A politika rövid távon gondolkodik, a tudósok, orvosok munkájára akkor van bőven pénz, amikor helyzet van. Ha nincs helyzet, akkor mindez luxuskiadásnak tűnik. A rövidtávú gondolkodás diadala a mostani járvány
– fogalmazott az Indexnek adott interjújában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus. Mint elmondta, éppen lábadozik a koronavírus-fertőzésből, öt napig 40 fokos láza volt, tüdőgyulladása is lett, a kórházat ugyan elkerülte, de még mindig négy-ötféle gyógyszert kell szednie.
Kifejtette, a Covid-19 esetében „őrült nehéz kideríteni”, hogy ki lehetett a vírusgazda, ugyanakkor fontos feltárni, milyen jellegű piacok léteznek szerte a világon, amelyek bázisként szolgálhatnak egy világjárvány kialakulásához. „Emberek milliói élnek úgy Ázsiában vagy Afrikában, hogy nem férnek hozzá az általunk megszokott, drága élelmiszerekhez, és bizonytalan eredetű állati maradványokból kell választaniuk. Cibetmacskáról beszélünk, denevérről, kígyókról, kutyáról és egy sor hasonló állatról.” Jordán szerint Kínában a hatóságok érzik, hogy ez súlyos probléma, az utóbbi időben elkezdték megregulázni a piacaikat, ezt azonban a biológus szinte lehetetlen küldetésnek érzi.
Elmondta, ha egy vírus például egy denevérről átkerül egy emberre, akkor nem mindegy, hogy az illető egy szántó-vető földművelő vagy egy üzletasszony. „Ha előbbi, a fertőzés lokális maradhat, és akár eltűnhet úgy, hogy nem is olvastunk róla a hírekben. Ám ha utóbbi kapja el, és este már Milánóban száll ki a repülőből, más a helyzet”.
Jordán Ferenc szerint nemzetközileg egységes, átlátható, kristálytiszta protokollokat kellene alkotni, hogy az egyes vírusokat hogyan érdemes lokalizálni, miképp kell elvágni a terjedési útjukat, védelmi stratégiákat kellene felállítani. Számos helyen a világon, így idehaza is politikai ügy lett a pandémiából: „az alapvető járványügyi adatok átláthatatlanok, a kórházakban tilos nyilatkozni, közgazdászok diktálják a nyitás feltételeit, hazugság és korrupció melegágya a járványhelyzet” – fogalmazott a hálózatkutató biológus, aki szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják: „a politikusok nagyságrendekkel veszélyesebbek, mint a vírusok vagy a denevérek”.
Jordán Ferenc beszélt a legveszélyesebbnek tartott, ma még kevesek által ismert kórokozókról is.
Biztosak lehetünk benne, hogy készen állnak a SARS-CoV-2-eshez hasonló vírusok. Ilyen például a Nipah-vírus (NiV), melyet gyümölcsevő denevérek terjesztenek. Természetes élőhelyeik már csak nyomokban léteznek, így leginkább thaiföldi piacok gyümölcsfáin lógnak, nagy mennyiségű ürülékük pedig mindent szennyez – és vírust terjeszt. Vakcina nincs, a lappangási idő 45 nap, a halálozási arány 40–75 százalék. Egyelőre nincs sok haláleset, de ez is egy időzített bomba, a WHO szerint top tízes
– emlékeztetett a hálózatkutató ökológus.
