Gyakran követnek el lopást a tolvajok mások ingatlanára behatolva. Ha az elkövető lakásba, lakóházba, vagy akár az épülethez tartozó bekerített udvarra megy be jogtalanul azért, hogy lopjon, akkor a cselekménye a kár összegétől függetlenül mindenképpen bűncselekménynek minősül, sőt a tettes kísérlet miatt még akkor is büntethető, ha semmit sem sikerül magával vinnie a helyszínről.
Konkoly-Thege László címzetes főügyészségi ügyész három közelmúltban lévő hevesi esetet is megosztott velünk, hogy szemléltesse, mikor milyen retorzió vár az elkövetőkre. Az első esetben egy Eger környéki esetet hozott fel példaként. Itt egy 18. életévét alig betöltött fiatallal szemben emelt vádat az Egri Járási Ügyészség, mert Váraszón besurrant egy családi házba, ahol addig kutatott, még a fürdőszobában megtalálta az ott lakó hölgy táskáját, melyből ellopott egy pénztárcát, ami 12 ezer 500 forint készpénzt tartalmazott. A bűncselekménnyel okozott kár nem térült meg. Ebben az esetben az ügyészség jóvátételi munkát kért a fiatal elkövetőre.
A Hatvani Járási Ügyészség szabálysértési értékre helyiséghez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, a jogosult tudta nélkül bemenve elkövetett lopás vétsége miatt emelt vádat egy hasonló korú másik fiatallal szemben, aki a korábbi hatvani albérletéből lopta el a tányérantennát, és a hozzá tartozó beltéri egységet. A kamasz a szülei lakására vitte zsákmányát, de nem sokáig örülhetett neki, mert az édesanyja visszaadta a dolgokat a tulajdonosnak mikor megtudta, hogy a fia miként jutott azok birtokába. A járási ügyészség közérdekű munkát kért a fiatalra a vádiratában.
És akkor lássuk, hogy miben különbözik egymástól a jóvátételi munka-és a közérdekű munka:
A jóvátételi munkát a Büntető Törvénykönyv intézkedésként szabályozza, amit a bíróság háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt alkalmazhat. Ennek során a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és a jóvátételi munka végzését büntetés helyett írja elő. A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra. A jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető. A jóvátételi munkát az elkövető – választása szerint – állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy azok részére végezheti. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja, büntethetősége megszűnik. Ha nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki.
– közölte Konkoly-Thege.
A közérdekű munka ezzel szemben eleve büntetés. Ennek jellegéről a bíróság rendelkezik, tartamát pedig szintén órákban határozza meg. A büntetés legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkét óra. A közérdekű munkát az elítélt hetente legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. Ha a munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét fogházbüntetésre kell átváltoztatni.
Egy harmadik lopás esetében viszont már elzárást kért a 33 éves elkövetőre Egri Járási Ügyészség. A férfinak az volt a bűne, hogy Demjén külterületén, egy szántóterületet határoló vadhálós kerítésből lebontott egy 240 méter hosszú szakaszt, valamint 720 méter feszítődrótot is lenyúlt, összesen 168 ezer forint értékben. A kerítésdarabokat pedig eladta. Az ügyészség elzárást kért rá vádiratában a nyomozás lezárása után.
Az elzárás szabadságelvonással járó büntetés, ami egyaránt kiszabható bűncselekmény és szabálysértés elkövetése miatt, bár a végrehajtásának körülményei különböznek a két esetben. Bűncselekmény esetén az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre.
