Belföld

Miért érdemes állampapírba fektetni? (x)

Egyre népszerűbbek az állampapírok által nyújtott lehetőségek, de vajon bárki élhet velük? Mennyire kell érteni a pénzügyekhez? Biztos, hogy megéri a befektetés, és hogy nem kockázatos? Íme dióhéjban minden, amit tudni érdemes.

Freepik

Az állampapírok, más néven államkötvények hitelviszony megtestesítő értékpapírok, amiknek előnyei megkérdőjelezhetetlenek, hiszen garantált hozam érhető el a segítségükkel, a pénzünk pedig biztonságban van, amelyet bizonyos esetekben akár lejárat előtt is hiánytalanul visszakaphatunk.

Mindehhez még hozzáadódik, hogy a befektetés után kapott kamatot a 2019. júniusa után vásárolt állampapírok esetében nem terheli kamatadó, vagyis a kamatból nem vonnak le 15%-ot, hanem teljes egészében megkapjuk azt.

Ráadásul – ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk – akár pénzügyi tudás nélkül is belevághatunk, de persze lehetőség van arra is, hogy kicsit jobban beleásva magunkat a legfontosabb ismeretekbe, egy értékpapírszámlán más értékpapírokkal kombinálva kereskedjünk vele és így akár magasabb hozamokat érjünk el a befektetéssel, mintha csak állampapírt vásárolnánk a pénzünkön.

Miért és mennyire biztonságos az állampapír?

A magasabb hozammal kecsegtető, ám kockázatokat hordozó befektetésekkel szemben az állampapírok legfőbb vonzereje a biztonság. Hiszen ha Magyar Államkincstárnál (MÁK) vásároljuk meg az adott kötvényt, akkor a befektetésünket korlátlan állami garancia védi. Vagyis az állam garantálja hogy a számára kölcsönadott pénzünket kamatokkal növelten visszaadja. Így a befektetésünk kizárólag egy nagyon extrém helyzet (államcsőd) esetén kerül csak veszélybe.

Ha pedig bankoknál vagy brókercégeknél veszünk állampapírt valamilyen értékpapírszámlára, akkor a BEVA védelem biztosítja a befektetésünket. Ebben az esetben viszont csak 100.000 euró értékhatárig garantálják, hogy bármilyen előre nem látott helyzet – pl. csőd – esetén visszakapjuk a befektetésünket – a megvásárolt értékpapírok típusától függetlenül.

Ha tehát kizárólag állampapírba szeretnénk fektetni megtakarított pénzünket, akkor érdemes a MÁK-nál indítani értékpapírszámlát, hiszen akkor összeghatári korlátozás nélkül lehet biztonságban a teljes befektett vagyonunk.

Hol és hogyan vásárolhatunk állampapírokat?

Az állampapírok ma már jellemzően elektronikus formában kerülnek kibocsátásra (a Postai Kincstári Takarékjegy kivételével). A  vásárlásához nyitni kell egy értékpapírszámlát – ez olyan lesz, mint a folyószámlánk, csak pénz helyett értékpapírokat tárolunk rajta.

Ha a Magyar Államkincstárnál nyitjuk, akkor az Ügyfélkapun keresztül online is lehet intézni a számlanyitást, valamint díjmentes a számlavezetés is. Ez tehát további jelentős előny lehet a bankoknál vezett számlákhoz képest, ahol már számlanyitási és számlavezetési költségekkel is számolnunk kell.

Milyen futamidőt érdemes választani?

Freepik

A futamidő tekintetében választhatunk rövid távú államkötvényeket (Kincstárjegyeket), ahol 3 hónapra vagy 12 hónapra fektetjük be a pénzünket. Bár a kamatok a rövid időtáv miatt alacsonyabbak, mint a hosszabb távú állampapírok esetében, cserébe viszont rendkívül alacsony a kockázat.

Az 1 évnél hosszabb távú állampapírok közül a 3 vagy 5 éves futamidőre vásárolt típusok a népszerűbbek és biztonságosabbak. Létezik ugyanakkor akár 19 éves futamidejű állampapír is, a babakötvény, ami gyermekcélú megtakarításra indítható, ugyanakkor ehhez a futamidő végéig nem lehet hozzáférni. Éppen ezért ezek már valamivel kockázatosabbak, mint a rövid futamidejű állampapírok. Cserébe viszont az állam támogatást ad azoknak, akik ezzel szeretnék gyermekük jövőjét biztosítani.

Pontosan tudjuk, mennyit fogunk kapni

A kamat tekintetében választhatunk fix, sávosan, lépcsősen fix vagy változó kamatozású állampapírt is. A “sima” fix kamatnál előre ismerjük a kamat mértékét, például ha a futamidő végéig 2.5%, akkor a kötvényünk után minden évben a számlánkra utalják a tőkénk  2.5%-os kamatát.

A sávosan fix kamat esetében is előre tudjuk, hogy mennyi lesz a kamat az első, második, stb. évben, de ezek nem azonosak. A megvásárláskor azonban már ismerjük, hogy az adott kötvény után az első évben pl. 3.5% kamatot utalnak a számlánkra,  a másodikban 4,5%-öt, a harmadikban pedig 5%-ot.

A fix lépcsős kamatozásnál a garantált kamatot csak a futamidő végén kapjuk meg, mivel visszamenőleg vonatkozik a teljes befektetett összegre és a teljes futamidőre. Például egy 2 éves befektetésnél 1 év alatt 2,25%-ot kamatozik a tőkénk, viszont 2 év után 2,75%-ot. Vagyis ha az első év után adjuk el a kötvényt, akkor csak 2.25% kamatot kapunk rá, de ha kivárjuk a futamidő végét, akkor a tőkénket 2.75%-kal növelik meg.

Magasabb hozam – még mindig úgy, hogy nem kell érte semmit tenni

Mint láttuk, az állampapírok esetében nincs kamatos kamat, hiszen vagy évente a számlánkra utalják, vagy a futamidő végén kapjuk meg. Más a helyzet azonban a szuperállampapírként is ismert Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) esetében, amely 5 éves futamidőre köthető, a kamatot pedig nem utalják ki automatikusan, hanem  visszafektetik.

A következő fokozat: figyeljük az inflációt

Magasabb hozamot is elérhetünk, ha nyomon követjük az infláció változásait. Erre a változó kamatozású állampapírok alkalmasak, amelyeknél a kamat mértékét leginkább az infláció határozza meg.

Itt is van ugyan egy előre meghatározott kamatrész, de ehhez még hozzájön az infláció mértéke (vagy a Diszkont Kincstárjegyek átlaghozama).

Ebből adódóan itt a garantált kamat jellemzően alacsonyabb, mint a valóban fix kamatozású állampapíroké – például 5 % helyett csak 3,5%. Ám ehhez még hozzáadódik az infláció, és ha jelentősebb a mértéke, akkor azzal együtt akár meg is haladhatja az 5%-ot.

Akár kereskedhetünk is

Freepik

Az állampapírokat  “menet közben” is adhatjuk-vehetjük a pénzintézeteken kívül magánszemélyektől is. Vagyis például megvásárolhatunk egy januárban kibocsátott 1 éves kötvényt márciusban, illetve eladhatjuk őket lejárat előtt is. Ilyenkor mindig van egy adott árfolyam, tehát nyerhetünk és veszíthetünk is az ügyön. Azonban a tőkénk mindig megmarad, csupán a kamatok mértékét befolyásolhatjuk.

A kötvények árfolyamát részben az befolyásolja, hogy mennyi idő van még hátra a futamidőből, ám attól is függ, hogy milyen kamatok érhetők el a piacon. Így előfordulhat, hogy egy kötvényt kibocsátatnak 5%-os garantált kamattal, majd később annál alacsonyabb vagy magasabb kamattal is.

A piacon elérhető kamatokat szintén az infláció mértéke jelöli ki: ha nő, akkor az államnak már nem elég pl. 5% kamatot kínálnia, hiszen az általa jelentett összeg kevesebbet ér, mint a pénzromlás előtt. Viszont ha az infláció csökken, akkor az adott nyereség “kihozható” 4%-os kamatból is.

Mindig van tehát egy adott napi árfolyam, amit figyelnünk kell, hiszen ha alacsonyan van, akkor kevesebb hozammal tudunk értékesíteni, ha magasan, akkor több hozamra tehetünk szert.

Haladó szint, nemcsak haladóknak

Mindeddig egyfajta típusú állampapírba való befektetésről beszéltünk. Ám a befektetni kívánt pénzünket szétoszthatjuk többféle állampapír között is, illetve vegyíthetjük különböző értékpapírokkal: részvényekkel, vállalati kötvényekkel.

Azonban ez esetben sem kell feltétlenül szakértőnek lennünk, hiszen mindezt akár rábízhatjuk pénzügyi szakemberekre: a privátbankoknál, biztosítóknál összeállítják és kezelik helyettünk a portfóliónkat, figyelve a piaci mozgásokat és reagálva a változásokra. Az ugyanakkor fontos, hogy lakossági ügyfélként – vagyis saját kezelésű értékpapírszámlával – szélesebb az elérhető állampapírok száma, mint a vállalatok, bankok, biztosítók számára értékesített típusok.

Mindenképp jobban megéri, mint otthon vagy bankszámlán gyűjtögetni

A fentiekből látható, hogy bárki könnyedén élhet az állampapírok nyújtotta lehetőségekkel. Ha van tehát akár csak pár tízezer forintunk, amelyet nélkülözni tudunk, mindenképp jobban járunk, ha nem otthon vagy bankszámlán gyűjtögetjük. Bármikor úgy adódik, hogy szükségünk van rá, az államkötvényekből is “kivehetjük” a pénzünket, a futamidő végén pedig garantált hozamra számíthatunk – mindezt úgy, hogy közben maga az állam biztosít bennünket arról, hogy nem kerül veszélybe a befektetésünk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.