Belföld

Orbán sztrájktilalma után jókora kunkorokra kényszerítik a repülőket a légiirányítók

Miután munkabeszüntetésüket a kormány megtiltotta, a jelek szerint munkalassításba kezdtek a ferihegyi légiirányítók: a fapadosok és az oligarchák magángépei is kacskaringózhatnak a levegőben.

Jócskán megnyúltak egyes Budapestre érkező és innen induló járatok le- és felszállási útvonalai július végétől – tudtuk meg pilótáktól, és alátámasztják ezt a magyar fővárosba közlekedő légitársaságok gépeinek repülési adatai is.

Nagyjából azóta érzékelhető a változás, hogy bő két hete megjelent Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával az a kormányrendelet, amely megtiltotta a béremelést keveslő légiirányítók tervezett sztrájkját. Azóta a repülők a korábbi – a lehető legrövidebb – útvonal helyett gyakran nagyobb kanyarokat, hurkokat tesznek meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében. Természetesen nem a légitársaságok viszik városnéző repülésekre utasaikat: a térképeken is kivehető kacskaringókat a légiirányítók jelölik ki a gépek számára. A Dubaj–Budapest járat útvonala például májustól júliusig szinte nyílegyenes volt, augusztusban viszont a lenti képernyőfotó alapján már jókora kanyarokkal érte csak el Ferihegyet.

Megjáratták a Wizz Air rodoszi járatát is, és nem tettek kivételt az OE-LEM lajstromjelű Bombardier-vel sem (mint alábbi képünkön látható), e magángépet Mészáros Lőrinc rendszeresen használja, de utazott már rajta Orbán Viktor is.

A 24.hu információja szerint a hosszabb útvonalakat szabályosan, a biztonsági előírásoknak megfelelően jelölik ki a gépeknek, de jellemzően csak akkor szokták bejárni, ha túlságosan megtelik a főváros felett a légtér, illetve arra készülve határozzák meg őket, ha megszakadna a rádiókapcsolat, és a pilótának az irányítók segítsége nélkül kellene földet érnie.

Tény, hogy tavalyhoz viszonyítva jelentősen megnőtt a forgalom Budapest légterében, a HungaroControl Zrt. közlése szerint a Liszt Ferenc repülőtér forgalma 97 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a 2021-es számok így is jelentősen elmaradnak a 2019-ben mért rekordszámú gépmozgástól. A légtér zsúfoltsága ez alapján nem feltétlenül indokolná a kacskaringózást. Forrásaink szerint amögött nem is a forgalom, inkább „masszív munkalassítás” rejlik, és a légiirányítók „bosszúja” már internetes szakmai fórumokon is vitákat váltott ki.

A légitársaságoknak mindenesetre komoly extrakiadást jelenthet a hosszabb útvonal, az alkalmanként akár 5-10 perces késlekedés pedig a menetrend csúszását okozhatja.

A munkalassítás ahhoz hasonlítható, amit valaha a Malév-pilóták vetettek be a megfeneklett bértárgyalások élénkítésére: a kapitány saját hatáskörben dönthetett arról, hogy két órával meghosszabbítja a legénység szolgálatát, ha úgy ítélte meg, hogy megfelelő állapotban vannak ehhez. Munkalassítás idején rendre fáradtnak találtatott a legénység, így nem tért haza aznap a repülőgép, és borult a menetrend. A tetemes pluszkiadások miatt a Malév gyorsan beadta a derekát.

Ami a légiirányítókat illeti, egyelőre nincs hír arról, hogy gyorsították volna a bértárgyalásokat, legalábbis a HungaroControl vezetése nem reagált a 24.hu kérdésére, és a légiirányítókat képviselő Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezetét sem sikerült szóra bírnunk az ügyben.

A légiirányítók július 27-én kezdtek volna határozatlan idejű sztrájkba, miután a Fővárosi Törvényszék másodfokon is jogszerűnek minősítette tervezett munkabeszüntetésüket, amit azért határoztak el, mert régóta nem tudtak dűlőre jutni a béremelésről az állami tulajdonú HungaroControllal. A kormánypárti sajtóbirodalomhoz tartozó Magyar Nemzet nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a légiirányítók havi fizetése jellemzően 1-2 millió forint, a juttatásokkal együtt még több, a Hungaro­Control pedig évi ötsázzalékos emelést ajánlott a szakszervezetnek az ágazatban a járvány miatt jellemzővé vált elbocsátások és fizetéscsökkentés helyett.

A kormány azonban a bírósági végzést felülírva július 26-án rendeletben tiltotta meg a navigációs szakembereknek, hogy sztrájkoljanak. A szakszervezetek tiltakoztak a lépés ellen, és nemzetközi szervezetektől is segítséget kértek. Mint a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől, Kordás Lászlótól megtudtuk, a kormány azóta sem reagált az érdekképviseletek tiltakozására.

Koszticsák Szilárd / MTI

Eközben határozott fellépést sürget az Európában ötmillió közlekedési dolgozót, köztük körülbelül 370 ezer légi közlekedési alkalmazottat képviselő Európai Közlekedési Szakszervezet (ETF) is. Főtitkáruk levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez, valamint a foglalkoztatási és szociális jogok biztosához, Nicolas Schmithez és a közlekedési ügyekért felelős Adina Valeanhoz, hangsúlyozva, hogy az Orbán-kormány egy bírósági határozatot söpört el egy kormányrendelettel a Covid-járványra és a veszélyhelyzeti felhatalmazásra hivatkozva.

Az EFT szerint ez újabb példa arra, hogy a magyar kormány nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, visszaél a járványhelyzettel, rendelete pedig figyelmen kívül hagyja a dolgozók véleményét a munkaügyi vitában. A szakszervezet hivatkozott az EU Alapjogi Chartájára és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre is, melyek rögzítik, hogy elengedhetetlen a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása, ideértve a sztrájkjogot, és felszólította az Európai Bizottság illetékeseit, járjanak el annak érdekében, hogy a közlekedési munkavállalók ugyanúgy érvényesíthessék jogaikat Magyarországon, mint bármely más uniós tagállamban. A tiltakozáshoz csatlakozott az osztrák VIDA légügyi szakszervezet, és több más európai szakszervezet is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.