- Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere az elmúlt években gigaüzletekkel vétette észre magát.
- 2020-ban, amikor távozott a londoni nagyköveti posztról, a tízmilliárdokat termelő fővárosi kaszinóbizniszben szerzett részesedést a néhai Andy Vajna helyébe lépve.
- Majd következett a Dunakeszi Járműjavító, amely kisvártatva egy 32 milliárd forintos MÁV-megrendelést nyert el, aztán Szalay-Bobrovniczky az orosz üzlettárssal belefogott egy egymilliárd eurós üzletbe, 1300 vasúti kocsi legyártásába az egyiptomi vasút számára.
- Egy hadiipari cégben, a legnagyobb cseh repülőgépgyárban egy 53 milliárd forintos állami hitel segítségével lett többsége.
- Miután 2022 májusában kinevezték miniszterré, sorra szállt ki az érdekeltségeiből: kaszinórészesedése a miniszterelnök informális tanácsadójaként ismert Habony Árpádra, a járműjavító és a repülőgépgyár a Mol-vezér Hernádi Zsoltra szállt át.
- Megtartotta viszont a vagyonkezelő cégét, a London Capital Zrt.-t, amelyben a tavalyi év végére bő 19 milliárd forint nyereség gyűlt össze a cégdokumentumok alapján.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2019 november végén alapította a London Capital Zrt.-t, amely beszállt a Garinvest Projekt Zrt.-be Garancsi István mellé, és ezzel a húzással a Las Vegas Casino Zrt. 40 százalékos tulajdonosa lett. A Las Vegas Casino Zrt.-be folyik be a nyereség a néhai Andy Vajna öt fővárosi kaszinójából.
Az üzletről Vajna életében azt írtuk, hogy a játékbarlangok évi 12 milliárd forint nyereséget, illetve osztalékként kivehető készpénzt bombabiztosan hoznak. 2020-2021-ben a Covid-járvány miatt ettől némileg elmaradt a profit, de 2022-ben már 20 milliárd forint osztalékot szavaztak meg a tulajdonosoknak. Tehát Szalay-Bobrovniczky, amint hazaérkezett a londoni nagyköveti posztról, azonnal egy igazi pénznyerő automatában jutott tulajdonrészhez.
A London Capital 2020-ban 24 millió, azután viszont már 1,625 milliárd forint osztalékot fialt Szalay-Bobrovniczkynak, és amint kiderült, a milliárdos tételt már honvédelmi miniszterként vehette ki a vagyonkezelőből.
Az előző két év azonban csak a bemelegítés volt, a London Capital Zrt.ben
A cégbíróságnak leadott dokumentumok alapján a honvédelmi miniszter a milliárdokat nem vette ki rögtön osztalék formájában, hanem az eredménytartalékba helyezte át – erről döntött 2023. május 26-án alapítói határozatban.
A 20,5 milliárdos bevételről a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésből annyi derül ki, hogy döntően (20,287 milliárd forint erejéig) részesedésekből származó bevételekről, árfolyamnyereségekről van szó, a többi kamat, illetve egyéb pénzügyi bevétel. Hogy miből állt össze a bő 19 milliárdos nyereség, abból két nagy tétel látszik a múlt év utolsó napján zárult mérlegben:
- 8,1 milliárd forint az „egyéb követelés” soron szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy a társaság itt mutatja ki az „adott kölcsönök, részvények előírt vételárrész összegét”,
- és 11,1 milliárd forint volt a bankszámlán.
A London Capital 2022-es évről szóló beszámolójában nem nevezik meg, hogy a hirtelen felduzzadt bevételek konkrétan miből adódtak, milyen cég részvényeinek eladásából származnak. Nincs szó benne leányvállalatról, nem bukkan fel a Garancsival közös kaszinós cég, a Garinvest Projekt Zrt. vagy más érdekeltség neve. Annyit tudhatunk, hogy Szalay-Bobrovniczky a 40 százalékos kaszinóérdekeltségétől megvált, és 2022 végén a Garinvest Projekt Zrt. tulajdonosi szerkezete átrendeződött: Garancsi részvénypakettje 67 százalékra nőtt, a kisebbségi rész pedig Habony Árpádé lett az ENTER-TNMNT Zrt. nevű cégen keresztül. Vételárat azonban nem közöltek, innen tehát nem derült ki, mekkora összegnek kellett a honvédelmi miniszter vagyonkezelő cégében landolnia.
A Garinvest Projekt Zrt.-ben viszont nyilvántartják a kaszinórészesedést: a bevásárláskor a Las Vegas 19,5 milliárd forint bekerülési értéken szerepelt a könyvekben. Ennek a 40 százaléka 7,8 milliárd forint – az induláskor ekkora érték kerülhetett a London Capital érdekeltségébe. Szalay-Bobrovniczky vagyonkezelőjének könyveiben ilyen számra nem bukkantunk, ám nem áll tőle távol a már említett 8,1 milliárdos tétel, amely részvények eladásából, árfolyamnyereségből származik a dokumentumok szerint.
Megkérdeztük a honvédelmi minisztert, hogy mennyiért adta el a kaszinórészvényeket, illetve a 11,1 milliárd forint miből került a London Capital számlájára, csak a kaszinókból származó vagy más bevételek is szerepelnek-e a gigantikus pénzügyi bevételek között, de cikkünk megírásáig nem reagált. Annyi biztos, hogy
Ebből elméletileg juthatott a London Capitalnak, legalábbis a korábbi évek gyakorlata az volt, hogy a Las Vegas Casino Zrt. évközben is fizetett osztalékot, és a London Capital csak 2022 végén szállt ki a kaszinóüzletből. A vagyonkezelő cég leadott mérlegében azonban nem könyveltek bevételt „kapott osztalék” címen.
Akármiből származik is a 20 milliárdos pénzügyi bevétel, illetve a 19 milliárd forintos nyereség, ez alapján a száz leggazdagabb magyar között van Szalay-Bobrovniczky Kristóf helye. A legutóbb a belépési küszöb a gazdaglistára 14,5 milliárd forint volt, ennyivel fért fel a könyves szakma mogulja, Kolosi Tamás a sor végére. Szalay-Bobrovniczkynak az ismert vagyonával is helye lett volna a toplistán, csak azért nem került fel, mert a 2002-es kezdettől követett szerkesztési elvek kizárják, hogy politikusok, illetve az azok szűk családi köréhez tartozó személyek vagyonát rangsorolják – mondta kérdésünkre Szakonyi Péter, a kiadvány szerkesztője.
Újabb innováció a vagyon elrejtésére
Szalay-Bobrovniczky tehát a London Capital 2019. november 25-ei megalakításától, mindössze három év alatt több mint 19 milliárd forint nyereséget hozott össze. Más kérdés, hogy a milliárdok mozgásából mit fogunk észlelni. A honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozatában ugyanis a tulajdonában álló cégeken kívül szerepel egy SBA Invest Kft. nevű társaság, amelyben Szalay-Bobrovniczky nem tulajdonos, hanem vagyonrendelő és kedvezményezett.
A bizalmi vagyonkezelőnek látszó társaság – amelyről korábban a Népszava írt – ugyanazon a címen van bejegyezve, mint a London Capital. Ha a honvédelmi miniszter az SBA Investbe helyezi a vagyonát, akkor nem sok látnivaló marad. A bizalmi vagyonkezelésnek ugyanis az a lényege, hogy nem nyilvános kinek, kiknek a vagyonát kezelik, és milyen eredménnyel. Előfordulhat tehát, hogy ezentúl
A vagyonnyilatkozatok amúgy sem adnak teljes és pontos képet a miniszterek jövedelmeiről, vagyonuk változásáról, még kevésbé az azok mögött álló gazdasági eseményekről. A honvédelmi miniszter legutóbbi vagyonnyilatkozata 2023. január 31-én készült, az előírások szerint 2022. december 31-ei állapotot kell tükröznie. Vagyis ha valamely cégében 2023 januárjában döntöttek osztalékfizetésről, és azt átutalták, akkor azt hiába keressük benne, arról elég a jövő évben vallani. A vagyonnyilatkozatban egyébként fel kell sorolni a jövedelemmel járó tevékenységeket és a cégérdekeltségeket, de csak azt kell beikszelni, hogy milyen sávba esik a tiszteletdíj vagy az osztalékjövedelem, pontos összegeket csak a saját vagyon – megtakarítás, pénzintézeti számlakövetelés, készpénz, nagy értékű ingóságok – esetében kell megadni.
Szürke zóna az év közben történt változás: a bejövő és a kijövő pénz egyenlegét nem látjuk, a vagyonnyilatkozat a bevallás időpontjában meglévő állapotot tükrözi, egyenleget közöl, de a folyamatot, az egymást követő gazdasági eseményeket nem mutatja. Ha cégérdekeltségről van szó, ott sem látjuk a konkrét gazdasági eseményeket, és a vagyonnyilatkozatban nem kell szerepeltetni azt sem, hogy adott cégrészesedésben mekkora összegű befektetés van, vagyis Szalay-Bobrovniczky Kristófnak nem kell arról nyilvánosan számot adnia, hogy a London Capital Zrt.-ben mennyi nyereséget halmozott fel.
A felvett osztalék szja-köteles, vagyis ha azt kiveszi valaki a cégéből, akkor be kell vallania – magyarázta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak. Addig azonban, amíg a pénz az eredménytartalékban van, arról nem kell számot adni, ahogy arról se, ha mondjuk egy kapcsolt vállalkozásnak kölcsönadják: akkor követelés lesz belőle.
Az újabb innováció a vagyon elrejtésére, hogyha saját néven futó cég helyett más tulajdonában álló vállalkozásra bízza (bizalmi vagyonkezelői konstrukcióban) egy képviselő vagy miniszter a vagyonát, ő maga csak vagyonrendelőként és kedvezményezettként lesz feltüntetve, de fogalmunk sincs, mekkora vagyont bízott az adott cégre, és rendelkezése alapján az mi kezdett vele, milyen eredménnyel forgatta, és hová továbbította a nyereséget.
A mentelmi bizottság és a bíróság is csak azzal foglalkozik, ha bizonyíthatóan eltitkolt vagyon, jövedelem van, ellenőrző procedúrát nem végeznek, ráutaló nyomok alapján nem boncolgatják a tényleges vagyoni helyzetet. Azt vizsgálják, hogy az érintett a törvény előírásának megfelelően, az előírt határidőig megtette-e a vagyonnyilatkozatot, annak részletezése nem követelhető – tette hozzá Ligeti.
