Belföld

Gyárfás megmagyarázta, hogy miért nem vállalta négyszer sem a hazugságvizsgálatot

Csütörtökön a bírói, valamint az ügyészi kérdésekkel folytatódott Gyárfás Tamás büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.

Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki az emiatt kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség azzal vádolja Gyárfást, hogy ő bízta meg az azóta már más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást (és Tasnádi Pétert is) Fenyő János megölésével, és Portik meg is szervezte a gyilkosságot.

Portik Tamás ellen a Fenyő-gyilkosság és az 1998 nyarán elkövetett Aranykéz utcai négy halálos áldozatot követelő robbantás ügyében elrendelt perújítást egyesítették a Gyárfás elleni eljárással. Ez azt jelenti, hogy a tetteiket ebben az eljárásban együtt fogják elbírálni.

A vád szerint Fenyő és Gyárfás között az 1990-es évek elején üzleti, elszámolási viták, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság és a Nap TV miatt. Perek indultak, nyilvánosan fenyegették egymást a felek, Fenyő terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfásról, és lejárató cikkeket íratott róla a Népszavában.

A vádirat szerint Gyárfás emiatt határozta el, hogy megöleti a riválisát. Az ügyészség szerint előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen Fenyő Jánossal. Tasnádi ebből 6 milliót meg is kapott, de nem teljesítette a megbízást, ezután fordult Gyárfás Tamás Portikhoz, hogy ölesse meg Fenyőt. A vádhatóság 52 tanúval, okiratokkal, szakértőkkel és legfőképp a Portik és Gyárfás közti, Portik által rögzített hangfelvételekkel kívánja bizonyítani a vádlott bűnösségét.

Gyárfás már a novemberi előkészületi ülésen kijelentette, hogy az ügyészség feltételezése abszurd, mert az ő személyiségétől idegen az erőszak. Fenyő Jánossal fennálló lényeges nézeteltérései pedig már több mint egy évvel a gyilkosság előtt lezárultak, ezért nem is állt érdekében megöletni riválisát.

Azt mondta, hogy nincs mit beismernie, sem Portikot, sem Tasnádit és senki mást nem bízott meg gyilkossággal. Emlékeztetett arra, hogy Tasnádi Péter éveken át teljesen mást mondott a történtekről, az inkriminált hangfelvételekkel pedig Portik csapdát akart állítani, zsarolni akarta őt, továbbá az 515 perces hosszúságú, 2003-2004-ben készült felvételeken 3551 kihagyás, illetve számtalan nem érthető részlet van, ezért nem lehet alkalmas bizonyítéknak.

A tárgyalás kedd délutáni és csütörtöki szakaszában Gyárfás Tamás már a bírói és ügyészi kérdésekre válaszolt. Szóba került, hogy ügyvédje tanácsára nem vállalta a poligráfos vizsgálatot, illetve az is, hogy amikor megzsarolták, azért nem fordult a hatóságokhoz, mert félt, olyan helyzetben volt, amit kívülálló nem érthet. Arra a kérdésre, érzett-e haragot Fenyő János iránt, Gyárfás Tamás úgy reagált: küzdeni szokott az igazáért.

Az MTI azt írja, hogy mai tárgyaláson órákon keresztül ismertették a vádbeli időszakban Fenyő János tulajdonában lévő Népszava azon cikkeit, amelyek Gyárfás Tamással foglalkoztak. Egyes cikkek kapcsán az elsőrendű vádlott azt mondta, hogy tárgyszerű, de kedvezőtlen beállításban szól róla, más cikkekről viszont azt állította, hogy butaságokat írtak.

A nyomozók összesen négy alkalommal ajánlották fel Gyárfásnak a poligráfos vizsgálatot, de 444.hu szerint a sportvezető hol azt szabta feltételül, hogy előre megismerhesse a kérdéseket, hol azt, hogy az ellene vallókat is vessék alá a vizsgálatnak. A lap szerint ma papírból olvasva egészítette ki a kedden elhangzottakat. Azzal magyarázta a dolgokat, hogy ő újságíróként kérdezni szokott, nem válaszolni.

Mint keddi válaszaim is mutatják, ilyen helyzetben még mindig kapkodok, nem tudok rövid, tömör válaszokat adni

– olvasta papírból.

Gyárfás kitért arra is, hogy miért nem tudott igennel vagy nemmel válaszolni arra, hogy Portik és Tasnádi zsarolták-e. Erről a per második napján azt állította, hogy zsarolták, a harmadik napon viszont azt, hogy nem. Most, papírról felolvasva pedig azt, hogy Portik valójában a kapcsolatait akarta használni, Tasnádi pedig azt követelte, hogy vegye fel egy emberét és szálljon be hatvanmillióval egy vállalkozásába, ezt pedig ő nem zsarolásként élte meg.

A tárgyaláson szóba került Zemplényi György egykori úszószövetségi vezető, aki 40 milliós adósságot hagyott maga után a szövetségnél, és az 1990-es évek végén nem jogerősen 4 év fogházra ítélték összességében több száz milliós csalás és sikkasztás miatt, ám az eljárás közben meghalt. A büntetőper várhatóan áprilisban folytatódik Gyárfás Tamás meghallgatásával. Az eljárás egyes résztvevői szerint ugyanis nem valószínű, hogy idén megszülethet az elsőfokú ítélet. Több mint félszáz tanú, szakértők és több órányi hangfelvétel meghallgatására, illetve jelentős mennyiségű irat ismertetésére lesz még szükség a bizonyítás során.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.