Két dolog történt csütörtökön egyszerre a Magyarországnak járó uniós pénzekkel kapcsolatban:
- kiderült, hogy az Európai Bizottság biztosainak heti találkozóján, a következő kollégiumban nem kerül napirendre sem a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzek megszavazása, sem a kondicionalitási eljárás lezárása. Erről a Bloomberg írt először, és lapunk is így hallotta.
- A másik, hogy az Európai Parlament költségvetési bizottságának azon tagjai, akik a Magyarország ellen indított eljárásért felelősek, sajtótájékoztatót tartottak (erről Ujhelyi István független, korábban MSZP-s EP képviselő számolt be), ahol röviden összefoglalták azt, mit gondolnak a 17 javaslat teljesítéséről, amit az Orbán-kormány megígért azért, hogy ne vegyék el tőle a kohéziós pénzeket.
Arról, hogy pontosan mi a vita tárgya, itt írtunk részletesen. Akkor azt írtuk, a magyar kormány úton van afelé, hogy a pénzekhez hozzájusson, de szinte biztos, hogy hosszú távon ellenőrizni fogja a bizottság a magyarországi helyzetet.
Az Európai Parlament is nagyjából erre jutott. Azt írják a 17 ígéret hatoldalas értékelésében, amely eljutott a 24.hu-hoz is, hogy még akkor sem elégségesek ezek a vállalások, ha mind a 17 teljesül november 19-ig, de erre nem nagyon van esély, mivel jó részük hosszútávú monitorozást igényel. A bizottság szerintük eleve korlátozottan határozta meg a problémák körét, és ha ezeken javítanak is, akkor sem lesz rendben a jogállamiság Magyarországon.
A jogállami tárgyalócsoport, amely a javaslatot az Európai Parlament elé fogja terjeszteni, a négy nagy parlamenti pártcsoport tagjaiból áll:
- Petri Sarvamaa, Európai Néppárt;
- Eider Gardiazabal, Szocialisták és Demokraták;
- Moritz Körner, a liberális Renew;
- Daniel Freund, Zöldek.
A jelentés külön-külön is pontozza, hogy mely ígéretek milyen szinten elegendők a jogállami problémák javítására, és milyen minőségben teljesítették őket. Zöld, azaz megfelelő értékelést csak a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozása, valamint a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében elfogadott jogszabályok kaptak, a teljesítés minőségében pedig három ígéret kapott zöld jelzést:
- az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása,
- a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése,
- valamint az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal való együttműködés erősítése.
Ebben az esetben egyébként a zöld jelzés nem annyira a minőséget jelzi, inkább azt, hogy már elfogadta őket az Országgyűlés.
A parlament értékelése azért problémás, mert nyomást tud gyakorolni a bizottságra. Erre több módszerük is van, de a legkeményebb fegyver az, hogy meneszteni tudják a teljes Európai Bizottságot.
Az pedig, hogy a bizottság nem tűzte napirendre egyik ügy tárgyalását sem, azért gond, mert a teljes menetrendet felrúghatja. A Helyreállítási Alapról az év végéig szavaznia kell a bizottságnak és a tanácsnak is, az utóbbi pedig december elején ülésezik. Addig lesz még egy kollégiumi ülés, ahol a bizottság megszavazhatja a javaslatokat, ez a jövő hét utáni héten esedékes, november végén, december elején.
