Palkovics László szerdán bejelentette, hogy 2021-ben betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és újrahasznosítható termékekkel helyettesítik őket a piacon. Az innovációs miniszter ezzel indította el hivatalosan is a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyet alig három nappal korábban Orbán Viktor harangozott be évértékelő beszédében.
Azt csak remélni lehet, hogy a kormányzati lendület most nem fog kifulladni, és tényleg a megvalósul a PET-palackok, szívószálak és műanyag tányérok leváltása. Hasonló bejelentés ugyanis korábban is volt már, kétszer, de aztán mindkét alkalommal levették a napirendről az elképzelést. Pedig a le nem bomló hulladékok mennyiségét növelő műanyag tárgyak már rég eltűnhettek volna a boltokból, ha a kormányzat fő döntéshozói komolyan veszik az ügyet.
Az egyszer használatos műanyagok betiltásról szóló javaslat ugyanis lényegében két éve elkészült – hiszen a tiltás nem saját ötlet: a 2021-es határidőt az Európai Unió szabta a tagállamoknak. Az Orbán-kormány azonban eddig várt, hogy belekezdjen.
Az idei évértékelőre előállított klímavédelmi terv más pontjaival is mintha kallódó terveket halásztak volna elő, miután a kormányban kitalálták, hogy egy váratlan húzással megpróbálják átvenni a zöldügyek képviseletét az ellenzéktől. A közvélemény-kutatások ugyanis azt mutatták, a fideszes szavazók is egyre inkább foglalkoztatja a természetvédelem és az éghajlatváltozás. A félretett javaslatok előhúzásában Palkovics László lehetett a miniszterelnök segítségére, a legtöbb ugyanis az ő fiókjában kallódhatott el.
Orbántól eddig igen távol állt, hogy környezetvédőként mutassa magát. 2010 óta többször átalakította a minisztériumi szerkezetet, a környezetvédelem pedig mindig egyre hátrébb sorolódott, széttagoltabb és súlytalanabb lett. Rendre elvéreztek a környezetvédelemmel foglalkozó hivatalnokok javaslatai is, különösen, ha gazdasági érdekcsoportok útjában álltak.
2013: 30 forintos betétdíj
Az egyszer használatos műanyagok betiltásánál is korábban megvalósulhatott volna például a műanyag palackok és fémdobozok visszaválthatóvá tétele, amit múlt vasárnap szintén beígért a miniszterelnök.
2013-ban az akkor még létező környezetügyért felelős államtitkári posztot betöltő Illés Zoltán állt elő a tervvel. Illés nem kevés konfliktust vállalt be azért, hogy átverje az ellenérdekelt gazdasági szereplőkön a betétdíj bevezetését. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Közhasznú Kft. által az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség felkérésére készített hatástanulmány szerint a terv az volt, hogy általánosan 30 forintos betétdíjat vetnek ki minden egyszer használatos italcsomagolásra, legyen az műanyag palack, alumínium doboz vagy üveg. A forgalomba hozott termékek vonalkódját egy országos informatikai hálózat tartotta volna nyilván, kiszűrve a csalás lehetőségét, a betétdíjat pedig a leolvasóval felszerelt visszaváltó-automatáknál kaphatták volna meg a vásárlók.
Illés hét éve úgy számolt, hogy a betétdíj bevezetéséből 25 milliárd forint plusz bevételre számíthat a kormány. A bevezetés terve azonban, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat kidolgozásáig eljutottak vele, először megcsúszott a 2014-es választás miatt, aztán végleg a süllyesztőbe került. Az államtitkár akkori állítása szerint a terv súlyos érdeksérelmet okozott az ágazati szereplőknek, mert a vonalkódrendszer segítségével az állam az addiginál sokkal pontosabb információt kapott volna a forgalomba hozott termékek mennyiségéről is.
Fatestvérek és az ombusdman
Azt szeretnénk, ha minden megszülető kisgyermeknek lenne egy fatestvére, amellyel együtt cseperedhetne föl, és amely egyben a természet egy darabkájával folyamatos, személyes kapcsolatot jelenthet a számára.
Ezt sem Orbán Viktor mondta ki először, noha felturbózva (minden újszülött után ültessenek tíz fát) ez a javaslat is szerepelt évértékelő beszédében. Az ötlet eredetileg Szabó Marcell korábbi zöldombudmsantól származik, aki 2016-ban országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Fatestvér néven meghirdetett faültetési és -védelmi programról, amiből aztán nem lett semmi.
A javaslat lényege ugyanaz volt, mint amit most a miniszterelnök felvázolt, csak kisebb volumenben. A program 2015-ben kezdődött azzal a céllal, hogy minden magyar gyerek születésekor ültessenek egy fát; a kezdeményezéshez elsőként csatlakozó XII. kerületben ünnepélyesen elültettek egy magas kőrist, Szabó Marcell pedig arról beszélt, a faültetés három gondolatot fejez ki:
- azt, hogy minden magyar kisgyereknek a szülőföldjében vannak a gyökerei,
- hogy gyermeknek Magyarországon egyenlő esélyekkel kellene indulnia,
- továbbá, hogy az ember és a természet egysége nélkül nincs jövő.
A program eleinte önkéntes alapon működött, de később az zöldombudsman úgy számolt, hogy az önkormányzatok évente 200-300 millió forintos támogatást kaphatnának hozzá. A javaslat azt is tartalmazta, hogy így mérsékelhetik az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait, és csökkenthetik a lakosság egyénekre lebontható ökológiai lábnyomát. A zöldpolitikába kezdő Orbán-kormánynak tulajdonképpen így csak le kell porolnia az évekkel ezelőtti előterjesztést.
Tíz év után feltűntek az illegális szeméthegyek
Az illegális szemétlerakók megszüntetése esetében az az igazán megdöbbentő, hogy csak tíz évvel hatalomra jutása után jutott a miniszterelnök eszébe, különösen, mert az illegális szemétlerakás rendészeti kérdés is. Szakértők szerint az elmúlt évtizedben 20-25 ezer kisebb-nagyobb illegális lerakóhely volt az országban, de az igazán komoly környezetszennyezést okozó száma is elérhette a 300-400-at. Az utóbbiaknál milliárdos költséggel járna a kárfelmérés és -mentesítés. Ehhez képest az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly hirdetett meg egy illegális hulladéklerakók elleni programot, amelyre összesen 240 millió forint támogatást adtak. A pályázaton 94 település nyert.
Palkovics miniszter az intézkedés nyomatékosítása érdekében a héten bejelentette azt is, hogy az illegális lerakók elleni harchoz júniusban létre hozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóság nevű intézményt. Két ciklussal ezelőtt az Orbán-kormány már jelentős összegeket áldozott a már említett Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség felállítására. Ez annak idején szintén célul tűzte az illegális szeméthegyek eltüntetését, de a tényleges működés megkezdését végül maga a kormány gáncsolta el.
Áder már korábban rátalált a folyóvédelemre
Természetvédő körökben ismert, hogy a folyók védelme a külföldről érkező szennyezésekkel szemben sem egy találmány, ami a miniszterelnök agytrösztjétől származna. A vízügyesek az elmúlt évtizedben is rendszeresen gyűjtötték az árvizek által a folyóba mosott szemet, de ezt célozta több, évek óta működő civil kezdeményezés is. A Tisza felső szakaszán minden évben indul egy PET-hajós túra, ahol az önkéntes résztvevők szedik össze a folyó medrében a műanyaguszadékot. Orbán előtt a saját környezetvédő agendát építő Áder János is rátalált a témára. A köztársasági elnök tavaly 1,3 milliárdos beruházást vitt Vásárosnaményba, a Felső-Tisza vidéki hulladékmentesítési projekt keretében.
A kormányfő két további ígéretének – elektromos buszok beszerzése, naperőművek telepítése – is megvan a maga üzleti előtörténete. Az elektromos buszok hatása valójában ezrelékekben mérhető a légszennyezettség javításában ott, ahol modern, Euro6-os motorokkal felszerelt buszokat állítottak be a tömegközlekedésbe. A buszbeszerezés persze mindig is komoly lobbitevékenységet generált kormányzati körökben, és ezen a területen is Palkovics befolyása erősödött: tavaly ő lett a Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság vezetője az addig elnökösködő Varga Mihály pénzügyminiszter helyett, és éppen azzal a megbízással érkezett, hogy a magyar buszgyártást ösztönözve 2022-re elektromos vagy más alternatív hajtású buszokkal töltse fel a városi tömegközlekedést.
A naperőműves beruházásokkal kapcsolatban pedig már hosszú ideje közismert, hogy az ágazatra az Orbánhoz közeli gazdasági körök tették rá a kezüket. Miközben a szélerőmű-építés mostohagyerek lett, a miniszterelnök már a 2018-as beiktatási beszédében kifejtette, mik a tervei: új napelemparkokkal és Paks 2-vel emeli Magyarországot „a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába”. Ezután Adnan Polat, a miniszterelnök barátja bele is vetette magát a napelembizniszbe. A török üzletember már 2017-ben kapacitásfejlesztési tervekkel állt elő, 2018-ban pedig a magyar kormánnyal ment pénzügyi támogatásért Kínába, hogy megvalósíthassa a beruházást. Lesz hova bővíteni, mert Palkovics tavaly bejelentette, hogy Magyarország tíz év alatt megtízszerezi és 7000 megawattra emeli a naperőmű-kapacitását.
Kiemelt képünkön: Áder János, Orbán Viktor és Palkovics László az új kormány tagjainak kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2018 májusában. Fotó: Kovács Tamás / MTI
