Hétfő délután döntött a Nemzeti Választási Bizottság arról, hogyan és mikor számolják újra a főpolgármester-választáson leadott érvényes szavazatokat. Az ülést Zoomon tartották, a sajtó képviselői a Nemzeti Választási Iroda épületéből követhették a fejleményeket.
Sasvári Róbert László NVB-elnök megállapította, hogy a testület határozatképes, ezután elfogadták a napirendet, amely praktikusan az újraszámolás lebonyolításáról szól. Ezután ismertette a javaslatot: e szerint
Sasvári érvelése szerint azért nem az NVI épületében számolják újra a szavazatokat, ahogy tették az érvénytelen szavazatok esetében, mert ez közel 800 ezer voks esetében logisztikailag kivitelezhetetlen lenne.
Az NVB felkérte a helyi választási irodákat, hogy csomagolják újra a szavazólapokat, és gondoskodjanak arról, hogy az urnák felbontásakor az ellenzéki választási bizottsági tagok is legyenek jelen. A problémás szavazatokat az NVB pénteken, egy reggel kilenc órakor kezdődő ülésen vitatja meg, és még aznap eredményt is hirdet.
Az újraszámolást nemzetközi megfigyelők jelenlétében bonyolítják le. Az esemény az érvénytelen szavazatok újraszámlálásához hasonlóan most is sajtónyilvános lesz.
Az ellenzéki tagok felsorolták a kifogásaikat a Kúria döntésével kapcsolatban, de hangsúlyozták, hogy nincs más választásuk, mint végrehajtani azt. Elsőként Litresits András, az MSZP által delegált NVB-tag kért szót, aki elmondta, hogy a „nettó törvényellenes” döntésével jogi káoszt teremtett a Kúria, de szerinte kényszerhelyzetben vannak. Kifogásolta, hogy Vitézy Dávid korábban csak az érvénytelen szavazatok újraszámolását indítványozta, ám a Kúria végzése nyomán minden érvényes szavazatot újra kell számolniuk. Avarkeszi Dezső, a bizottság DK-s tagja szerint kötelességük, hogy a számlálást a legjobb tudásuk szerint végrehajtsák, de kikéri magának a Kúria határozatának azt a részét, amely szerint az NVB tévedett. Az LMP-s Csonka Krisztián elmondta, hogy a határozattervezetet a csaknem egy órás késéssel kezdődő ülés előtt, közösen dolgozták ki, hogy a megfelelő garanciák mellett tudják lebonyolítani a folyamatot. Hozzátette, hogy komoly változtatásokra van szükség a választási jog területén, amely a mostani parlamenti többség feladata.
A határozatot nem sokkal fél négy előtt 13 igen és 1 nem szavazattal megszavazták, egyedül a párbeszédes Fazekas Tamás szavazott ellene.
Vasárnap délután a Kúria elrendelte az egy hónapja megrendezett főpolgármester-választáson leadott összes érvényes szavazat újraszámlálását. Karácsony Gergely újrázása ezzel ismét kérdésessé vált, hiszen jelenleg mindössze 41 szavazat a különbség közte, valamint az LMP és a kampányhajrában már a Fidesz által is támogatott Vitézy Dávid között. Ez a minimális különbség azután alakult ki, hogy az érvénytelennek minősített szavazatokat a főváros egész területén újraszámolták. A júniusi 9-i duplaválasztást követő pénteken csaknem 25 ezer szavazatot kellett a sajtó előtt átnyálaznia az NVB-tagoknak a Nemzeti Választási Iroda V. kerületi, Alkotmány utcai székházában. Most ennek a számnak a harminckétszeresét,
Erre mindössze hat nap áll rendelkezésre, így szombatig újból eredményt hirdetnek a Karácsony-Vitézy csatában.
Vitézy és Karácsony is garanciákat kér
Vitézy a Kúria döntése után azt írta, senki sem tudhatja, mi lesz a folyamat eredménye, de „bármely fejlett demokráciában egy ennyire szoros eredmény (41 szavazat, ami 0,005%, azaz öt százezrelék különbség) és az ahhoz képest igen magas tévesztési arány a már újraszámolt érvénytelen szavazatok megítélésében (2,3%) teljes újraszámláláshoz vezetne”. Vitézy kérte, hogy a köztisztviselők mellett a pártok delegáltjai is legyen jelen az urnák felnyitásakor, illetőleg, hogy az újraszámlálások során végig, minden kerületben biztosítsák a lehető legszélesebb nyilvánosságot, a sajtó a főpolgármester-jelöltek megfigyelőinek részvételével.
Karácsony szerint a főpolgármester-választás eredményét megsemmisítő alkotmánybírák politikai elvárásnak akartak megfelelni, ezért „bemondásra újraszámoltatják a főpolgármester-választás érvényes szavazatait”. A hivatalban levő főpolgármester, akinek az újrázása ismét bizonytalanná vált, azt írta, törvényi alap nélkül szervezte ki a Kúria az újraszámlálást az NVB-nek, de a döntést elfogadja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem fordulhat elő még egyszer az, ami az előző újraszámláláskor, vagyis hogy „a lezárt urnát vagy tárolódobozt ellenzéki választási bizottsági tagok jelenléte nélkül felbontják”, továbbá, hogy „urnát vagy szavazólapokat kontroll nélkül szállítgassanak a városban”. Tehát a jelek szerint ebben egyetértenek Vitézyvel, ám Karácsony másfajta újraszámlálási folyamatot javasolt.
Karácsony szerint nem Nemzeti Választási Iroda székházába kellene elszállítani a szavazólapokat, hanem az NVB tagjainak kellene kimenni a kerületi választási irodákban őrzött urnákhoz, hogy a választott és delegált tagok a köztisztviselők segítségével, de a sajtó nyilvánossága előtt maguk bontsák fel az urnákat és kötegeket, majd végezzék az újraszámlálást.
Minden más megoldást választási csalási kísérletként fogok értelmezni!
– jelentette ki Karácsony.
Hogy jutottunk idáig?
A június 9-i főpolgármester-választáson rendkívül szoros eredmény született: Vitézy mindössze 324 vokssal kapott kevesebbet, mint Karácsony. Ezután Vitézy fellebbezett a Fővárosi Választási Bizottság főpolgármester-választás eredményét megállapító határozata ellen, arra hivatkozva, hogy annak tartalma jogszabálysértő, mert 202 szavazókörben a bizonyítékok alapján érvényes szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak. Vitézyék azzal érveltek, hogy két kerületben, Újpesten és Erzsébetvárosban lényegesen nagyobb volt az érvénytelen szavazatok aránya a budapesti átlagnál. Szerintük azért, mert az érintett, DK-vezette városrészekben nem húzták le megfelelően a szavazólapokról a választás előtt két nappal visszalépő fideszes Szentkirályi Alexandra nevét. A szavazatok néhány nappal Vitézy fellebbezése után, június 14-én újraszámolták, így 324-ről 41 szavazatra csökkent Karácsony előnye, de ez a végeredményen nem változtatott.
Ezután sem kerülhetett pont minden idők legszorosabb főpolgármesteri küzdelmére: Karácsony és Vitézy is megtámadta a választást végeredményét a Kúrián. Míg Vitézy két kerületben, a hivatalban levő főpolgármester egész Budapesten kezdeménye a választás megismétlését. Karácsony az újraszámlálást elrendelő NVB-határozat törvényességét támadta, ugyanis szerinte a folyamat több szempontból sem felelt meg a jogállamisági feltételeknek. Nehezményezte, hogy az érvénytelen szavazólapok nem voltak megfelelően kötegelve, borítékolva, illetőleg hogy az ellenzéki delegáltak távollétében bontották fel a leplombált urnákat, továbbá felrótta azt is, hogy az összes budapesti kerületben sor került az újraszámlálásra, holott Vitézy csak 202 szavazókörből mutatott be bizonyítékokat. Vitézy az NVB-nek azt a döntését támadta, amely elutasította a IV. és a VII. kerületben új választás kiírásáról szóló kérelmét. Ő azért szerette volna ebben a két kerületben megismételni a választást, amiért az érvénytelen szavazatokat is újraszámoltatta: mert szerinte az utolsó pillanatban visszalépő Szentkirályi nevét alig láthatóan húzták le a szavazólapokról.
A Kúria mindkét kérelmet elutasította, és helybenhagyta az NVB-döntését. Ezen a ponton ismét úgy tűnt, hogy Karácsony a főpolgármester. A döntést Karácsony el is fogadta, Vitézy azonban alkotmányjogi panasszal élt. Ebben azt állította, hogy sérült a passzív választójoga, mivel nem volt egységes törvényi értelmezés és gyakorlat a kieső jelölt, vagyis Szentkirályi nevének törlésére, ami kihatott a választás végeredményére is. Kifogásolta azt is, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben azzal a kérelmével, amely az összes szavazatot újraszámoltatná.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak Vitézy kérelmét, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét idézte elő. Az ügyben a Kúriának új eljárást kellett lefolytatnia, ami után azt a döntést hozta, hogy újra kell számolni az összes szavazatot. A feladatot a Nemzeti Választási Bizottságnak szervezte ki, a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
