Belföld

Kikről szavazhat majd az új parlament?

Balogh Zoltán / MTI
Balogh Zoltán / MTI
Nem hagy sok feladatot a következő parlamentre a jelenlegi hatalom a személyi kérdésekben: néhány alkotmánybírón és az ombudsmanon kívül szinte minden állami vezetőről csak két-három ciklus múlva kell majd újra voksolni. Miután a hírközlési hatóság vezetője lemondott, utódjáról még ebben a ciklusban fognak szavazni, és várhatóan ez lesz az eljárás a számvevőszék új elnöke esetében is.

Nem sok mozgástere lesz a személycserékre a következő ciklus parlamentjének, hiába van hosszú idő után először reális esélye a kormányváltásnak: úgy bebetonozták több állami szerv vezetőit, hogy néhány alkotmánybírón és az ombudsmanon kívül várhatóan más közjogi méltóság kilétéről nem is kell majd dönteni. Kérdéses még az Állami Számvevőszék elnökének a sorsa, akinek jövő nyáron jár le a mandátuma. A vonatkozó jogszabály nem zárja ki, hogy hónapokkal korábban voksoljanak az új elnökről, így akár a mostani parlament is dönthet – ezt erősítették meg a 24.hu informátorai is. Államfőt is még a jelenlegi parlamenti többség választhat öt évre, a jegybankelnökről azonban már a következő ciklusban lesz döntés. Matolcsy György mandátuma 2025 márciusában jár le. Megnéztük, hogy az egyes intézményeknél meddig maradhatnak hivatalukban a vezetők.

Köztársasági elnök

Áder Jánosnak 2022. május 10-én jár le a mandátuma, várhatóan nem sokkal a parlamenti választás után. Mivel az alaptörvény (a korábbi alkotmányhoz hasonlóan) két ciklust enged a köztársasági elnöknek, nem lehet harmadszor is megválasztani, ezért biztosan új államfő követi őt. Az ellenzék benyújtott ugyan egy alaptörvény-módosítást, amely lehetővé tenné, hogy az új parlament válassza meg Áder utódját, ám a kormánypártok minden bizonnyal még az áprilisi választás előtt dönteni fognak a kilétéről.

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg, ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlása szükséges. Az új államfőnek 2027-ig szól majd a megbízatása, és kulcsszerepe lehet a következő ciklus kinevezéseiben, ugyanis több állami vezetőt nem a parlament választ meg, hanem az államfő nevez ki – a miniszterelnök javaslatára –, így például a jegybank és a Költségvetési Tanács elnökét is.

Hiába nyerne kétharmaddal vagy akár nyolcnyolcaddal az ellenzék, ezeket a bebetonozott vezetőket nem tudná törvényesen idő előtt eltávolítani, még Polt Péter legfőbb ügyészt sem. Az igazi kérdés az, hogy a Fidesz által kinevezett tisztségviselők hogyan próbálnak majd keresztbe tenni az új kormánynak, de ebben egyelőre mindenki sötétben tapogatózik

– mondta a 24.hu-nak Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász, aki szerint vannak korlátjai is az obstrukciónak.

Példaként a 2010-es kormányváltást hozta fel, amikor a kétharmados többség birtokában is csak egy közjogi méltóságot, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Baka Andrást távolították el idő előtt, átszervezésre hivatkozva: a Legfelsőbb Bíróságot átnevezték Kúriának, így szüntették meg Baka pozícióját. Baka András emiatt beperelte a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán, nyert is, az államot elmarasztalták, és több mint százezer euró kártérítésre kötelezték.

„Még Simor András jegybankelnök is kitölthette a 2013-ig tartó mandátumát, pedig sok csörtéje volt a kormánnyal” – emlékeztetett az alkotmányjogász.

Máthé Zoltán / MTI Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlésben 2020. május 2-án.

Magyar Nemzeti Bank

Matolcsy György jegybankelnöknek 2025 márciusában jár le a mandátuma, vagyis a következő ciklus vége felé. Matolcsy a jogszabályok szerint már nem ismételhet, utódját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Kérdés, hogy egy Fidesz-közeli államfő mennyire akar és tud betartani egy esetleges ellenzéki kormányfőnek. (Sólyom László elnöksége idején volt arra példa, hogy az államfő nem egyeztetett az ombudsmani tisztségre jelölt személyekről, mire a baloldali parlamenti többség a Sólyom által megnevezett jelölteket szavazta le többször.)

„Az államfő nem mondhatja, hogy nem nevezi ki a kormányfő által ajánlott személyt például jegybankelnöknek, ha az a jogszabályi feltételeknek megfelel, legfeljebb arra hivatkozhat, hogy a jelölt kinevezése az államszervezet működésének súlyos zavarát idézi elő. Ez azonban csak extrém, kiélezett esetekben működhet” – mondta érdeklődésünkre Karsai Dániel.

A Költségvetési Tanács elnökének, Kovács Árpádnak 2024-ig szól a megbízatása, vagyis a ciklus közepén kell kinevezni az új elnököt. Személyére a kormányfő tesz javaslatot, kinevezéséről ugyancsak az államfő dönt.

Állami Számvevőszék

Az addig fideszes országgyűlési képviselőként dolgozó Domokos Lászlót még 2010-ben választották meg az ÁSZ elnökének, 2022. július elején jár le a megbízatása. Információink szerint még ebben a ciklusban megválasztják az utódját, aki 2034-ig vezetheti majd az Állami Számvevőszéket. A számvevőszéki törvény ugyanis nem rendelkezik arról, hogy a régi elnök mandátumának lejárta előtt hány nappal kell megválasztani az újat. A jogszabály csak annyit ír, hogy „az Országgyűlés a képviselők köréből egy nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre, amely javaslatokat tesz azokra a személyekre, akik az ÁSZ elnökévé választhatók”. Ilyen testület egyelőre még nem állt föl.

Ha ebben a ciklusban mégsem  szavaznának az új elnökről, akkor csak kétharmados ellenzéki győzelem esetén kellene Domokosnak aggódnia, mivel a jogszabály szerint addig hivatalában maradhat, amíg nem választanak helyette új elnököt kétharmados többséggel. A szervezetnek november óta két alelnöke van, miután Domokos nemrég kinevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöki posztjáról lemondó Karas Monikát. Az alelnökök megbízatása is 12 évre szól.

Kovács Tamás / MTI Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Bírósági, ügyészségi vezetők

A Kúria elnökét és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét kilenc évre nevezik ki. Varga Zs. András volt főügyész-helyettes és alkotmánybíró 2021 elején kapta meg a Kúria vezetését, ő ezért 2030-ig maradhat, az OBH-nál pedig a Handó Tündét váltó Senyei György Barna 2029-ig.

Az Alkotmánybíróságban biztosan sor kerül néhány személycserére, mivel hat tagnak a következő ciklusban jár le a mandátuma, kétharmaddal lehet helyettük újakat választani. A többség, az elnökkel együtt kilenc fő azonban tovább marad, van, aki egészen 2031-ig. Az alkotmánybírákat 12 évre választják ugyanis, ráadásul eltörölték azt a rendelkezést, amely a hetvenedik év betöltéséig engedte csak betölteni a posztot.

Az ellenzék által leginkább meneszteni kívánt figura Polt Péter. A legfőbb ügyész mandátuma 2028 decemberéig szól, de 2025-ben betölti a 70. évét. Ha azonban akkor sincs kétharmados többség egy új legfőbb ügyész mögött, akkor Polt is tovább maradhat, amíg meg nem találják utódját, emiatt beszélnek többen életfogytig tartó kinevezésről.

Polt Péter legfőbb ügyész.

Médiatanács, ombudsmanok és választási szervek

A következő parlament választhatta volna meg jövő ősszel az NMHH és a Médiatanács elnökét, azonban Karas Monika lemondásával ez a lehetőség elveszett. Az új elnök kilenc évig maradhat majd a posztján, a közmédia már megelőlegezte, hogy Koltay András lesz az, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, korábbi Médiatanács-tag. A médiatanácsi tagok megbízatása 2028 decemberéig szól.

Az alapvető jogok biztosának mandátuma 2025 szeptemberében jár le, a következő parlament kétharmaddal választhat helyette valaki mást Kozma Ákos helyett. A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság elnökét, Péterfalvi Attilát 2019 végén választották újra, így 2028 decemberében jár csak le a megbízatása.

Aki azt gondolta, hogy legalább a 2026-os választás megszervezésekor nem kell majd bebetonozott tisztségviselőkkel viaskodnia az új kormánynak, az téved. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke még a 2030-as parlamenti voksolás megszervezésén is dolgozhat a mandátuma szerint, a Nemzeti Választási Iroda elnöke pedig egészen 2029 őszéig maradhat a posztján.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik