„Holnaptól nem lesz női minisztere a kormánynak. Köszönet Varga Juditnak a szolgálatért, erőt, kitartást a folytatáshoz neki és utódainak is! A nőkre is szükség van a magyar közéletben!” – írta 2023. július 31-én Novák Katalin a Facebookon, miután Varga távozott az igazságügy-miniszteri posztról. Bár az ötödik Orbán-kormányban így valóban nem maradt nő – 2010 óta Orbán Viktornak összesen négy női minisztere volt, és közülük is csupán Novák és Varga volt fideszes politikus, Németh Lászlóné és Mager Andrea inkább afféle párton kívüli „menedzser” –, másfél éve úgy festett, beérett a törekvés, miszerint az idősödő, mostanra a 60 éves kort elért Fidesz-generáció tagjai mellett fiatalabb nők is reprezentálják a kormánypártot. Hiszen az 1977-es születésű Novák Katalin 2022 óta államfőként szolgált, az 1980-ban született Varga pedig a Fidesz EP-listavezetőjének készült, ezért köszönt le a miniszteri posztról.
Szombaton, mint ismert, mindketten lemondtak pozíciójukról, és bejelentették, hogy távoznak a közéletből a bicskei gyermekotthon kényszerítés miatt elítélt igazgatóhelyettesének juttatott elnöki kegyelem és annak ellenjegyzése miatt. A Fidesz tehát egy napon belül két legfontosabb női politikusát vesztette el.
Novák tűnik a fájdalmasabb veszteségnek, részben mert Schmitt Pál után már a második, Orbán által jelölt köztársasági elnök, aki két évet sem húz ki a Sándor-palotában, és dicstelen körülmények között kényszerül elhagyni azt. Részben mert a Fidesz igyekezett megteremteni a külpolitikai ügyekben az Orbán-kormányhoz képest mérsékelt, konszenzusra törekvő, nyugatos, atlantista nézőpontot képviselő államfő imázsát. És ez nem is volt sikertelen próbálkozás, még ha sejthető is, hogy a szerep nem annyira belülről fakadt, hanem a kormánypárt stratégiájának része volt. Mindenesetre Novák az orosz-ukrán háborúban nyíltan hitet tett az ukránok mellett, többször megismételte abbéli hitét, hogy Oroszország agresszor, és nem nyerheti meg a háborút – a miniszterelnök rendre ennek az ellenkezőjéről beszél. Tavaly augusztusban az államfő ellátogatott Kijevbe (ezt Orbán nem tette meg a háború kezdete óta), ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Visszafogottan, de sürgette a svéd NATO-csatlakozás mielőbbi parlamenti ratifikációját is.
Pótolni is Novákot lesz a nehezebb. Vargának ugyanis amazonszerepet szántak „a brüsszeli bürokraták” elleni harcban, de végső soron egy lett volna a Fidesz tucatnyi EP-képviselője közül, még ha a listavezető is. Ám a Fidesz már kiheverte Szájer József bukását is, az Orbán-kormány brüsszeli szóvivőjének szerepére pedig biztosan találnak valakit Varga helyett némi keresgélés után.
Korábban részletesen írtunk arról, hogy Orbán Viktor többször is a legrégebbi harcostársát, Kövér Lászlót látta volna szívesen az államfői poszton, ő azonban egyszer sem vállalta el azt, és végül Schmitt 2012-es plágiumbotránya és lemondása után a házelnök békítette össze a miniszterelnököt a már három éve brüsszeli száműzetését töltő Áder Jánossal. Kövér – bár másodszorra komolyan elgondolkodott a felkérésen – alighanem helyesen mérte föl, hogy a diplomácia világa távol áll tőle, mint Németh Szilárdtól a veganizmus, hiszen még az elvileg semleges házelnöki poszton is komoly indulatkezelési nehézségei vannak az ellenzéki felszólalások idején, a reprezentatív funkcióktól pedig érezhetően ódzkodik.
Ami politikailag nagyobb baj, hogy ha Orbán ragaszkodik a „nyugatos elnök” képéhez, arra Kövér végképp teljesen alkalmatlan. A házelnök legutóbb már nyíltan arról beszélt, hogy nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását, és a Fideszen belül az Európai Unió egyik fő kritikusának számít.
Szintén írtunk arról, hogy 2017-ben komolyan felvetődött Balog Zoltán jelölése az államfői posztra – akkoriban megint csak Kövér győzte meg Orbánt arról, hogy ne bántsák meg és adjanak még egy ciklust Ádernek, pedig előzőleg a kormányoldalon is biztosra vették az ellenkezőjét. Ebben az is közrejátszott, hogy az azóta a politikából kikopó református lelkész (immáron püspök)
ő vezette az erőforrás-minisztériumot, amikor Novák családügyi államtitkárként szolgált, és erősen támogatta a miniszteri kinevezését, majd a köztársasági elnökké választását is. Balog tavaly Ausztráliába és az óceániai szigetvilágba is elkísérte az államfőt, tagja volt a tanácsadói testületének, most pedig – amikor a Fidesz vezetése, élen a miniszterelnökkel másfél napja hallgat – nyíltan kiállt mellette, miután bejelentette a lemondását.
Balog ráadásul maga is kapcsolódik a bicskei botrányhoz, hiszen a gyermekotthon pedofiliáért elítélt igazgatója röviddel a bűncselekmények nyilvánosságra kerülése előtt az ő javaslatára kapott állami kitüntetést: amint az RTL beszámolt róla, miniszterként Balog Zoltán terjesztette fel az intézményvezetőt a magyar bronz érdemkereszt polgári tagozatára. A püspököt a botrány kirobbanása óta hiába kerestük, elérhetetlen, a Facebook-oldalára azt írta, hogy néhány hétre visszavonul imádkozni és gondolkodni, bár egy Novákot a támogatásáról biztosító bejegyzést megosztott szombaton.
A fentieknél is tovább megy a Direkt36 és a Telex vasárnap esti cikke, amely kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a bicskei igazgatóhelyettesnek, K. Endrének juttatott kegyelem odaítélésében is fontos szerepet játszott a Magyarországi Református Egyház vezetőjének lobbizása. Hasonló hírek a hétvégén lapunkhoz is eljutottak, bár kézzel fogható bizonyíték nem áll a rendelkezésünkre. Ilyen előzmények után azonban az biztosan kizárható, hogy Balog legyen a Sándor-palota következő lakója.
De akkor ki? Ez az, amit egyelőre korai megválaszolni, hiszen
Kormányközeli forrásainktól egyelőre annyit tudtunk meg, hogy jó eséllyel egy idősebb, tiszteletre méltó szakmai életúttal rendelkező politikust jelölhet a miniszterelnök Novák helyére. Olyat, akinek nincsenek önálló törekvései, nem akar „influenszerkedni” – egyik informátorunk szerint legalábbis a miniszterelnök nem nézte jó szemmel Novák szerepléseinek gyakoriságát.
Forrásunk azt is megemlítette, hogy a várható jelölt „nem nő”, azaz – mondjuk ki – férfi lesz, ami arra utal, hogy a Novák–Varga páros bukása után a Fidesz visszavesz a nőket helyzetbe hozni igyekvő stratégiából. Idetartozik, hogy nem is igen maradt komolyan vehető politikusnő a kormánypárt élvonalában, legfeljebb Gál Kingát, a párt alelnökét, EP-képviselőt említhetjük, akire a konszenzuskereső imázs is passzol, az ismertsége azonban csekély. Ugyanez igaz Mátrai Márta háznagyra, aki már 75 esztendős. Szentkirályi Alexandra, akit egy ideje lehetséges főpolgármester-jelöltként emlegetnek és mérnek, jelenleg leginkább bemondói szerepet visz Gulyás Gergely mellett a Kormányinfónkon, ráadásul mindössze 36 éves, vagyis papíron ugyan lehetne köztársasági elnök (35 éves kortól engedi az alkotmány a poszt betöltését), ő inkább TikTok-influenszer, mint fajsúlyos politikus.
Előkerült azonban a férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf neve, miután a hvg.hu megírta, hogy Novák megítélésének változása mellett a honvédelmi miniszter ismertségét és népszerűségét is felmérte egy kormánypárti piackutató cég. Szalay-Bobrovniczky Párizsban, francia állami ösztöndíjjal végzett el egy posztgraduális menedzserképzést, és Londonban volt nagykövet, a nyugatos elköteleződés tehát ráhúzható. Csakhogy idehaza leginkább kaszinómilliárdosként ismert, miután három év alatt szinte a semmiből akkora vagyont rakott össze, hogy befér a leggazdagabb magyarok közé, azt azonban hiába keressük a vagyonnyilatkozatában, hogy pontosan hol végződött a szerencsejáték-bizniszben kitermelt milliárdok útja.
ráadásul azzal is bekerült a hírekbe, hogy kiköltöztette a Hadtörténeti Múzeumot a budai Várból azért, hogy az épületébe ő maga rendezkedjen be. Így – bár ahogy mondani szokás, „jól áll rajta az öltöny”, ami nem is csoda, hiszen a honvédség díszegységénél, a palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok – a kockázatminimalizálás szempontjának aligha felel meg a leginkább talán Rogán Antal által favorizált, a kabinetminiszter körével üzletileg is összenőtt Szalay-Bobrovniczky.
Hangsúlyozva, hogy még nincs döntés az ügyben,
A 67 éves volt igazságügyi miniszter januárban jelentette be, hogy nem indul újra a júniusi EP-választáson, a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként dolgozik tovább.
Trócsányi jól illeszkedne a rendszerváltás utáni időszak államfőinek sorában: Mádl Ferenchez és Sólyom Lászlóhoz hasonlóan jegyzett jogtudós, tagja volt az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének, a Velencei Bizottságnak, és dolgozott alkotmánybíróként is. Ebből adódóan körültekintően járna el jogi ügyekben, ami a Fidesznek súlyos károkat okozó kegyelmi botrány után nem mellékes, és bár sejthető, hogy az alkotmányellenes vagy nem megfelelő eljárással elfogadott törvényeket Áder Jánoshoz hasonlóan visszadobná a parlamentnek, az Orbán-kormány egykori tagjaként aligha fékezné érdemben a kabinet jogalkotási terveit. Valószínűleg saját agendát sem ambicionálna, és ebből adódóan Nováknál kevesebbet szerepelne, megint csak Áderre emlékeztetően.
Emellett a nyugati kapcsolatrendszere is megvan: 2000 és 2004 között Brüsszelben, 2010-től Párizsban volt nagykövet, az elmúlt öt évben pedig az Európai Parlamentben dolgozott fideszes képviselőként. Az ő múltján is akad azonban folt: bár Orbán Viktor javasolta, 2019-ben nem választották meg az Európai Bizottság tagjává, mivel összeférhetetlennek és aggályosnak minősítették a jelölését az ügyvédi irodájának korábbi tevékenysége miatt. Az Európai Parlament jogi bizottsága a többi között az igazságügyi miniszterként vállalt szerepét nehezményezte abban, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodáé lehetett a Paks II-vel kapcsolatos 2018-as szerződés, és bírálták az Oroszországhoz fűződő kapcsolatát is, mondván, minisztersége idején orosz gyanúsítottakat adtak ki Moszkvának. Ő viszont „hazugságok, kontextusukból helytelenül kiemelt és tendenciózusan tálalt tények összetákolt gyűjteményének” és sértőnek nevezte a döntést. Utána aztán különösebb feltűnés nélkül lehúzott öt évet az EP-ben.
Trócsányi közismerten jó viszonyt ápol Lázár Jánossal, amint egy három hónappal ezelőtti videóból is kiderül, a miniszter a mesterének tartja az egykori szegedi alkotmányjogász professzort – hogy ez ez idő szerint éppen előny vagy hátrány a NER-ben, arról ugyancsak megoszlanak a vélemények.
Mindenesetre forrásaink szerint most „biztonsági játékosra” lehet szükség a pedofilbotrány árnyékában, vagyis nem a jelölt ismertsége, népszerűsége lesz a meghatározó – nem az volt a Schmitt Pál lemondásakor átélt válság idején sem, amikor Áder Jánost reaktiválták. Hanem az, hogy
miként Áder is említésre méltó botrány nélkül húzott le ott tíz évet, amire – és stábjára – máris nosztalgiával gondolnak a Fideszben. Azaz amíg Novák lemondása egyértelműen a közhangulat miatt volt elengedhetetlen, az utód kiválasztásánál nem feltétlenül a mérések döntenek majd, hanem Orbán politikai ösztöne.
A végső döntésre még van idő, hiszen az államfő lemondásához a parlament elfogadó nyilatkozata szükséges, egyelőre pedig még azt sem tudni, mikor ül össze az Országgyűlés, megvárják-e vele a tavaszi ülésszak kezdetét, február végét. Onnantól számított 30 napon belül kell megválasztani a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik köztársasági elnökét.
