A 2018-as országgyűlési választás idején hamisítás gyanúja miatt összesen 122 helyen indult nyomozás a képviselő-jelöltséghez szükséges ajánlásokkal kapcsolatban, azaz átlagban minden választókerületre legalább egy ilyen vizsgálat jutott. A rendőrség azóta valamilyen formában az összes ügyet lezárta, ám az ügyészségen még most – fél évvel a soron következő választás előtt is – nagy erőkkel folyik a nyomozás egy, a budapesti 4-es számú választókerületet érintő, 2018-as ügyben.
A jórészt a II. kerületet lefedő választókörzetben az LMP-s Ungár Péter ajánlásait 2018. március 10-én kezdték vizsgálni, miután a helyi választási iroda néhány elhunyt személy nevét is megtalálta a leadott ajánlási íveken.
Azt, hogy pontosan mi történt, még most sem lehet tudni, mert a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a vizsgálat érdekeire hivatkozva nem közöl részleteket. A KNYF kérdésünkre csak annyit árult el, hogy az eljárás során már több mint száz személy tett tanúvallomást, öt személyt pedig gyanúsítottként hallgattak ki.
Ungár Péter, aki a 24.hu-tól tudta meg, hogy a 2018-as nyomozás még nem ért véget, azt mondta, őt eddig egyszer sem keresték a hatóságok, még tanúvallomást sem kértek tőle, sőt, az egykori kampányfőnöke sem tud a folyamatban lévő nyomozásról. Az LMP-s politikus szerint érthetetlen, hogy az ügyészség ekkora energiákat öl egy olyan, valós támogatással rendelkező jelölt ajánlásainak ügyébe, aki több mint 10 százalékos eredményt ért el a választáson, miközben számos jelölt, akik az állami pénzeket felmarkoló kamupártok színeiben indultak, megúszták a vizsgálatokat. Ungár szerint a II. kerületben meglehetősen egyértelmű volt a helyzet például a Munkáspárt esetében, amely – miután leadta az induláshoz szükséges 500 ajánlást – összesen 167 szavazatot kapott, vizsgálat azonban nem indult az ajánlások valódiságát illetően.
A választókerületben 2018-ban a nyolc induló közül a fideszes Varga Mihály győzött a szavazatok 41,8 százalékával, a második a DK-s Niedermüller Péter lett 37,1 százalékkal, Ungár futott be harmadiknak 10,1 százalékkal, ami egyébként 5848 szavazatot jelentett.
Az ügyészség nemcsak személyesen hallgatott meg a tanúkat, hanem levélben is kért be vallomásokat a kerületi lakóktól. A Központi Nyomozó Főügyészség írásbeli vallomástételre felszólító leveleiben az áll, hogy az érintett neve egy, a választás rendje elleni bűntett miatt indított nyomozás ügyében merült fel, ezért „indokolt a tanúként való kihallgatása”. Az elküldött levélben azonban nemcsak arra kérdeznek rá az érintetteknél, hogy Ungár Péter számára adtak-e ajánlást, hanem arra is, hogy az elmúlt tíz évben „mikor, kinek és milyen körülmények között” adták meg a személyes adataikat, illetve aláírtak-e pártok számára ajánlóívet. Mivel információink szerint ilyen típusú vallomáskérő levelet még a közelmúltban is postáztak, megkérdeztük az ügyészséget, tervezik-e még a tanúk körének bővítését.
A megjelölt ügyben a nyomozás folyamatos, erre tekintettel a tanúként kihallgatott személyek köre is egyre bővül
– írta válaszul a KNYF.
A Magyar Hang már 2019 nyarán foglalkozott a tíz évre visszamenő adatgyűjtéssel, amely a lap szerint politikai véleményre vonatkozó különleges adatok gyűjtését célozta. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke akkor azt írta a lapnak, hogy jogszabály biztosítja a hatóságok számára a különleges adatok kezelését, amennyiben bűnüldözési célra használják fel azokat. A jelek szerint azóta több mint 100 választótól gyűjthettek be ilyen érzékeny adatokat a II. kerületben.
Az ORFK tájékoztatása szerint a 2018-ban megkezdett 122 nyomozásból egy alkalommal állítottak valakit bíróság elé, 16 esetben pedig az ügyészségnek továbbították az ügyet vádemelési javaslattal. A 24.hu-nak megküldött „leltár” szerint 16 ügyet hatáskör hiánya miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz tettek át, 46 ügyet ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, egy esetben feltételes ügyészi felfüggesztés történt, 42 eljárást pedig megszüntettek.
