A múlt héten Budapestre látogatott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége. Az uniós pénzek felhasználását vizsgáló küldöttség – melyben minden nagyobb uniós pártcsalád képviseltette magát – arra volt kíváncsi, hogy jól és jogszerűen hasznosulnak-e Magyarországon az uniós támogatások. A vizsgálódás tétje nagy, hiszen a jogállamisági eljárás keretében befagyasztott 6,3 milliárd euró felzárkózási támogatáshoz és a helyreállítási alapból jutó 5,8 milliárd euróhoz csak azután juthat hozzá Magyarország, ha teljesítette az elvárt korrupcióellenes intézkedéseket, és részben megreformálta a bírósági rendszerét.
A küldöttség tagja volt Daniel Freund német zöldpárti képviselő, az Orbán-kormány egyik legeltökéltebb nemzetközi kritikusa, aki a 444-nek adott interjújában csalódást keltőnek és kijózanítónak nevezte a látogatást.
Egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a kormány mindent megtesz ezeknek a forrásoknak a felszabadítása érdekében
– vélekedett Freund, holott szerinte ez közös érdek lenne most, amikor történelmi léptékű infláció tombol a kontinensen, különösen Magyarországon.
Némi fejlődést így is érzékeltek: az Integritás Hatóság vezetőjével, Biró Ferenccel a zöldpárti képviselő szerint előremutatóak voltak az egyeztetések.
Freund azt is elárulta, hogyan hasznosulnak a magyarországi terepmunka tapasztalatai: a képviselők a jövő héten adják elé a megállapításaikat a bizottságnak, a következő plenáris ülésen a várakozások szerint határozatot fogad el a parlament a magyarországi helyzetről. Azonban a képviselő ezt a megközelítést kudarcnak tartja:
A reformjavaslatok 9 hónapja az asztalon vannak, és azóta érdemi előrelépést nem tapasztaltunk. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a pénzeket továbbra is vissza kell tartani, de a bizottságnak el kell gondolkodnia azon, milyen újszerű nyomásgyakorlásra volna szükség, hogy érdemi változást lehessen kikényszeríteni a magyar kormány részéről.
Hozzátetette: a magyarországi cégektől, újságíróktól, civil szervezetektől azt hallotta, hogy nem javul, hanem romlik a helyzet.
Freund szerint a magyar kormánytagok megpróbálnak ugyan felszabadítani bizonyos forrásokat, de lehetőleg úgy, hogy „a legkisebb változtatásokat kelljen eszközölniük a kifogásolt rendszerek működésében”.
A kormány úgy tesz, mintha puszta adminisztratív igénnyel lépnénk fel, és nem egy korrupt rendszer működésének tüneteivel szembesülnénk. Jó példa az, ahogy az egyszereplős közbeszerzésekről beszél a kormány. Úgy állítják be, mintha egy bürokratikus problémával állnánk szemben. Mintha nem tudnák, hogy piaci szereplők évek óta azért maradnak távol az ilyen eljárásoktól, mert pontosan tudják, hogy azokat a kormányhoz hűséges szereplők nyerik majd el. Nem azért nincsenek kihívók, mert adminisztratív okból ellehetetlenítik őket, hanem mert a piaci konkurencia tisztában van vele, hogy úgysincs esélye
– mondta a német képviselő.
Freund szerint Orbán Viktor ma a legkorruptabb politikus Magyarországon. Érvelése szerint egészen más, ha „egy államban szervezetlenség miatt tombol a korrupció”, mint amikor „egy erős kezű vezető a rendszer lényegévé teszi és maga irányítja a pénzek elszipkázását”.
Az uniós delegációt a miniszterelnök és Varga Judit igazságügyi miniszter nem fogadta, de Navracsics Tiborral találkoztak. A területfejlesztési miniszter szerint érezhető volt, hogy a delegáció nem olvasta azokat a háttéranyagokat, amelyeket előzetesen kiküldtek nekik, ráadásul számos képviselőnél a politikai előítéletek is befolyásolták a véleményalkotást.
