Belföld

Végre nekiállna a főváros rendbe tenni a Nagykörutat

Budapest legfontosabb utcája mostanra élhetetlen lett, a brutális forgalom szinte teljesen kiszorította innen az életet. Ennek ellenére évtizedek óta nem történik semmi. A főváros most megpróbálkozna a rendbetételével, de ebből még nem sokat fogunk érzékelni a 2022-es parlamenti választások előtt.

A Nagykörút Budapest egyik olyan jellegzetes problémája, amit a legtöbb budapesti nem is azonosít megoldandó feladatként. A főváros vagy talán az egész ország egyik legfontosabb utcája Budapest közlekedési ütőere, amelyen az iskolába vagy dolgozni járók nagy része valamilyen irányban naponta keresztülhalad. De hiába ikonikus a Nagykörút, ha a rajta átmenő forgalom egyre sűrűbb, a zaj- és környezetszennyezés egyre elviselhetetlenebb – érthető, hogy egyre kevésbé van kedve bárkinek is időt tölteni ezen a szakaszon.

A Nagykörút megszületése annak idején komoly problémákat oldott meg Budapesten. Egyszerre kötötte össze az addig egymástól független kisvárosokat – amelyek ma Budapest belső részét alkotják –, valódi kapcsot jelentett a város közepéből kiáramló sugárutak között, valamint rendbe tette azt a disznóólakkal és egyszintes házakkal kirakott mocsaras árkot, amely a helyén húzódott. A Nagykörút volt az a kulcsfejlesztés, amitől Budapest a kistelepülések közösségéből nagyvárossá tudott válni.

Az utolsó igazán komoly felújítására ennek ellenére a kilencvenes évek végén került sor, amikor körutat ismét az eredeti szakaszaira bontották szét, és kialakították például azt a jellegzetes gömbsüvegsort, amely a síneket elválasztja az úttesttől. Ezután is rengeteg átalakítás volt természetesen rajta, de egyik sem ilyen jelentőségű.

Amikor a Combino villamosok megérkeztek, megemelték és meghosszabbították a megállóhelyeket, hogy elférjen a világ egyik leghosszabb villamosa. Nem nagyon van még egy olyan hely a világon, ahol egy villamosjárat metrónyi forgalmat bonyolít le, amivel a 4-es és a 6-os a világ talán legforgalmasabb villamosjárata, de a kontinensé mindenképp.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Ez a brutális átmenő forgalom, a villamos állandó zaja és a rengeteg autó a budapestiek nagy részének kedvét elvette attól, hogy többet tartózkodjon a Nagykörúton annál, mint amennyit tényleg muszáj. Évek óta nincsen semmilyen átfogó stratégia a körút üzleteinek rendezésére, ilyennel utoljára a Tarlós-féle városvezetés próbálkozott, ám a portálprogram szinte azonnal el is halt. Mostanra a teljes körutat kínai boltok és éttermek, giroszosok, olcsó üzletek és még olcsóbb kocsmák uralják, amelyek elsősorban a fiatalabb korosztályok minél olcsóbb leitatására törekszenek. A mobilitás minden mást teljesen kiszorított.

Furcsa módon a Nagykörút élhetetlenségére egy másik katasztrófa hívta fel a figyelmet: a koronavírus. A járvány magyarországi megjelenésekor Budapest belvárosa teljesen kiürült, a Nagykörúton pedig egyre többen kezdtek el biciklizni, miközben az autós közlekedés kevésbé esett vissza, mint mondjuk a közösségi közlekedés forgalma. Az alapvetően is eléggé kerékpárközpontú Karácsony Gergely-féle városvezetés ekkor hozott egy bátor döntést: lezárta a Nagykörút egyik autós sávját, és odaadta azt a bicikliseknek.

A forgalom hirtelen visszaesésétől és a szándékos forgalomcsökkentéstől a Nagykörút még akkor is sokkal élhetőbb hely lett hirtelen, ha azóta nem csak az autók tértek vissza, de a városvezetés a körút egy részén vissza is adta nekik mindkét sávot.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Az, hogy hirtelen egy kicsivel élhetőbb lett egy korábban elég elviselhetetlen, de egyébként a mindennapi élet szerves részét képező útszakasz, felébresztette az emberekben az igényt arra, hogy akár újra kezdhetnénk is valamit a Nagykörúttal. Lehetőség most lenne rá, mert ugyan a főváros egyre rosszabb pénzügyi helyzetben van, de a politikai klíma kényelmes: a Nagykörúttal érintkező önkormányzatok közül csak egynek van fideszes vezetése. Márpedig a korábbi nagy projekteknél ez volt a bukás egyik fő oka: Budapesten igen erősek a kerületi önkormányzatok, ezért a legtöbb közös projektet simán meg tudják fúrni.

Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese és Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke kedden sajtóbeszélgetést szerveztek, amin szerették volna elmondani, mit is tervez a főváros a Nagykörúttal a jövőben. Ez ugyan nem derült ki pontosan, de az igen, hogy valamit szeretnének.

Kerpel-Fronius, mint részvételiségért felelős helyettes eleve leginkább azért volt ott a beszélgetésen, mert a mostani menetrend szerint egy bő féléves tervezési folyamat kezdődik, amelynek részeként a polgárok és a civil szervezetek is kifejthetik, pontosan mit szeretnének majd látni a Nagykörúton. Ez 2021 tavaszára fejeződik be, amikor a főváros több opciót alakít majd ki a tervekből.

Az, hogy a Nagykörút átalakításába mi fér majd bele, akkor derülhet ki, és úgy tűnik, leginkább a pénz határozhatja meg. Az úttesten és a villamossíneken kívül ugyanis a járdához, a parkolóhelyekhez, az utcafrontokhoz is hozzá kellene nyúlni, ám ezek egy része kifejezetten pénzigényesnek tűnik.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Annyi kiderült, a cél alapvetően az, hogy a Nagykörút élhetőbb hely lehessen, mint amilyen most. Ehhez alapvetően zöldebbnek is kell lennie, és elkerülhetetlennek tűnik valamilyen forgalomcsökkentés is. A tervezést a főváros szakcégei dolgozzák ki, és figyelembe veszik majd a kérdőíveket, amelyeket az Én Budapestem erre létrehozott aloldalán lehet majd kitölteni.

Balogh Samu elmondta azt is, hogy nem félnek kompromisszumokat kötni, ha az emberek nagy részének nem tetszik az, amit a főváros szeretne. Kerpel-Fronius személyes véleményként elmondta azt is, hogy szerinte nem kommunikáltak elég hatékonyan akkor, amikor a nagykörúti biciklisávok kapcsán az átalakítás szinte teljesen autós–biciklis konfliktussá alakult át, de szerinte ezeknek a vitáknak van létjogosultsága, és azokat le kell folytatni. Azt is elmondta, hogy az emberek nagy része azért ennél finomabban gondolkodik. A Bem rakparton kialakított mérőállomás adatai szerint például a bicikliforgalom évek óta idén először nem esett vissza ősszel, sőt, szeptemberre még emelkedett is, amit jó jelnek tartanak.

Balogh szerint a Nagykörút átalakítása mintaprojekt lesz a főváros számára, és a kialakításában való részvételt úgy tervezik biztosítani, mint ahogy az most sokkal kisebb méretben a Római-parton is történik.

A Nagykörút valódi átalakítása egyébként nagy mértékben függ a 2022-es választásoktól is, bár erről a városvezetés nem beszélt. A 2021 tavaszára kidolgozandó koncepcióból 2022-ig valószínűleg egyébként sem lesz olyan átalakítási terv, amelyet elfogad a Fővárosi Közgyűlés, és a tenderek kiírásával együtt a felújítás még később kezdődhet el. Az pedig, hogy a következő országgyűlési választáson újabb Fidesz-siker vagy esetleg kormányváltás történik-e, természetesen ezt a projektet is alapjaiban határozza majd meg, hiszen aktív állami támogatással sokkal több mindenhez lehetne hozzányúlni a Nagykörúton.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.