Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Belföld

A Duna mellett születik a főváros legújabb városnegyede

Kevés városrész változott akkorát, mint az elmúlt években népszerű parkká vált Kopaszi-gáté. Az egykori magyar ős-Las Vegasként emlegettet környékből napjainkra modern kori Budapest vált: a BudaPart-projekt keretében egy teljesen új városnegyed épül fel.

A századfordulón világvárossá vált, jelenlegi méretét épp hetven éve elnyert Budapest ezernyi érdekes történet rejt, hiszen ma is nap mint nap ókori és középkori települések, száz éve még használt temetők, vagy épp egykor a Duna medrének számító területeken járunk anélkül, hogy bármiféle fogalmunk lenne arról, mi történt körülöttünk száz, ötszáz, vagy épp kétezer évvel ezelőtt.

Az elmúlt tíz évben annyit változott a Kopaszi-gát, illetve a mellette fekvő, ma a XI. kerület részét képező Nádorkert, hogy rá sem lehetne ismerni: előbbi helyén kétszáz éve ugyanis még magát a folyót, utóbbién pedig József nádor (1776-1847) élő sövénnyel és fákkal bekerített, gyümölcsfa-kertészetet is magában foglaló parkot találhattuk volna.

A különböző mulatságok és rendezvények helyszíneként is népszerű – a nádor első felesége, Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783-1801) egy névnapi ünnepségét is itt tartotta – kert képe a századforduló után gyökeresen megváltozott: néhány évig ugyan úgy tűnt, hogy a Józsefvárosban működő Füvészkert költözik ide, hiszen területük kétharmadát nemes egyszerűséggel felfalták az orvosi egyetem (ma Semmelweis Egyetem) új épületei, végül azonban az iparosítás győzött.

A Nádor-kert a Magyarország és a Nagyvilág című lap 1875. szeptember 12-i számában. Fotó: Wikimedia Commons

Ennek eredményeként előbb a Budai Hengermalom (1909-1911), majd a Kelenföldi Erőmű (1912-1914, később többször bővítve) épült meg a területen, amit a következő évtizedekben gyárak és műhelyek egész sora – köztük a Röck István gőz- és gépkazángyár, illetve a Franck-féle kávégyár – vett körbe.

Ezzel párhuzamosan a mai Kopaszi-gát is elindult a fejlődés útján: a reformkori Pest és Buda épületeinek jó részét elpusztító 1838-as nagy árvízben kulcsszerepet játszó folyószakaszon – itt alakult ki a vízszint emelkedését okozó, duzzasztógátként viselkedő jégdugó – előbb a Gellérthegy lábától induló, a hasonló áradások létrejöttét megnehezítő töltéspart déli vége jelent meg, 1870-ben pedig a Kopaszi-párhuzammű három kilométernyi kőgátja is elkészült,

létrehozva ezzel a Lágymányosi-tavat, illetve a fövenyes Kopaszi-zátonyt.

Tehtube / Fortepan Kilátás a Gellérthegyről – az előtérben jól látszik a Gellért Gyógyfürdő, illetve a Műegyetem a tó részleges feltöltése után született épületei.

A következő negyedszázad eseménytelensége után, a honfoglalás ezredik évfordulójára készülő Magyarországon hirtelen felpörögtek az események: a Városligetben megszülettek az ország történelmét és jelenét egyaránt bemutató Ezredévi Kiállítás milliók által látott, ideiglenes pavilonjai – köztük az óriásbálna, illetve a Történeti Főcsoport, amit egy évtizeddel később, tartós anyagokból Vajdahunyadvárként építettek újjá, a Lágymányosi-tóban álló Kopaszi-zátonyon pedig

létrejött Európa legnagyobb szórakoztatóipari központja, a számos isztambuli épület másolatát rejtő, török ruhákba öltözött dolgozókkal teli, a Pestet mulatni megtanító Somossy Károly álma, a lágymányosi Konstantinápoly.

Egykor A rövid életű szórakoztatónegyed látképe.

Hiába volt ez szuper ötlet, a szúnyoginvázió miatt a magyar ős-Las Vegasnak négy hónap után mégis be kellett zárni a kapukat, rövidesen pedig a leghalványabb emléke is kikopott a fővárosiak kollektív emlékezetéből.

A fővárosi úszókat, evezősöket és horgászokat egyaránt vonzó tóból 1904-1909 között jókora darabot harapott ki a Királyi József Műegyetem, a területvesztés ezzel azonban nem ért véget, hiszen az eredetileg Horthy Miklós-híd névre keresztelt Petőfi híd (1933-1937) építésének előkészületei során egy újabb darabját töltötték fel, hogy jusson hely a budai hídfőnek, illetve a következő évben a Nagykörút folytatásaként tervezett, egy sugárúttal átszelt modernista városnegyednek.

Mapire A környék 1944-es légifotója, a jobb alsó sarokban a Kelenföldi hőerőművel, illetve a mai Kopaszi-gát területével. A fotó közepén jól látszik a mai Rákóczi és Petőfi híd közti terület folyamatban lévő feltöltése.

A második világháború miatt utóbbi végül sosem készült el, az 1950-ben befejeződött – a fővárosi épületek romjaival meggyorsított – földmunkák azonban lehetővé tették, hogy az évtizedek óta tervezett téli kikötő végre valósággá váljon, sőt, a hatvanas-hetvenes években a Műegyetem is új épületeket kapott. Ez természetesen nem riasztotta el a sportolni, vagy pihenni vágyókat, így a szocializmus évtizedeiben egy érdekes, sokszínű, de egyre rosszabb állapotú épületekkel teli vízparti telep született, büfékkel, stégekkel, úszóházakkal, illetve érdekes lakók egész sorával.

Itt, egy hajón élt például a Magyar Televízió stúdióiban, illetve legendás filmek (Szirtes András: Woyczeck, Forradalom után; Tarr Béla: Családi tűzfészek, Szabadgyalog, Panelkapcsolat) operatőreként feltűnő, a Sátántangóban és a Werckmeister harmóniákban szereplőként is látható Mihók Barna (1948-2016), aki két szamarat is tartott: Baltazárt és Sárikát.

1993-ban a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl védetté vált. A bódék, az engedély nélkül lerakott hulladék, illetve rossz állapotú, közművesítetlen épületek eltünése után azonban a főváros nem konzerválta az állapotokat, hiszen 1995-re megszületett a Rákóczi- (2011-ig Lágymányosi-) híd, ez pedig bekapcsolta a környéket a főváros vérkeringésébe, óriási fejlesztési potenciált adva az addig csak keveseket vonzó földdarabnak.

Ennek fényében nem is meglepő, hogy Budapest 1996-os világkiállítási álma is a híd két oldalán öltött volna formát. Ez végül nem vált valósággá, az utcahálózattal már ellátott terület azonban nem maradt parlagon: a következő években az ELTE és a BME modern épületeit, illetve számos irodaházat magában foglaló Infopark született meg itt.

Egy új városnegyed születése

1997-ben a védett részeken is megindultak a munkálatok: a Dunához kilencszáz méteres partszakasszal csatlakozó területen a kétezres évek végére létrejött a főváros legújabb, öreg nyárfákat is megőrző nagy közparkja, a Kopaszi-gát.

Farkas Norbert / 24.hu

A park a 2016-os felújítása óta még inkább vonzza a látogatókat, és egyáltalán nem emlékeztet már arra a képre, amit Nemes Gyula több filmfesztiválon is díjazott, tíz éven át forgatott dokumentumfilmjében, a Letűnt világban (2008) megörökített.

A víziszínpadot, kikötőt, gyalogoshidakat, illetve élményparkot és piknikezéshez ideális zöldterületet magában foglaló Kopaszi-gát környéke ezzel párhuzamosan egyre inkább elveszíti az ipari terület státuszát: ennek legfontosabb eleme a 2015-ben indult BudaPart-projekt, aminek keretében 2017-ben elindult az ötvennégy hektáros, iroda- és lakóépületeket magában foglaló új városnegyed építése. A BudaPartnak a kezdetektől fogva szerves része a közpark, amit a fejlesztők nemcsak fenntartanak, hanem folyamatosan megújítanak és gondoznak, a beruházás keretében pedig további parki részekkel bővítik. A BudaParton nincs felszíni parkolás, dán ADEPT építészirodával kidolgozott beépítési koncepciónak köszönhetően pedig a belvárosinál kellemesebb légtérarányú utcák alakulnak ki. Az épületeteket pedig más és más építésziroda tervezi, biztosítva a változatos dizájnt. Az pedig egy plusz érdekesség, hogy a csatornafedelek és a térkövek is saját tervezésűek.

Galéria
Farkas Norbert / 24.hu

A Duna mellett születik a főváros legújabb városnegyede

A Duna mellett születik a főváros legújabb városnegyede

Fotó megosztása:

 

A BudaParton a Market Építő Zrt. kivitelezésében és a Property Market Kft. fejlesztésében összesen tizenöt lakóház, tizenhárom irodaépület, egy hotel, valamint 15 ezer négyzetméternyi kereskedelmi terület kialakítása zajlik, ami az egy évtized alatt végigfutó projekt végére akár harmincezer ember otthonává és munkahelyévé válik majd. Az energiatakarékos lakások közül mostanra már több mint hétszáz gazdára talált, már több száz lakó be is költözhetett az új otthonába.

A BudaPartban az az igazán megkapó, hogy egy modern, letisztult városrész, közben viszont szó szerint egy lépésre van tőle a természet. Ha az ember kicsit ki akar szabadulni a lakásból, azonnal egy gyönyörű vízpartra jut, ráadásul futópálya is van, és rengeteg étterem várna, ha a járványhelyzet megengedné. Egyre több üzlet nyit, napokig ki sem kell lépnem a környékről, mert mindent megtalálok: reggel itt futhatok egyet a Kopaszi-gáton, elmehetek ebédelni az egyik irodaház kantinjába, és ha nem lenne vírushelyzet, a Kopaszin szórakozási lehetőséget is találnék bőven. Ráadásul, ha jól tudom, nyárra egy kisebb strand is épül az öbölben, rögtön a Budapart lábánál. Az egész már most olyan, mintha egy város lenne a városban.

– mondta lapunknak egy ott élő.

A lakások mellett már éttermek és több szolgáltatás, köztük zöldséges, virágbolt és lottózó is működik, jövőre pedig fitneszközponttal, bevásárlóutcával, illetve óvodával, homokos partszakasszal és Beach&Barral bővül a városnegyed, amik mindenki számára elérhetőek lesznek, így a fővárosiak számára is egyre látványosabbak lesznek a BudaPart előnyei.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A városnegyed most is egyszerűen megközelíthető, amit a XI. kerületben jelenleg futó fejlesztések igyekeznek tovább erősítenek: a Déli Körvasút-projekt célja – számos nyugat-európai nagyvároshoz hasonlóan – a vasút a budapesti közösségi közlekedésbe integrálása, aminek segítségével a budai agglomeráció is könnyebben elérhető lesz. Az ezzel párhuzamosan a közelben épülő új Duna-híd a belvárost érő áthaladó forgalom méretét csökkenti majd, sőt, a budai rakparton végigfutó, a Gellért térről induló fonódó villamoshálózat is segíti majd a kerület forgalomcsillapítását. Ezen fejlesztések célja, hogy optimalizálják a közösségi közlekedést.

Szponzorált tartalom

A városnegyed következő, BudaPart Otthonok ’F’ elnevezésű lakóházára már elindult az elő-regisztrációs lehetőség. Tudj meg többet az akár 5%-os áfával is foglalható lakásokról: eloregisztracio.budapart.hu. A cikk a Property Market támogatásával készült.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.