Belföld

Vona Gábor pártot alapít

Karancsi Rudolf / 24.hu
Karancsi Rudolf / 24.hu

Fontos pillanatához érkezett a Második Reformkor Alapítvány története, kezdte csütörtöki bejelentését Vona Gábor.

A Jobbik korábbi elnöke azt mondta, 2018-ban az elvesztett választás után azt érezte, új politikai kultúrára, szemléletre van szüksége. Ezért a pártelnöki címről való lemondása után bejelentette a bíróságon a Második Reformkör Alapítványt, amit egy év után bejegyeztek. A Covid-járvány sok tervüket felborította, de elkezdtek közösséget építeni, és 2022 második felében azt érezték, hogy egyesületre is szükségük van ahhoz, hogy ezt a munkát folytathassák. Négy év alatt előadásokat tartottak, kerekasztal-beszélgetéseket, két online népszavazást szerveztek, több online tartalmat és vándorkiállítást csináltak, sorolta. A közéleti civil szerveztek közül az övék az egyik legaktívabb szerinte. Nem nézték, ki honnan jött, a közös ügyeket keresték mindenkivel, fogalmazott.

Vona elmondta: bár nem tartottak tagtoborzást, „nagyszerű, jó csapat gyűlt össze az ország és a világ minden pontjáról.” Eközben arról vitáztak, mit jelent a XXI. században a reformkor.

Három dolog kezdett körvonalazódni:

  • kialakult bennük egy jövőkép, hogy lehet a középkor helyett reformkor Magyarországon, egy önszerveződő Magyarország, egy önbecsüléssel bíró társadalom, egy egyetemes magyarság;
  • nem ideológiák mentén gondolkodnak, hanem politikai szemlélet mentén, amit úgy hívnak, hogy reformkoriság;
  • konkrét ügyeik vannak, törvényjavaslatokat gyártanak, amik megkülönböztetik őket a többi politikai szervezettől.

Amikor ezt a három dolgot egymás mellé tettük, azt vettük észre, hogy hoppá, ez egy politikai identitás, hogy született egy politikai identitásunk, ami a miénk, hogy tudunk újat és mást mondani. Eközben látva azt, ami a világban zajlik, átélve a környező világ problémáit, látva a hazai politikai kiúttalanságát, ezt az együtthatást, ha egészében vizsgáljuk, akkor nem maradt más, mint hogy ennek a közösségnek, a Második Reformkor közösségnek, ki kell lépnie a civil közélet kereti közül, és be kell lépnie a pártpolitikába

– mondta Vona Gábor.

Hozzátette, úgy érezték, nincs értelme tovább várni, kitérni a feladat elől. „Úgy éreztük, nem tudunk már civil szervezetként többet kell tenni a második reformkorért, ki kell hajóznunk a pártpolitika veszélyes vizeire” – tette hozzá.

Azt mondta, tudja, hogy a pártokkal Dunát lehetne rekeszteni, de nem képviseli, nem szólítja meg őket egyik sem, és ha így van, akkor képviselik magukat, és hiszik, hogy mások is vannak, akik keresik egy ilyen politikai közösség támogatásának a lehetőségét.

Úgy döntöttünk, büszkén, hogy párttá alakulunk

– jelentette be.

A párt neve Második Reformkor lesz, vagy ahogy ők mondják, 2RK.

Weboldalukon közzétették a párt vezetőinek névsorát is – az országos politikából ismert szereplők nincsenek köztük, és egyelőre életrajzokat sem mellékeltek.

Ma a magyar politikát a törzsi viszályok jellemzik Vona szerint, amikből ők ki akarnak lépni. Csak az ügyeikért kívánnak dolgozni, és közben hidakat építeni, a teremtő energiákat keresni.

Leszögezte, hogy egyik oldalhoz sem akarnak odacsapódni, sem a kormánypártokkal, sem az ellenzékkel nem működnek együtt.

A saját utunk fogjuk járni, a saját ügyeinket képviselve

– zárta gondolatait.

A kormánypárti Magyar Nemzet még augusztus végén írta meg, hogy az ATV Öt című műsorából távozó Vona Gábor pártot alapíthat. A politikus ez idő alatt nem nyilatkozott a terveiről, az ATV-től való távozását boncolgató cikkekből pedig csak annyi derült ki, hogy „nagy dobásra” készül.

Az elmúlt napokban olyan hírek is szárnyra keltek az ellenzéki oldalon és a volt jobbikosok között, hogy Vona a főpolgármester-jelöltségre aspirálhat. Megkerestük ezzel őt is, de a csütörtöki bejelentésig nem akart nyilatkozni. Több baloldali ellenzéki politikussal is beszéltünk, akik nem hallottak ilyen tervről. Karácsony Gergely főpolgármester úgy vélekedett, Vona okosabb annál, minthogy beszálljon a budapesti kampányba. Az MSZP-s Molnár Zsolt is azon a véleményen volt, hogy a főváros nem nyerhető terep a volt jobbikos politikusnak, de hozzátette, az a logika érthető lenne, ha hallgatólagos kormánypárti támogatással egy az ellenzéki szavazók számára komolyan vehető jelöltet is „beküldenének” Karácsony és a majdani fideszes induló közé.

Pártok a Jobbik nyomában

A 2018-as parlamenti választáson Vona vezetésével 19 százalékos eredményt elérő Jobbik azóta darabokra szakadt.

  • Még 2018-ban Toroczkai László volt Jobbik-alelnök vezetésével és számos más, a Jobbikból kivált politikus részvételével megalakult a Mi Hazánk, amely a 2022. áprilisi választáson 6 százalékos eredménnyel bekerült az Országgyűlésbe.
  • A 2022-es választás után a Jobbikot az ellenzéki összefogás részeként vezető Jakab Péter is távozott a pártból, és A Nép Pártján néven mozgalmat alapított, mely később párttá alakult.
  • 2020-ban pártot hozott létre Volner János korábbi Jobbik-alelnök is, ez azonban semmilyen választáson nem indult el, és bár Volner 2022-ben azt közölte, hogy Huxit Párt néven folytatják, Magyarország EU-ból való kilépését előkészítendő, az év végén mégis elszegődött az Orbán-kormány diplomatájának Szingapúrba.
  • Szintén diplomata lett Bencsik János volt jobbikos képviselő (bár Kanadában nem engedik főkonzultként munkába állni), aki annak a Polgári Válasz nevű pártnak a vezetője volt, mely a 2022-es választáson egyetlen egyéni jelöltet indított.
  • Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő ReforMerek néven alapított pártot 2021 végén, a 2022. tavaszi választáson nem indultak el, de azt közölték, hogy a 2024. júniusi EP-választást célba veszik.
  • A parlamentbe legutóbb az ellenzéki összefogás részeként bejutó Jobbikot jelenleg Gyöngyösi Márton EP-képviselő vezeti, aki bejelentette: a Jobbik többet nem vesz részt az ellenzéki pártok együttműködésében. A párt megalakulásakor 10 fős frakciója azóta 8 tagúra olvadt, Jakab mellett kiszállt Varga Ferenc is, aki ma már a DK politikusa.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik