fővárosinak is van lehetősége szabályozni a területén zajló eseményeket, hozhatna tiltó intézkedéseket – ahogy ezt tette például Tata városa –, vagy akár be is tilthatná a tűzijátékot. Egy magasabb szintű jogszabály, például törvény vagy kormányrendelet viszont így is felülírhatná az ilyen helyi rendelkezéseket például úgy, hogy kivonja az állami ünnepségeket a hatályuk alól.

Civilként pedig alapvetően azt fontos tudni, hogy polgári felhasználásra egész évben tilos olyan pirotechnikai eszközöket használni, amelyek a jogszabály alapján a 3. osztályba tartoznak, mint például azok a nagy rakéták, amiket az augusztus 20-ai tűzijátékokon láthatunk.

A csendháborításra tekintettel a pirotechnikai eszközök használata egyébként pedig szabadtéren, legfeljebb 22 óráig, és maximum 20 percen keresztül engedélyezett – szintén augusztus 20. és Újév kivételével, amikor éjszaka is lehet használni a pirotechnikát.

Kapcsolódó

Helikopterek a Dunánál, torna a Margitszigeten, tűzijáték a vihar után – így telt augusztus 20-a Budapesten

Fordulatosan telt a nap és az operatív törzs nem állt a helyzet magaslatán.