A legnagyobb humanitárius akciót hajtottuk végre
– így fogalmazott a múlt héten Orbán Viktor, amikor hazánk szerepét méltatta az ukrajnai háború elől menekülők befogadásában. Tény, hogy a miniszterelnök nem mondta meg, mihez képest tartja a „legnagyobbnak” Magyarország Ukrajnával kapcsolatos menekültügyi erőfeszítéseit, a hozzáférhető statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy hazánk a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb a középmezőnybe, bizonyos mutatók alapján pedig inkább a sereghajtók közé tartozik.
A kormányfő a péntek reggeli rádióinterjújában egyebek között arról beszélt, hogy több mint egymillió embernek biztosítottuk a belépését és/vagy áthaladását Magyarországon, és több tízezer ukrán él Magyarországon, „akiknek mi adunk munkát.”
Magyarország a magyaroké, de mi mégis hajlandók vagyunk az ukránoknak munkát adni, mert gondban vannak
– értékelte a kormányfő az ukrán menekültek hazai ellátását.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint 2022 februárja óta Ukrajnában 3,7 millió belső menekültet tartanak számon, 6,4 millió ember pedig külföldön keresett menedéket a háború elől. Európában december végéig összesen 5,9 millió ukrajnai menekültet tartottak nyilván, közülük közel 2 millióan tartózkodnak az ukrajnai válság kezelését célzó, úgynevezett Regionális Menekültügyi Cselekvési Terv (RRP) partnerországainak valamelyikében.
Az RRP-t 2022. március elején indították a befogadó országok kormányainak részvételével. Ide tartoznak
- Bulgária,
- Csehország,
- Észtország,
- Magyarország,
- Lettország,
- Litvánia,
- a Moldovai Köztársaság,
- Lengyelország,
- Románia,
- illetve Szlovákia.
Ami Magyarországot illeti: az ENSZ naprakész statisztikája szerint alig több mint 41 ezer ukrajnai menedékkérő kért védelmet tavaly december végéig. Igaz, a menedékes státuszt ténylegesen megszerző ukránok száma ennél valamivel kevesebb lehet. Mindezzel hazánk az utolsó előtti helyen áll az RRP ernyője alatt menedékkérőket fogadó országok között.
Az adatokat átböngészve látszik, hogy a legnagyobb terhet ezen országok közül nem Magyarország, hanem Lengyelország viseli a maga 1,64 millió, védelemért folyamodó menedékkérőjével. A második a Magyarországhoz népességszámban a legközelebb álló Csehország, ott több mint 581 ezer védelmet kérő ukránról tudnak. Az Oroszország által 2022-ben lerohant Ukrajnával szomszédos Románia és Szlovákia szintén Magyarország előtt jár: előbbiben 155 ezer, utóbbiban valamivel kevesebb mint 135 ezer ember kért védelmet. A balti államok, Litvánia, Észtország és Lettország szintén Magyarország előtt jár ebből a szempontból.
Az ENSZ másféle adatokat is közöl országonkénti bontásban az Ukrajnából érkező menekültekről. Egy másik kulcsadat szerint az Ukrajnából érkező, nyilvántartott menedékkérők száma összesen valamivel több mint 65 ezer volt hazánkban, amivel az RRP-országok középmezőnyéhez tartozunk. A két szám közötti eltérést az magyarázza, hogy sokan – noha jó eséllyel szintén a háború elől menekültek el – nem kértek még védelmet, vagy például munkavállalási tartózkodási engedéllyel laknak Magyarországon – mondta lapunknak Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának jogi főmunkatársa.
Amint a statisztikákból kiderül, Ukrajna felől 2022. február 22-e óta mintegy 4,2 millióan létpék át a magyar határt. Ez azonban a menedékkérőkön túl magába foglalja az ingázókat, a vásárolni átjárókat, valamint azokat is, akik csupán áthaladtak az ország területén. Hogy az erről szóló – napi bontásban közölt – rendőrségi statisztikák miért és mennyiben félrevezetők, korábban itt írtunk részletesen.
Szekeres Zsolt szerint arról valójában nincs pontos adat, hogy Ukrajnából ténylegesen hány ember menekült ide, és él tartósan Magyarországon. Ennek az az oka, hogy a ténylegesen menekülők között nagy számban vannak magyar állampolgárok is, akik ilyen minőségükben nem jelennek meg a menekültügyi statisztikákban. Hasonlóan nehezen szétszálazhatók a munkavállalással kapcsolatos adatok is.
Az ukrán menedékesek foglalkoztatása Magyarországon sok szempontból problémába ütközik. Nagyon sok munkáltató még csak nem is tudja, hogy menedékes okmánnyal lehet jogszerűen foglalkoztatni ukrán állampolgárokat
– magyarázta Szekeres Zsolt, hozzátéve: a szürke- és feketefoglalkoztatás, a kizsákmányolás szintén felütötte a fejét. Tovább árnyalja a képet, hogy a Magyarországon élő ukrán menedékesek fele gyerek, a felnőttek nagy része pedig idős, ők így szintén nem dolgoznak. A miniszterelnök által elmondottakkal összefüggésben az mindenesetre igaznak tűnik, hogy az Ukrajnából menekülteknek jogosultságuk van legálisan munkát vállalni Magyarországon. A munkaerőpiacon ténylegesen megjelenők száma azonban Szekeres szerint a magyar állampolgárokat is beleértve mindössze pár tízezer fő lehet.
A gyakorlat azt is mutatja, hogy nem egyértelmű a kép az ukrán gyerekeknek az oktatáshoz vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése szempontjából sem. Szekeres Zsolt szerint ennek az egyik oka, hogy nagyon sokáig nem volt semmiféle érdemi koordinációja a feladatnak, és nem volt valódi, közérthető tájékoztatás sem. Ez részben a hazai menekültügyi rendszer módszeres szétverésének köszönhető – tette hozzá.
Ami a lakhatással kapcsolatos feladatokat illeti: tavaly szeptemberben a kormány átírta a szabályozást. Többek között ötezer forintra csökkentették a korábban hétezer forintos állami finanszírozást, amelyre a szállásadók az elszállásoltak után jogosultak. A Szabad Európa cikke szerint ráadásul szeptember 15-től el kellett hagyniuk a magyar állam finanszírozta szálláshelyüket azoknak a munkaképes korú menedékeseknek, akik nem dolgoznak, illetve, ha munkahelyük nem szerződik le a szállásadójukkal. A szálláshelyeken így
- a 65 év felettiek maradhattak,
- valamint a fogyatékossággal élők,
- a várandós nők,
- a 18 év alattiak és az egyik szülőjük.
A másik szülőre viszont már a munkaképes korúakra vonatkozó szabályozás vált érvényessé, ami Szekeres Zsolt szerint drámai következményekkel, így például menekültcsaládok szétszakításával is járt.
Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, pontosan mit értett a kormányfő a „legnagyobb humanitárius akció” kifejezésen, illetve mihez képest volt ez a legnagyobb. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
