Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld koronavírus

Tömeggyilkos halálkormány, 20 ezer halott Brüsszel miatt – így aljasodott el a politikai kommunikáció a járvány legsúlyosabb napjaira

Magyarország vezeti az Európai Unió oltási rangsorát, de a vakcinák sajnos túl későn érkeztek: elkeserítőek a halálozási adataink, jó ideje a legrosszabbak a világon lakosságarányosan, már 23 ezren haltak meg itthon a járvány miatt. Tízezrek a párjukat, a szüleiket, a nagyszüleiket, a testvérüket gyászolják, ám a politika nem mutat sok részvétet: az elmúlt hetekben a korábbinál is erősebb kifejezésekkel okolja egymást kormány és ellenzék, immáron a másik oldal gyilkosozásától sem visszariadva. Hogy jutottunk el ide?

„A politikai életben nem sikerült egységet létrehozni”

Három nappal azután, hogy Orbán Viktor 2020. március 4-én bejelentette, hogy Magyarországon is regisztráltak két koronavírussal fertőzött beteget, a Demokratikus Koalíció arra szólította fel a kormányt, hogy alkalmatlansága miatt zárja ki az operatív törzsből Kásler Miklóst. A legnagyobb vitát azonban a járvány első napjaiban nem az egészségügyért is felelős emberierőforrás-miniszter szerepe váltotta ki, hanem a felhatalmazási törvény. Az ellenzéki frakciók a kormány teljhatalmi törekvéseit látták a mögött, hogy a rendkívüli jogrendet időkorlát nélkül vezette be a kormánytöbbség. Viszonzásul a Fidesz rögtön azzal támadta őket, hogy veszélyeztetik a védekezést. Végül egyik oldal félelme sem igazolódott be: nem lett diktatúra, júniusra megszűnt a rendkívüli jogrend, és az ellenzék sem akadályozta a járvány elleni védekezést, amint a kormány állította, hiszen a korábbi rendeletek tartalmát sikerült fenntartani a felhatalmazási törvény elfogadása nélkül is, végül pedig azt is jóváhagyta a parlament kormánypárti többsége.

Ugyan létrejött a nemzeti egység, de ebben a baloldal  nem vett részt. A politikai életben nem sikerült egységet létrehozni

konstatálta a rendkívüli jogrend megszüntetésekor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Kocsis Máté harciasabb volt, ő úgy fogalmazott, hogy „a baloldal veszélybe sodorta a védekezést, majd később is folyamatosan támadta az intézkedéseket, a szakembereket, kivonta magát a közös intézkedésekből, valótlanságokat terjesztett a védőfelszerelésekről és a határon túli magyarokra is rátámadt. Kiderült, hogy nem lehet a baloldalra számítani a bajban” – összegzett a Fidesz-frakcióvezető, hogy aztán 2021 januárjában már embertelen halálkampányról írjon, de ne szaladjunk ennyire előre.

Balogh Zoltán / MTI

Az első hullámhoz képest az őszi másodikra nem sokat változott a pártok kommunikációja, a kormány azt hangoztatta, hogy a baloldal álhírekkel, kamuvideókkal hátráltatta a védekezést, és csökkentette a járványügyi intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat. Igaz, az ellenzék novemberben megszavazta a rendkívüli jogrend újbóli bevezetését, ez nem hozott tartós békét, februárban, a harmadik hullám kezdetén annak meghosszabbítását már nem támogatta, mondván, hogy a kormány inkább saját hatalmi-politikai céljaira használta a felhatalmazást, mintsem a járvány megfékezésére – például átfogó teszteléssel – és a bajba jutott emberek és vállalkozások megsegítésére.

Viszont még ekkorra sem merészkedett egyik párt sem odáig, hogy emberek halálát a másik oldal nyakába varrja.

Halálkormány, oltásellenesek, gyilkosok

A harmadik hullám sem „halálkormányzással” és „halálkampánnyal” kezdődött, február elején még a nyitásról vitatkoztak a pártok. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke saját szövetségeseit is bírálva arról beszélt, nem látta egyetlen ellenzéki párttól sem, hogy az észszerű nyitás mellett foglalt volna állást, de a Momentum elég bátor ehhez. Ujhelyi Istvánnak, az MSZP EP-képviselőjének azért nem tetszett Fekete-Győr nyilatkozata, mert ő már januárban a nyitás megkezdését szorgalmazta.

Gulyás Gergely a nyitással kapcsolatos felvetésekre úgy reagált: „a baloldal mindent megtesz, hogy a vakcinákkal szemben bizalmatlanságot keltsen, miközben nyitást követel úgy, hogy ennél kedvezőbb adatok mellett néhány hónapja a teljes zárást követelte.” Ugyanakkor február 15-én a kormány is elindította a nyitásról szóló konzultációját és a gazdaság újraindításáról kezdett kampányt. Három nappal később, február 18-án azonban Müller Cecília országos tiszti főorvos már – a növekvő esetszámok alapján – azt jelentette be, hogy elkezdődött a járvány harmadik hulláma. A miniszterelnök másnap arról beszélt, hogy a számok önmagukban sem jók, de a tendenciájuk különösen rossz, meredeken emelkedő, és „egy nagyon veszélyes pillanatban vagyunk”. Egy héttel később azt mondta, a helyzet drámaian romlik.

A nyitással és annak ütemezésével kapcsolatos vitát a halálozások és a kórházban kezeltek számának növekedése elsöpörte, a kormány mégis csak március 4-én jelentette be a négy nappal később életbe lépő szigorításokat, köztük egyes üzletek bezárását, bizonyos szolgáltatások leállítását, az óvodák, iskolák bezárását – akkor, amikor a kormányfő már arról beszélt, 15-20 ezer koronavírusost ápolhatnak egyszerre a kórházakban (a kezelésre szorulók száma akkor hétezer alatt volt).

Nagyjából ide vezethető vissza az utóbbi napok sárdobálása: az ellenzék szerint a kormány, bár látta a bajt, későn lépett, és sokak halálát előzhette volna meg, ha nem törődve a politikai szempontokkal, gyorsabban dönt a lezárásokról. Míg a Fidesz szintén a lesújtó halálozási adatokba kapaszkodva elővette az ellenzék korábbi nyilatkozatait a keleti vakcinabeszerzés elutasításáról, illetve az oltóanyagok európai engedélyezésének követeléséről, azt sulykolva, hogy sokkal több áldozat lenne, ha nem oltunk a kínai és az orosz vakcinával.

A Demokratikus Koalíció január közepén indított petíciót azért, hogy ne lehessen olyan vakcinával oltani Magyarországon, amit nem engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség. Ez persze nem jelent általában oltásellenességet, az ellenzéki párt több megszólalásában arra biztatta támogatóit, hogy válasszanak európai engedéllyel rendelkező vakcinát. Az ellenzéki frakciók nem sokkal később egy határozati javaslatot nyújtottak be a parlamentnek, melyben azt írták:

az ellenzéki pártok alapvetően oltáspártiak (…), és nagyon javasoljuk, hogy a koronavírus járvány elleni küzdelemben mindenki oltassa be magát az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinákkal. Ugyanakkor álláspontunk az, hogy a magyar emberek egészségének védelme érdekében ne lehessen olyan kínai vakcinával oltani Magyarországon, amelyet nem engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség.

Bár ennek az „álláspontnak” jogi kötőereje akkor sem lett volna, ha az egyébként a keleti vakcinabeszerzés körülményeit vizsgálni hivatott bizottság felállításáról szóló javaslatot elfogadják – mivel nem a normaszövegében, hanem az indoklásában szerepelt –, Orbán Viktor e hét pénteki rádióinterjújában ezzel a január 25-ei indítvánnyal támasztotta alá az ellenzék „lepapírozott” oltásellenességét.

A szigorúbb korlátozó intézkedések időzítéséről és a keleti vakcinák szakmai szempontokat megkerülő engedélyezéséről szóló, méltányolható vita helyett azonban a pártok minden addiginál durvább tónusra váltottak; ahogy a harmadik hullám a csúcsra ért, úgy süllyedt mélybe és aljasodott el a végletekig a politikai kommunikáció.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója március közepén már azt állította, „az oltásellenes baloldalnak még az emberi élet sem számít, és félmillió ember életét kockáztatta volna csak azért, hogy lassítsa az oltási folyamatot, ezzel ártson a kormánynak, és politikai tőkét kovácsoljon magának”. Talán ennél is meghökkentőbb volt a partvonalra szorított Lázár János megnyilvánulása. A korábbi miniszter egy nehezen követhető algoritmus alapján úgy számolt, hogy „a keleti vakcinák eddig 600 ezer magyarnak mentették meg az életét, a nyugati vakcinák hiánya miatt pedig 20 ezer magyar halt meg”. Hogy a nyugati vakcinák hány ember életét mentették meg, és mit tehetett volna az Európai Unió, mondjuk, a tavaly őszi halálozások megakadályozása érdekében, amikor a gyártók még elő sem álltak a koronavírus elleni vakcináikkal, arra nem tért ki Lázár.

Mohos Márton / 24.hu

Március utolsó napjaiban aztán a Fidesz már nyíltan az ellenzéket okolta a halálesetekért, mondván,

a baloldalt terheli a felelősség minden olyan idős ember haláláért, akit ők beszéltek le az oltásról, és így nem szerzett időben védettséget.

A kormányoldal azonban nem állt meg az általánosságok szintjén. Közleményében a Fidesz a DK koronavíruson átesett EP-képviselőjét, Dobrev Klárát arra szólította fel, hogy „mindig viseljen maszkot, és ne fertőzzön meg másokat, ahogy azt legutóbbi kampánykörútján is tette”. A kormánysajtó több lapjában megjelent, hogy Dobrev többször maszk nélkül mutatkozott országjárása során, és fertőzötten találkozhatott párttársával, a később a vírus miatt elhunyt Gyűrűs Károly tatai önkormányzati képviselővel is. Arra természetesen semmilyen bizonyíték nincs, hogy Dobrev bárkit megfertőzött volna, ráadásul a helyi párttagok szerint Gyűrűs maszkban, szabadtéren és csak futólag érintkezett Dobrevvel, a kormánylapok mégis Gyurcsány Ferenc feleségének felelősségét firtatták a halála miatt.

Majd, ha lehet, még tovább mentek a kegyeletsértéssel egy másik DK-s politikus, a 71 éves Penz András halála kapcsán.

Újabb oltásellenes ellenzéki politikus hunyt el, őt is Dobrev Klára fertőzhette meg

– tudósított az ötvenes éveket idéző hangütéssel a közszolgálati média, a címben egyébként összekeverve a két DK-s áldozatot, az akkor elhunyt kistarcsai önkormányzati képviselőt és a néhány nappal korábban meghalt tatait, aki az EP alelnökével találkozott.

Több kormánylapban megjelent az is: mivel Penz március 2-án azt írta a közösségi oldalára, hogy nincs beoltva, a felesége viszont már megkapta a kínai vakcinát, ezért „ez alapján akár az is feltételezhető, hogy a DK politikusa – kitartva pártja kínai vakcinát kritizáló álláspontja mellett – elutasította az oltást, ami megmenthette volna az életét”. A Magyar Nemzet később a feltételezés helyett már biztosra vette, hogy a kistarcsai képviselő februárban megkapta az értesítést a koronavírus elleni védőoltás időpontjáról és helyéről, ám ő visszautasította a felkínált Sinopharm-vakcinát, a napilap szerint így lehetséges, hogy „saját pártja felelőtlen kampánya” okozta a halálát.

Az ehhez hasonló tragédiák nem vették el a DK harci kedvét, sőt a párt az utóbbi tíz napban hasonló hangvételű üzenetekkel válaszolt, az ellenzéki megszólalások közül is kirívó jelzőhalmozással.

Brutális, amit a tömeggyilkos halálkormány tagjai művelnek

– írta például a napokban közleményében Barkóczi Balázs, az ellenzéki párt szóvivője, de nem azután, hogy Pol Pot diktatúráját idéző tömegsírokra bukkant, pusztán az idegesítette fel, hogy Kásler Miklós ellátogatott egy kórház Covid-osztályára, ahol mindössze egy sebészi maszk takarta az arcát.

László Imre XI. kerületi polgármester, a Szent Imre kórház egykori igazgatója azt fejtegette, hogy „aki dolgozott az egészségügyben, tudja, hogy most az Orbán-rendszer miatt halnak meg ezrek úgy, hogy megmenthetőek lettek volna. Tíz évig mondtuk, hogy nem szabad pénzt kivonni az egészségügyből, nem szabad elüldözni az orvosokat és ápolókat, nem szabad adósságban hagyni a kórházakat.”

Legutóbb pedig a pártelnök Gyurcsány Ferenc fenyegette börtönnel a kormány tagjait a parlamentben, amiért szerinte a korlátozások késői bevezetésével, vagyis foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel százak halálát okozták.

MTI/Szigetváry Zsolt

Önök ölték meg őket. (…) Magukat is el fogják vinni, nem is olyan soká, egy év múlva, másfél év múlva, mert maguk nem megvédték a magyarokat, hanem hozzájárultak ahhoz, hogy százak haljanak meg, és ezért maguk lesznek a felelősek. És mi ezt a felelősséget számon fogjuk kérni.  (…) Maguknak nem lesz kegyelem

– üzente a kormányváltás esetére a volt miniszterelnök aznap, amikor minden korábbinál több, 311 elhunytat jelentett az operatív törzs.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.