Belföld

Akár a polgári engedetlenséget is bevethetik a tanárok az új Nat ellen

A legkeményebb eszközök használatát sem zárják ki a pedagógusok az új Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetésének megakadályozására – nyilatkozták a 24.hu-nak a Nat ellen leghangosabban tiltakozó szakmai szervezetek vezetői. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke és Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) első embere szerint az ideológiai problémáknál is fontosabb, hogy ez az alaptanterv fércmunka, inkoherens, tanár- és diákellenes, az oktatás egyetlen szereplőjének sem szolgálja az érdekeit. Azt egyikük sem tudja megmondani, mikor, de lehetséges, hogy előbb-utóbb újra felveszik a tanárok a 2016-ban ikonikussá vált kockás ingeket.
Korábban a témában:

Nem gondolják, hogy a napokban nyilvánosságra hozott módosított Nemzeti alaptanterv tökéletes? Mármint abban az értelemben, hogy tökéletesen illeszkedik az Orbán-kormányok oktatáspolitikájához. Miért támadják?

Arató László: Nem szeretném már az első megszólalásommal politikai síkra terelni az ügyet, úgyhogy inkább azzal kezdeném: ez a Nat egyetlen kormány számára sem lehet elfogadható vagy tökéletes. Fércmunka, inkoherens, magyarból egyenesen vállalhatatlan produktum.

Miklósi László: Ez a Nat nem kizárólag ideológiai szempontból problémás, hanem lényegében minden elemében visszalépés: teljesen hiányzik a digitális kompetenciák megjelentetése, ósdi a metodikai felfogása. Mivel még nem ismert a kerettanterv, jelenleg kérdéses a tananyagcsökkentés mértéke, valamint a magyar és az egyetemes történelem aránya is.

Miklósi László és Arató László. Fotó: Marjai János / 24.hu

Akkor úgy kérdezem, mennyiben illeszkedik a magyar és történelem tantárgyakra vonatkozó alaptanterv a javában zajló kultúrkampfhoz, illetve a kormányzati emlékezetpolitikához?

Miklósi László: Nyilvánvalóan illeszkedik a 2010 óta a közoktatásban zajló folyamatba. Ennek jellemzője, hogy számos alkalommal szakítottak a szakmai evidenciákkal, közmegegyezésekkel. Ezek olyan változásokat okoztak, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartottunk. Ilyen értelemben logikus fejlemény a most nyilvánosságra hozott alaptanterv. Megint egy olyan pontra jutottunk, amely korábban a rémálmainkban sem bukkant fel: egy kötelező, államilag előírt értékrend közvetítését akarják megszabni a pedagógusok számára. Azon túl, hogy az új Nat fókuszba helyezi a nacionalizmust és a honvédelmet, egyes minősítésekkel korlátozza a diák önálló értékelését.

Kásler megvédte a módosított Nemzeti Alaptantervet
A miniszter szerint az új NAT biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén.

De miért ne lehetne automatikusan hősnek nevezni a törökkori végvári vitézeket? Állítólag ön ezt kétségbe vonta.

Miklósi László: Ki szerint?

A kormánymédia szerint.

Miklósi László: Ez is mutatja, hogy mennyire fontos a forráskritika a történelemoktatásban. Sohasem állítottam, hogy a várvédő magyar vitézek ne lehettek volna hősök. Ugyanakkor óriási különbség van a között, hogy ezt a minősítést a tanár közli a gyerekkel, majd számon is kéri tőle, vagy a diák maga alakíthatja ki ezt az álláspontot. Például úgy, hogy az órán megvitatjuk: ki hogyan cselekedett volna az egri várban vagy Szigetváron, amikor a csata előtt Dobó István vagy Zrínyi Miklós közli: most még el lehet menni, aki viszont itt marad, annak életét kell áldoznia. Sőt, az sem biztos, hogy a szabad elvonulást ígérő törökök betartják majd a szavukat. Ki hogyan döntene? Hadd gondolkodjanak el a diákjaink az összes opción, mielőtt döntést hoznak. Az előírt értékeléssel ezt teheti értelmetlenné, feleslegessé az új Nat, miközben egy hagymázos nemzettudat sulykolását írja elő ahelyett, hogy a hiteles, tényeken alapuló nemzettudat kialakítására törekedne. Ezzel egyaránt árt a diáknak és a nemzetnek.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Arató László: Természetesen a kormányzati kultúrkampf részének tekinthető, hogy Wass Albert, Nyírő József vagy éppen Herczeg Ferenc bekerült a tantervbe, míg Kertész Imre, Bulgakov vagy Ottlik kikerült onnan. Megdöbbentő, hogy a kiváló lektűrszerző, Herczeg Ferenc „életműként” lett az alaptanterv része, azaz Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi vagy József Attila szintjére emelték, és így automatikusan érettségi tétellé is válik, szemben például Móricz Zsigmonddal. Ezzel együtt az ideológiai problémák huszadrangúak, az új Nat nem emiatt katasztrofális. A magyartanárok legfőbb gondja, hogy ez a tanterv szakmai szempontból dilettáns, gyerekellenes, tanárellenes, olvasásellenes. Vagyis az oktatás egyetlen szereplőjének sem szolgálja az érdekeit. Ez a Nat rengeteg alkotó és mű tanítását írja elő kötelezően, megvonva a szabad választás lehetőségét, ami tökéletesen el fogja idegeníteni az olvasástól a legfiatalabb generációt. A 9.–12. évfolyamon 126 szerzővel kell kötelezően foglalkozni. Valójában jóval több kötelező olvasmány van, mint amennyi ez alatt az alcím alatt szerepel, mert az Alkotók, Metszetek, Szemelvények címszavak alatt is vannak kötelezők, ezeket a kerettanterv fogja konkretizálni. Az 2012-es tantervben még szereplő „például” szócska pedig teljesen és szimbolikusan eltűnt.

Ez a hazugság tanterve

A mennyiségtől függetlenül nem mindegy, hogy Jókait vagy Wass Albertet nem olvas a diák? Merthogy nem olvas.

Arató László: Ezt a problémát például nagyon másképp látjuk, mint az oktatási kormányzat. Az olvasásra nevelésnek kellene lennie a legfőbb célkitűzésnek. Ehhez különösen az általános iskola felső tagozatán nagyon sok kortárs ifjúsági irodalmat kellene olvastatni. A kötelezők mellett közös és kölcsönös olvasásra ajánlott műveknek kellene szerepelniük. Egy adott – de nem a Nat-ban megadott – listából választva az előbbieket közösen jelölhetné ki az osztály és a pedagógus, utóbbiakat pedig csoportokban dolgoznák fel a diákok. Ettől a lehetőségtől mereven elzárkózik az új alaptanterv. Pedig így könnyebben fogadnák el a gyerekek a tanárok számára fontos nemzeti klasszikusokat is. A tanítás középpontjában nem műlistáknak, hanem a diák kommunikációs és esztétikai nevelésének kellene állnia. A tananyag-növekedés miatt azonban üres szólammá válik a kompetenciafejlesztés, a szövegértés és a műértés fejlesztése. Ekkora mennyiségű ismeretanyagot csak úgy lehet átadni, ha a tanár feláll a katedrára, és négy éven át le sem lép onnan, csak folyamatosan szónokol. Ez már a múlt században is jócskán elavultnak számított. Egyébként az új Nat-ból leginkább azért lett fércmű, mert semmiféle tudományos közmegegyezés nincs mögötte, nem folyt róla szakmai egyeztetés, a szerzői – Takaró Mihály kivételével – ismeretlenek. A szakmai kifogásokon túl az alaptanterv bevezetését azért is tartom óriási hibának, mert nem békét hoz a tantestületekbe, hanem csatatérré teszi az iskolát. Ráadásul ez a „hazugság tanterve”, hiszen módszertani szabadságról, tanári autonómiáról beszél, ám ezt valójában teljesen kizárja. Súlyos fogyatékossága továbbá, hogy lényegében mellőzi a kortárs irodalom oktatását, ezáltal egy gyerekektől távoli, muzeális darabbá teszi az irodalomtanítás tárgyait.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Értem, hogy most szeretnének kizárólag szakmai kifogásokat megfogalmazni, de hát az önök által képviselt egyesületek már régóta a politikai térben mozognak. A kormánysajtó egyenesen úgy fogalmaz: bár megpróbálják magukat oktatási-szakmai szervezetnek álcázni, valójában balliberális műhelyek. Rétvári Bence, a humán tárca államtitkára egyenesen „sorosozással” támadta be a TTE-t.

Miklósi László: Ez nem új jelenség, de ekkora erővel korábban nem támadtak ránk. Az elmúlt harminc évben a TTE összes kritikai jellegű szakmai állásfoglalása hasonló reakciókat váltott ki: a mindenkori kormányoldal politikai akciónak minősítette azokat, a mindenkori ellenzék pedig politikai akciókat épített rájuk. Az egyes politikai oldalak mindig attól függően viszonyultak az oktatáspolitikai megnyilvánulásainkhoz, hogy éppen hatalmon vagy ellenzékben voltak. Az elmúlt tíz évben annyi változott, hogy a kormány az autonóm szakmai és civil szervezeteket nem vitapartnernek, hanem ellenségnek tekinti. Ez abszurdum, miként a „sorosozás” is. Elfogadhatatlan a minden alap nélküli vádaskodás, miként azt a parlamenti államtitkár tette.

Arató László: A magyar nemzeti kultúrában a történelemnek és az irodalomnak hagyományosan politikai szerepe is van, ezért az ezekkel foglalkozó tantárgyak ideológiailag szenzitívek. Óhatatlan, hogy az autonóm szakmai szervezeteket a politikai térben ideológiai szempontból is bedobozolják. A természettudományos vagy a készségtantárgyakat tanító kollégáknak ezzel nem kell szembenézniük. Ők egyébként kevésbé elégedetlenek az új Nat-tal, ám azt egyöntetűen kifogásolják, hogy velük sem egyeztetett senki az alaptanterv kidolgozása során, holott a Csépe Valéria-féle koncepció megvitatásában 2018-ban még ők is részt vehettek. Azóta a Csépe által kidolgozott anyag döntő része a kukába került, a most nyilvánosságra hozott Nat-ba a szakmának már nem volt beleszólása. Az ME helyzetét egyébként a független média sem könnyíti meg: amikor először szólaltam meg az új Nat-ról egy tévériportban, két ellenzéki politikus közé vágták be a mondandómat, így sokaknak úgy tűnhetett, mintha a szakmai érveim valójában politikaiak lennének. Új jelenségnek számít, hogy soha nem ült még ekkora ünnepet a hazugság. Teljesen mindegy, hogy mit mondunk, mindenfajta következmény nélkül forgatják ki a szavainkat. Ez a politikusoktól megszokott, de a politikailag elkötelezett médiától korábban soha nem volt ennyire durva, mint manapság. Az ME összes kritikájából annyit hámoz ki a kormánysajtó, hogy a magyartanárok ideológiai okokból támadják a Nat-ot. Hiába szajkózom, hogy a mennyiséggel és az alternatívák hiányával van baj, az ideológiai problémák legfeljebb másodlagosak, fütyülnek rá. Azt hallom, hogy lefasisztáztuk Wass Albertet. Nem tettünk ilyet, mégis ezt harsogják szünet nélkül.

Ez nem a Horthy-korszak, hanem a szocializmus öröksége

Ha a TTE és az ME független szakmai civil szervezetnek vallja magát, akkor miért ne definiálhatná magát ugyanígy a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete vagy a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete? A nyilvánosságban megjelenő rengeteg kritika mellett e két szervezet kiállt az új Nat mellett.

Miklósi László: A legtöbb szervezet munkája, vezetősége, szakmai anyagai, állásfoglalásai megismerhetők a nyilvánosan elérhető felületekről, például a honlapjukról, a Facebook-oldalukról. Tudható, mit nyilatkoznak, milyen szakmai munkát végeznek. Nem feladatunk a TSZE függetlenségének a vizsgálata, de azt az olvasók is tudhatják, hogy több fontos kérdésben a szakmai véleményük megegyezik a kormányzat álláspontjával.

Arató László: Annak az abszurditására külön szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Nat mellett kiálló Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének elnöke az a Takaró Mihály, aki az alaptanterv kidolgozásában aktívan részt vett, aki a végső változat karakterét maga határozta meg. Szomorú, hogy a kormányzat egy kétségtelenül szuggesztív személyiséget, ugyanakkor egy dilettánst választott ki erre a feladatra, aki évtizedekkel ezelőtt kidolgozott egy koncepciót, miszerint a Kádár-korszak tudatosan eltorzította a két világháború közötti magyar irodalmi kánont, mégpedig úgy, hogy a nyugatosok javára háttérbe szorította az előbbiekkel legalábbis egyenrangú nemzeti konzervatív irodalmat és a transzilvánizmust. Ez egy személyes vízió, nincs olyan komolyan vehető irodalomtudós, aki osztja ezt a nézetet, most mégis erre a Takaró-féle elméletre épül az alaptanterv irodalmi része. További csapás, hogy már a 7-8. osztályban is a kronológia lesz a vezérelv, 9-12.-ben pedig kizárólag ez érvényesül. Ez a két világháború között még nem így volt, vagyis az alaptanterv nem a Horthy-korszak sokszínűbb tananyag-elrendezési módozatait követi, hanem groteszk módon a szocializmus örökségét folytatja. A marxista irodalomtudománynak azt a koncepcióját, amely szerint az irodalom valójában a társadalomtörténet illusztrációja.

Fotó: Marjai János / 24.hu
Hiába keres, nem talál a jobboldal igazi írófejedelmet magának
A NAT irodalomszemléletét erőltetett kánonépítési szándék jellemzi, a kulturális jobboldal Wass Albertben és Herczeg Ferencben vélte megtalálni írófejedelmét, ezt viszont sokan megkérdőjelezik. Tényleg csak a halott szerző volna a jó szerző?

Miklósi László: A történelem szempontjából még rosszabb a helyzet, az új Nat által preferált, alapvetően a kurucos, hazafias-függetlenségi szemlélet nem is a Kádár-kor, hanem a Rákosi-éra jellemzője. Szekfű Gyula a maga konzervativizmusával messze korszerűbb volt a Nat által megfogalmazott történelemszemléletnél. Visszatérve Takaró Mihály személyére: esetében tudható, hogy aktív közreműködője volt a Nat kidolgozásának. Az viszont elfogadhatatlan, hogy hivatalosan nem ismerjük, kik készítették az alaptantervnek a történelem és állampolgári ismeretek részét. Korábban a szerzők büszkén vállalták, ha szerepet kaptak a tantervírásban, aktívan részt vettek a vitákban is. Most még a kerettanterv kész sincs, de minden bizonnyal jó ideje írják az új tankönyveket.

Már írják?

Miklósi László: Feltételezem. Muszáj volt már elkezdeni ezt a munkát, különben kizárt, hogy ötödikben és kilencedikben szeptembertől új tankönyvből tanulhassanak a gyerekek. Ha a tankönyvíró a kerettantervek nyilvánosságra hozatala után kezdené a munkát, nem maradna elég ideje, vagy csak egy fércmunkára futná néhány hónap alatt.

Arató László: Én nem vagyok biztos benne, hogy valakik titokban már írják a tankönyveket. Annyira összegányolt és részben improvizált az alaptanterv, hogy nem tudom elképzelni, ki vállalkozna egy ilyen feladatra. Jogi és szakmai szabály volt eddig, hogy a kerettanterveket csak az alaptanterv elfogadása után szabad kidolgozni, majd ezek után írhatók meg hozzájuk a tankönyvek. Itt ma már senki nem is titkolja, hogy ezek a folyamatok összecsúsztak, kizárólag amiatt, hogy akár erőszakkal is bevezethessék idén ősszel a Nat-ot. Ez abszurdum. Ennyi idő alatt még a világ legjobb alaptantervéhez sem készülhetne el minőségi tankönyv. Azt pedig véletlenül tudom, hogy az állami listán szereplő két-két irodalom és nyelvtan tankönyv közül a jóval népszerűbbek szerzői nem járultak hozzá, hogy a tankönyvüket hozzáigazítsák az új alaptantervhez. Az is előfordulhat, hogy irodalomból és nyelvtanból ősszel csupán egyetlen frissen összetákolt tankönyv áll majd rendelkezésre. Ez egészen horrorisztikus!

Hol vannak a kockás ingek?

Erőszakot említett, ám ennek a nyomát sem látni. A szülők és a gyerekek aligha érzékelik, mekkora változás jön. A tanárok vajon tudják?

Miklósi László: Abban az iskolában, ahol tanítok, a legtöbb kolléga a megjelenést követő első munkanapon tartott értekezleten tudta meg, hogy nyilvános az új Nat.

Arató László: Én a budapesti Radnóti gimnáziumban tanítok, ott azért a pedagógusok képben vannak.

És milyen érzelmekkel találkoznak a tanáriban?

Miklósi László: Először akkor hördültek fel a kollégák, amikor szembesültek vele, hogy csökkennek az óraszámok.

Ezzel nyilván állások kerülhetnek veszélybe.

Miklósi László: Elsősorban nem e miatt, hanem azért, mert a tananyag egyes tárgyakban várhatóan nem csökken, hanem esetenként növekedik is. Attól tartanak, hogy képtelenség lesz megtanítani a tananyagot.

Arra vagyok kíváncsi, hogy forr-e a levegő, vagy hűvös távolságtartással figyelik a tanárok a fejleményeket?

Miklósi László: Az első reakciókból azt érzékelem, hogy a kollégák elsősorban a plusz feladat miatt dühösek, hiszen már így is kilóg a nyelvük, és most egy újabb teher szakad a nyakukba, ráadásul plusz díjazás nélkül. A következő csalódás akkor jön, amikor a helyi tantervek kidolgozásánál szembesülnek az új Nat részleteivel, melyet az új tankönyv megjelenése teljesíthet majd ki.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Arató László: Egyelőre én is azt érzékelem, hogy a lázadástól távol vannak a tanárok, inkább apátiával fogadták, hogy megint plusz terhet kapnak a nyakukba a helyi tantervek elkészítésével.

Hova lettek a kockás ingeik? Valahol a szekrény mélyén lapulnak?

Miklósi László: Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy 2016 elején, egy héttel a miskolci tanárok nyílt levelének nyilvánosságra kerülése előtt még senki nem sejtette, hogy milyen események előtt állunk: pár hét alatt kibontakozik egy kockás inges mozgalom. Az a nyílt levél volt a szikra. Nem tudhatjuk, hogy mikor, milyen események hatására, de lehetséges, hogy ismét lesz majd egy robbanás a közoktatásban. Akkor előkerülhetnek a szekrényből a kockás ingek.

Arató László: Én sem tudom, mikor kerülnek elő ismét a kockás ingek, de azért a feszültség nő. Az egyesületünk honlapján az állásfoglalásunkat közel 70 ezren olvasták el, ez messze több a szokásosnál. A kollégáktól érkező nyomást érzékelve úgy döntöttünk, hogy keményebb eszközökhöz fogunk nyúlni.

Éspedig?

Arató László: Két lépcsőben gondolkodunk. Első körben azt akarjuk elérni, hogy vonják vissza a Nat-ot. Megfogalmaztunk egy petíciót, amelyben erre szólítjuk fel a kormányt. Hogy ez sikeres lesz-e, elsősorban azon múlik, mekkora támogatottságot tudunk szerezni e mögé a pedagógus társadalomban, illetve a szülők körében. Számítunk a kormányhoz közeli tudóstársadalom támogatásra is, ismereteink szerint körükben is sokan ellenzik a Takaró-féle koncepciónak az alaptantervbe történő beemelését. A petíciót eddig több mint tízezren írták alá.

Ettől fog meghátrálni a kormány?

Arató László: Akkor nézzük a második kört. Szeretném világossá tenni, hogy ezt a Nemzeti alaptantervet nem szabad tanítani. Ha a kormány szeptemberig nem változtat az álláspontján, akkor szabotázzsal vagy polgári engedetlenség alkalmazásával kell elérni, hogy a Nat ne tegye tönkre a magyartanítást.

Ha jól értem, már az is polgári engedetlenségnek számít, ha valaki nem akar foglalkozni magyar órán Wass Alberttel, arra hivatkozva, hogy nem tanít „fasiszta írót”. Tele van a közösségi média ilyen tiltakozásokkal.

Miklósi László: Miután az új Nat szerint kötelező tanítani Wass Albertet, így aki ezt elvi okokból kihagyja, megsérti az előírást, polgári engedetlenséget követ el.

A zárt tanteremajtók misztériuma

Erre mondják: egy jó tanár bezárja maga mögött az ajtót, és azt tanít a diákjainak, amit a szakmai meggyőződése diktál.

Miklósi László: Én biztosan nem fogok változtatni azon, ahogy a történelem oktatását el szoktam kezdeni az ötödik osztályban. Megkérem a diákokat, hogy rajzolják le a családfájukat, nagyszülőkig bezárólag. Sokszor már az is gondot okoz nekik, hogy mikor is született a nagyi. A következő feladat: hozzanak egy tárgyat, egy képet, egy történetet a saját családjuk múltjából. És ilyenkor elszabadul a pokol, dőlnek a kincsek. Minimum hetekig azzal foglalkozunk, hogy megfejtjük a tárgyak rejtélyét: milyen történetet hordoz egy gőzölős vasaló, egy sztahanovista oklevél, egy úttörőnyakkendő, egy, a Délvidék visszafoglalásáért kapott érdemrend, egy régi pénzérme. Könnyen lehet, hogy a leendő kerettanterv szerint nem tehetném majd meg, ha nem lesz erre téma- és időkeret. Ha mégis így tanítok, megsértem vele a jogszabályt. Harminc év után oda jutottunk, hogy ismét kurázsi kellhet hozzá, ha valaki meg akarja őrizni a tanári autonómiáját.

Ön egy régi motoros, nyilván nem tart retorzióktól, de azért egy fiatal tanár autonómiája talán nem ilyen erős.

Miklósi László: Nem állítom azt, hogy minden történelemtanár autonóm személyiség, aki szakmai meggyőződése alapján hajlandó eltérni egy általa problémásnak tartott tantervtől. Életkortól függetlenül vannak, akik gyerekeket tanítanak, mások „gyerekanyagot”. Vannak, akik történelmet tanítanak, mások történelemtankönyvet. Ez nem fog változni egy új alaptanterv bevezetésétől. Ugyanakkor egy általános iskolai tanár jóval szabadabban oszthatja be a tananyagot, mint egy középiskolában tanító kollégája, akinek az érettségi vizsgakövetelményekre is tekintettel kell lennie.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Arató László: Ez így van. Akármit is gondolok Herczeg Ferencről, elvben tanítanom kellene majd, hogy a diák az érettségin ebből a tételből is jól szerepelhessen. A bezárt ajtó misztériumáról pedig csak annyit, hogy a tanárok szabadságfoka erősen függ attól, milyen településen és milyen típusú iskolában tanítanak. Egy falusi általános iskolában vagy egy kisvárosi középiskolában nagyon meg kell gondolnia egy kollégának, hogy meddig vállal konfrontációt a szakmai meggyőződése érdekében. Nem ugrálhat, mert az állása esetleges elvesztése akár súlyos egzisztenciális válságba is sodorhatja. Ehhez képest például az én helyzetem egy fővárosi gimnáziumban, amelynek ráadásul egy egyetem a fenntartója, nem pedig a Klik, jóval szabadabb. Másfelől a tankönyvet látványosan elhajító, az órákat élvezetes előadásokkal kitöltő karizmatikus tanáregyéniségek kora nagyjából lejárt. Kevesen maradtak ilyenek, és valljuk meg, nem is korszerű ma már, ahogy tanítanak. Lebilincselhetik a diákjaikat a színes előadásaikkal, de ebből aligha születik kompetenciafejlesztés. Magyarul, akik autonóm személyiségként lázadni akarnának a rendszer ellen, s ezért kidobják a tankönyveket, taneszközöket, valójában visszakényszerülnek egy korszerűtlen szerepbe. És még egy megjegyzés: mivel manapság magyar szakra a szakma megbecsültsége miatt jóval kevesebben jelentkeznek, kevésbé magas a felvételi mérce, ebből adódóan kevesebb a felkészült, karizmatikus fiatal tanár, mint a hetvenes-nyolcvanas években volt. Attól tartok, akik ma magukra zárják az osztályajtót, rosszabbul vannak felvértezve a zárt ajtók mögötti munkára, mint az elődeik voltak.

Kiemelt kép:Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség

Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.